A 21. században már nem lehet úgy felkészülni a karácsonyra, ahogy azt nagyanyáink tették. Hiába szeretnénk mesebeli, befelé forduló adventet – a legtöbbünknek nem fog sikerülni. Próbáljuk meg elfogadni azt, amin nem tudunk változtatni, és meglátjuk, felszabadulunk! Hiszen a csillogó ablak, a polírozott bútor, a gazdagon terített asztal és a drága ajándék csupán külsőség. Nélkülük is lehet szép az ünnepünk.

Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy december 24-e és január 6-a közt megáll az élet. Bőven lesz időnk feltöltődni, a családunkkal foglalkozni, sőt ha kell, elvégezhetjük a nagytakarítást is. Készítsünk fordított adventi kalendáriumot!

adventi-gyertya-kezdo.jpg

Még két hét karácsonyig – Ne verd magad költségekbe!

Ha már rég nem jártunk kozmetikusnál, fodrásznál, és nem szeretnénk, hogy a tükörből egy lestrapált nő nézzen vissza ránk, kérjünk időpontot. Gondoljuk végig, kinek nem vettük még meg az ajándékát. Ne feledkezzünk meg a gyerekek tanító nénijéről, távolabbi barátnőinkről sem. Nem muszáj nagy költségbe verni magunkat, vehetünk jelképes ajándékokat is. Ha van némi kézügyességünk, készítsünk ötletes, „csak neked!” apróságokat. Mindenki örül egy jópofa köténynek vagy egy szép üvegbe töltött lekvárnak, saját készítésű tojáslikőrnek, sőt, mézeskalácsnak is. Ez utóbbi sütésébe vonjuk be a gyerekeket, ami egyben nagyszerű ünnepváró program is. Hogy nincs rá időnk? Jobb, mintha idegeskedve, tolongva járkálnánk üzletről üzletre. Biztosan elvarázsolódunk a csillogó gyerekszemektől! Különben is, vásároljunk online! A webshopok nagyon jó ötleteket adnak.

Az év során mindnyájan kapunk olyan apróságokat, amelyek szépek, csak éppen semmire nem jók – legalábbis mi nem tudjuk semmire sem használni őket. Nosza, vegyük elő ezeket a „haszontalanságokat”, és gondoljuk végig, kinek adhatnánk tovább. Hordozónak ajándéktáska is megteszi, a „nagy hajrában” ne pepecseljünk a csomagolással. Elég a szeretteinknek masnis csomagocskákat készíteni (de csak ha élvezzük a „kézműveskedést”).

A szomszédasszonynak vagy a kolléganőnek adjunk ajándékba mini örökzöldeket. Egy szimpla háncskosár, némi moha, mézeskalács és sima bársonyszalag kell a kompozícióhoz.

Még 10 nap karácsonyig – Segítsük ki egymást!

Ha még nem tettük volna meg, ideje kitenni az ajtó- és ablakdíszeket. Most már ne akarjunk ablakot mosni. Ne aggódjunk, csak a gonosz nyelvek szólnak meg bennünket. Inkább írjuk össze, hogy a következő napokban, illetve az ünnepek alatt mit szeretnénk főzni. Nem kell mindenáron ötfogásos ebéddel és hatfajta sütivel elkápráztatni vendégeinket – senkinek sincs hat gyomra. Szűk családunkban akad még nő rajtunk kívül (anyánk, lányunk, nővérünk). Hívjuk fel őket, és beszéljük meg, ki mit fog sütni. Egyezzünk meg a csereberében. Így – bár csak kétféle finomsággal bajlódtunk – az ünnepi asztalon mégis ötféle illatozik! Amikor már mindent összeírtunk, és bejelöltük a receptkönyvünk megfelelő oldalait is, megírhatjuk a bevásárlólistát. Ne feledkezzünk meg az italokról, az asztal kicsinosításáról (gyertyák, szalvéták, díszek – lapunk végében rendkívül hasznos és olcsó ötleteket találhatnak saját kútfőből), illetve a háztartás fogyó eszközeiről.

Lehetőleg ne kelljen még hatszor üzletbe menni! Válasszuk a bevett bevásárlóközpontot, hogy ne kelljen keresgélni a pultok között. És ne vonszoljuk magunkkal a gyerekeket! Hagyjuk őket a nagyinál, vagy bízzuk a barátnőnkre. Cserébe a „bébicsősznek” is bevásárolhatunk. Egy karácsonyi jó cselekedet már kipipálva! A „trendibb” lelkűek összeszedhetik a legszebb újságpapírokat és háztartási csomagolókat, és ebbe tervezzék az ajándékokat! Ha piros szalaggal vagy dekortapasszal kombináljuk azokat, mutatós csomagokat kapunk. Az újságpapírt finoman bepermetezhetjük arany festékspray-vel.  

hirlevel_web_banner_1_199.jpg

Még egy hét karácsonyig – Örülni is szabad…

Sétáljunk ki a helyi karácsonyi vásárba. A tér csillog-villog, a hangszórókból karácsonyi zene szól, az árusok egymást múlják felül a kínálgatásban. Ne vásároljunk – inkább lazuljunk! (Ezt a lazulást, forraltbor-szürcsölgetést más népek kiválóan „művelik”. Ők bezzeg nem rohannak – a legjobb ajándékokat az év végi nagy leárazásokon szerzik be. Addig elég egy jelképes csomag!) A gyerekek sült gesztenyét majszolnak, mi pedig mézes bort szürcsölünk. Ez most jólesik! Összefutunk az ismerőseinkkel, beszélgetünk egyet, míg a gyerekek szaladgálnak a hatalmas karácsonyfa alatt. (Jobb helyeken már nálunk is van a vásárban színpad, ahol a helyi iskolák, szervezetek, zenekarok jótékonysági műsorral lépnek fel. Lehet, hogy épp a mi csemeténk is.) Ennyit igazán megengedhetünk magunknak!

Este aztán a tévé előtt címezzük meg a karácsonyi üdvözleteket, amelyeket másnap postázni kell, illetve küldjük el jókívánságainkat e-mailben. A képeslapok romantikusabbak – az e-maillel olcsóbban jövünk ki. Ha idegesnek és frusztráltnak érezzük magunkat, tegyünk egy jó nagy sétát – egyedül. A munkából hazafelé menet is ejtőzhetünk egyet! Csodáljuk meg a téli táj szépségét, figyeljük meg a bágyadt nap erőtlenségét, a köd vagy a hó szitálását: jé, milyen nagy a csend ilyenkor…

Csendesedjünk el mi is! Aztán rendezzük a gondolatainkat. Nemsokára karácsony, és nekünk még olyan sok a tennivalónk! A legfontosabb, hogy megértsük: nem kell mindennek „klappolnia”. Ne legyünk tökéletesek, legyünk inkább boldogok!

Még van öt napunk – Nagyjából rend

Ha van hol tárolni, ideje megvenni a karácsonyfát, valamint ellenőrizni és kitenni a külső égősorokat. A feladattal bízzuk meg a ház urát. Kérjük meg a nagyszülőket, vigyék el a gyerkőcöket a karácsonyi vásárba vagy egy templomi koncertre – addig mi nyugodtan takaríthatunk. Tisztítsuk meg a virágok leveleit, tegyük vissza a leesett függönyt, fényesítsük meg a tükröket, töröljük le a port a fürdőszobában. Pakoljuk helyére a dolgokat, hogy a következő napokban már csak kicsit kelljen rámolni. Gondoljuk végig azt is, ki mit fog viselni az ünnepek alatt (igenis, vegyük fel a legszebb ruhánkat!) – most még van idő bedobni a szennyest a mosógépbe.

Vegyük számításba, hogy a karácsony többnapos ünnep, és zoknit, harisnyát is hordunk! Lehet, hogy a gyerekek cipőjét is ki kell pucolni? Nézzük át a karácsonyi abroszokat. Nem maradt rajtuk tavalyról valamilyen folt? Még van időnk kitisztítani. Valahol mélyen bennünk él a vágy, hogy karácsony estéjére minden ragyogjon a tisztaságtól. Azért vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint Éva barátnőm, aki rendet akart tenni a gardróbban. Egy hétig minden szanaszét hevert a szobában, mert nem volt ideje visszarakodni, ugyanis a zárások miatt este hatkor járt haza. Hagyjuk a nagytakarítást januárra, a szekrényekbe senki sem lát bele!

karacsonyfa_1.jpg

Már csak egy-két nap – Utolsó simítások

Nézzünk be a hűtőbe, és ha valami hiányzik, most még elugorhatunk az üzletbe. Süssük meg az aprósüteményeket, majd ugorjunk át a nővérünkhöz „csereberélni”. Sok a dolgunk, ezért fontos a munkamegosztás: a gyerekek letörölhetik a port, a férjünk felporszívózhat. Persze, előbb állítsuk helyére a fát, és a vázákba tegyünk fenyőgallyakat! (Vagy egy száraz ágra muffinpapíros csengettyűket: lásd képünket! Az aranyfonálra tűvel fűzzük fel a gyöngyöket. A csengettyűs fa igazi „zúzmarás” látvány, de csak ügyes kezűeknek ajánljuk.) A vasalatlan ruhákat jótékonyan takarjuk le, erre most már nincs időnk. A gyerekek már nagyon izgatottak, muszáj valamivel lefoglalni őket: nyomjunk narancsot és szegfűszeget a kezükbe, hadd töltsék értelmesen – és illatfelhőben! – az időt. Miután elaludtak, csomagoljuk be (vagy tegyük dísztáskába) az ajándékokat. Keressük elő a karácsonyi cédéket! Segíthet a ráhangolódásban, ha ünnepi zenéket hallgatunk. Gyújtsunk gyertyákat! Hagyjuk, hogy a narancs, a szegfűszeg és a fenyőfa illata lassan betöltse a teret, és megérintse lelkünket.

Angyal kopog az ablakon…

A délelőtt még sütéssel-főzéssel, asztalterítéssel, a fenyőfa és a vázába tett fenyőgallyak díszítésével telik. A délután már csak az örömé… Menjünk el templomba – a szentmise emeli az ünnep fényét.

Ne várjunk nagy dolgokat, hagyjuk megtörténni az eseményeket. Dőljünk hátra a fotelben, és figyeljük gyerekeink boldog arcát... 

December 25-31. – A családi és baráti látogatások, valamint a pihenés ideje

Végre kipihenhetjük az előző két hetet. Látogassuk meg barátainkat, kérdezzük meg őket, mi van velük. Járjuk körbe a rokonságot – a család adja a legtöbb erőt a hétköznapokhoz. Játsszunk sokat a gyerekekkel – ki kell próbálni az új játékokat. Valószínűleg degeszre tömtük magunkat, sétáljunk hát nagyokat. Ha szerencsénk van, és hó is hullott, befagytak a tavak, szánkózzunk, korcsolyázzunk. Ez az év legjobb hete, hát ne hagyjuk ki a „semmittevést”! Azt, hogy végre semmit sem kell csinálni, csak úgy ellenni egymással! Törődjünk kicsit magunkkal is. Vegyük elő kedvenc könyvünket, vagy azt a kézimunkát, amely hónapok óta befejezetlenül hever a fiókban. Szilveszter éjszakáján pedig hagyjuk a gyerekeket a mamánál, és bulizzunk egy fergetegeset!

Január 1-7. – Új év, új kezdet

Miután elsejét fogadalmakkal, közös családi ebéddel töltöttük, másodikán már kezd elegünk lenni a lustálkodásból. Még van egy hetünk… Mit kezdjünk magunkkal? Felfúrjuk a képeket a falra, eltüntetjük a számítógépzsinórt, amely mindig láb alatt van. Van időnk a nagytakarításra: megtisztíthatjuk a lámpákat, rendet tehetünk a szekrényben, a könyvespolcon, megmoshatjuk az ablakokat. Ne feledjük: új év, új kezdet… Észre sem vesszük, máris hatodika, vízkereszt napja. Kicsit fájó szívvel ugyan, de megválunk a karácsonyfánktól – a díszeket dobozoljuk, és levisszük a pincébe. Holnap iskola, vissza kell rázódni a hétköznapokba. Vége a meghitt ünnepeknek – egy új időszak kezdődik, a farsang, a báli mulatságok ideje. És mi kívül-belül megtisztulva várjuk a kihívásokat. 

Dráfi Anikó