Gyűrűzik a Monitor-botrány: szakszerűtlenség vagy szándékosság?

Az idén is, mint más években, kilencedikes diákok ezrei készültek szorgalmas, kitartó munkával életük első igazi nagy megmérettetésére, a Monitor9 megírására. A legtöbben bíztak abban, hogy a felkészüléssel eltöltött óráknak igenis meglesz az eredménye. Mikor aztán kézbe vették a minisztérium által kiadott tesztlapokat, sokukban egy világ dőlt össze. 

A magyar diákok ugyanazokat a kérdéseket látták maguk előtt, mint a szlovák iskolák diákjai, és a válaszadásra mindössze harminc percet kaptak. Feladatonként átlagban két percet! A Monitor körüli botrányhullám azóta tovább fodrozódik, ami persze nem vigasztalja a kudarcot vallott diákokat.

A pedagógusok véleménye

Kovács Tünde, a Komáromi Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese.

– A tanév elején az Oktatásügyi Minisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy szlovák nyelvből idén nem lesz felmérés. Majd december elején megérkeztek az adatlapok magyar nyelvből és matematikából. A tudásszintmérés napján pedig megkaptuk a nyomtatványokat szlovák nyelvből és irodalomból is. Ráadásul ugyanazokat a feladatlapokat kaptuk, mint a szlovák tannyelvű iskolák. A törvény szerint alapvető jogunk, hogy az anyanyelvünkön tanulhassunk, és ezen is vizsgázzunk!

A feladatok a kompetencia alapú oktatás eredményeire irányultak, de nálunk ennek a bevezetése még folyamatban van! A tanmenet és a tanrend egyelőre még nincs teljes mértékben átalakítva: még mindig lexikálistudás-központú.

– Az eddigi felmérésekkel különösebb gond nem volt, kisebb-nagyobb eltérésekkel követték a tanrendet. Most viszont a gyakorlatban is felhasználható tudásszintet mérték. Ráadásul a matematika tesztlapokon a grafikonok szlovák nyelvűek voltak, ami szintén megnehezítette a gyerekek feladatát. És ugye, kilencedikes diákjainkra nemsokára újabb megmérettetés vár: a felvételik. A Monitor eredményeit is figyelembe veszik, így megeshet, hogy némelyik tanulónk hátrányos helyzetbe kerül. (Szerencsére a magyar nyelv és irodalom feladatai megegyeztek a tanmenettel.)

– A szülők nagyon felháborodtak, mindenki a minisztérium döntésére vár, de egyelőre csend van. Semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Nem hivatalosan annyi információ jutott el hozzánk, hogy a tiltakozások ellenére sem lesz megismételve a felmérés. Egyébként a felmérés nincs jól időzítve, hiszen az egész kilencedikes tananyagot kérik – félévkor! Igyekszünk átvenni az egész anyagot, de ez a gyerekek számára nagyon megterhelő. 

Kolek Margit szlovák szakos pedagógus, Komárom

– A Monitor 9 a szövegértésre összpontosított. Véleményem szerint a felmérő akkor mutatta volna meg a gyerekek valós tudásszintjét, ha magyar nyelvű lett volna. A gyerekek ugyanazt a tesztet kapták, mint amit a szlovák iskolák tanulói, így azok nem kapcsolódtak a magyar iskolákban használatos tankönyvi anyaghoz. Volt olyan feladat, amelyben a köznyelvi kifejezést kellett megtalálni a beszélt nyelvi szavak között. Az ilyen és hasonló kérdések gondot jelentettek a végzőseinknek, hisz még sok szlovák anyanyelvű gyerek sincs ezekkel tisztában. Három igényes, nehéz szöveget kellett megérteni, majd ezek kapcsán 15 kérdésre válaszolni – harminc perc alatt. Sőt, az olvasmányok nem ugyanazon a lapon voltak, mint a kérdések, így a tanulók folytonos lapozgatásra voltak kárhoztatva. Fel lehet mérni a magyar gyerekek tudását, de rájuk méretezve!

Feladatlap a tesztből

Az MKP meglepően gyorsan reagált a kialakult helyzetre. Erről bővebben Andruskó Imre parlamenti képviselő, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója nyilatkozott.

– A diákok tesztelése a Monitor9 keretein belül három tantárgyból történt: magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvből, valamint matematikából. A tesztelés ellen nincs semmi kifogásunk, hiszen ma már a világ 31 országában írják meg az alapiskolák végzősei a záróteszteket. Idén a Monitor 9 már a PISA (Programme for International Student Assessment) alapkövetelményeihez volt igazítva. A PISA-felmérések elsődleges célja annak feltárása, mennyire felkészültek a felmérésben részt vevő országokban a tizenöt évesek arra, hogy megállják helyüket a mindennapi életben.

Andruskó Imre

– Ennek a nemzetközi felmérésnek egyébként az alapelve: a gyermekek tudását azon a nyelven kell felmérni, amelyen addig tanultak. Pontosan ennek az alapszabálynak a be nem tartása okozza számunkra a gondot, hiszen a magyar iskolák diákjai számára nem fordították le szakszerűen a feladatokat matematikából, szlovák nyelvből pedig azonos feladatlapokat kaptak, mint a szlovák iskolák diákjai. Ez nem elfogadható, hiszen számunkra a szlovák idegen nyelv. A felmérés eredménye tehát nem tükrözi a diákok tudásszintjét, torz képet ad a magyar tanítási nyelvű iskolák oktatási színvonaláról. Szigeti László, az oktatásügyi bizottság elnöke többször is tárgyalt a Monitor 9-ről Ján Mikolaj miniszter úrral, én pedig interpelláltam a parlamentben.

– Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy a szlovák teszteredmény nem lesz beszámítva a felvételiknél. Igyekszünk nyomást gyakorolni az oktatásügyi tárca képviselőire, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő, hiszen 2006-ban Robert Fico kormányfő ígéretet tett arra, hogy elfogadja a status quót, és az eddig elért jogainkat nem fogja csorbítani. A most készülő Állami Oktatási Programban szeretnék a szlovák nyelv oktatását már az alapiskola első osztályában felvinni heti hat órára. (Ennek indokoltságát a rossz teszteredményekkel most alá is tudják támasztani.)

Mi azon vagyunk, hogy ezt csökkentsék heti öt órára. Attól egyelőre nem kell tartani, hogy mindez a magyar nyelv oktatásának a rovására menne.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége sem tétlenkedett, hiszen rendkívül gyorsan cselekedtek, és levélben fordultak az oktatási miniszterhez. Erről Fibi Sándor, az SZMPSZ országos elnökségének a tagja, az Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin MTNyAI igazgatója beszélt:

– Már a központi tesztek megérkezése előtt eljutottak hozzánk olyan kósza hírek, hogy az iskolaügyi minisztérium nem tervez külön tesztlapokat a magyar tannyelvű alapiskolák tanulói szlovák nyelvi kompetenciájának felmérésére. Mivel ez pedagógiai szempontból teljesen hibás és elfogadhatatlan, egyszerűen nem hittük, hogy ilyen szakmai tévedést elkövethet az oktatás központi irányító szerve. A PISA típusú felmérések ugyanis az olvasási és szövegértési készségekre összpontosítanak, ez pedig a felmérésbe bekapcsolódott minden országban a diákok anyanyelvén történt.

Fibi Sándor

– Amikor tudomásunkra jutott, milyen tesztlapokat kaptak szlovák nyelvből a magyar alapiskolák tanulói, valóban csalódtunk, hiszen ez a tény a minisztérium alkalmazottainak hozzá nem értéséről vagy esetleges sanda szándékairól adott tanúbizonyságot. Aki ezt engedélyezte és elrendelte, az egyszerűen nem érti az oktatás lényegét, vagy céljai nem egyeztethetők össze a szlovákiai nemzetiségi iskolák valódi küldetésével. Az SZMPSZ elnöke és jómagam levében fordultunk az oktatási miniszterhez, hiszen az ilyen tesztelés következtében Szlovákia lett az egyetlen állam, ahol a szövegértési készségeket nem az iskola tanítási nyelvén, nem a diák anyanyelvén és nem az adott tantárgy kötelező tananyagára méretezve kellett felmérni.

– Kértük, hogy az országos felmérés eredményét ne vegye kiindulási alapnak a magyar tanítási nyelvű alapiskolák óratervének és tanmenetének hosszú távú tervezésénél, mert a tesztfeladatok megoldása még a szlovák tanítási nyelvű iskolákat látogató, szlovák anyanyelvű diákok többségének is nehézséget okozott. Egyértelműen bíráltuk azt is, hogy a matematikatesztek második részét (matematikai kompetencia felmérése) hanyagul készítették el, magyartalan, elrettentően hibás fordítás került a diákok kezébe. Aki ezt a tesztet fordította, valószínűleg nem magyar közegben él, nem ismeri a művelt magyar köznyelvet és a matematika magyar szakterminológiáját. Mindemellett még az összes diagramm, grafikon, a példák megoldásához szükséges kiindulási anyag is szlovák nyelvű volt. Ennek következtében tanulóinknak egyszerre két logikai műveletet – matematikai és nyelvi – kellett egyazon időben végrehajtaniuk.

A hibák felsorolását külön mellékeltük a levél mellé, és kértük a miniszter urat, keresse meg és saját hatáskörében vonja felelősségre azokat az intézményeket és „szakembereket”, akik a kialakult helyzetért felelősek, akiknek a minősíthetetlenül felelőtlen döntése, munkája eredményeként sok száz magyar kilencedikes tanulót aláztak meg ezekkel a tesztlapokkal. Levelünkre a minisztériumból mindmáig nem kaptunk hivatalos választ.

A szülők véleménye

Tóth Ivett tanár, Komárom:

– Az iskolában a fiamék már szeptembertől készültek a teszt megírására, magyarból és matematikából apránként megoldották a régebbi feladatlapokat is. Szerintem a tanítók mindent megtettek, hogy a végzős diákokat felkészítsék. Sajnos, későn tudták meg, hogy szlovákból is lesz felmérés. Igazságtalannak tartom, hogy a magyar iskolák diákjainak ugyanazokat a lapokat osztották ki, mint a szlovák iskolák végzőseinek, hiszen ezek nem a tananyagra épültek. A fiam rendszeresen olvas szlovák nyelvű sportújságokat, így könnyebben vette az akadályt, évfolyamukból ő lett a legjobb. Amikor elolvastam az interneten a kérdéseket, bizony nagyon meglepődtem. Másrészt: a diákok túl korán írják a felmérőt! Véleményem szerint jó lenne, ha később kerülne rá sor, és kiváltaná a felvételi vizsgát. Így a gyerekek nem lennének kétszer kitéve a stressznek.

Tóth Ivett

Forgács Tímea ápolónő

– A végzős tanulók esetében a Monitor 9-et teljesen feleslegesnek tartom, hiszen a felvételi vizsgákon úgyis megmérettetnek. Az utolsó évesek szerintem rettenetesen le vannak terhelve, hiszen a fárasztó félévi hajrá után nincs lehetőségük a lazításra, mert készülniük kell a zárótesztekre, majd jön a felvételi. Ráadásul mi, a lányommal közben készültünk a képzőművészeti szakközépiskola tehetségvizsgáira is. Mindezek ellenére lányom, Alexandra viszonylag sikeresen oldotta meg a feladatokat. De ez nem csupán az iskolai felkészítésnek köszönhető, hiszen szlovákból különórákra járt. Ennek ellenére meglepődött, hiszen előtte egészen más típusú feladatokat gyakoroltak az iskolában. Engem a Monitor 9-cel kapcsolatban leginkább az zavar, hogy mi, szülők nem vagyunk megfelelően informálva.