Egy évekkel ezelőtt, e lap hasábjain megjelent írás a pajzsmirigy fontosságára hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy ezen életfontosságú, hormont termelő szerv alul-, ill. túlműködése számos olyan panaszt (pl. „idegességet”) és tünetet (pl. hajhullást) produkálhat, melynek esetleges hormonális hátterére sem a beteg, sem az orvos nem gondol. A meginterjúvolt endokrinológus szerint ezen egy szűrővizsgálat segíthetne, ill. szükség lenne több szakorvosra. Nos, az endokrinológusok száma – párhuzamban az általános orvoshiánnyal – alig nőtt, viszont létezik már szűrővizsgálat, melyet a körzeti orvos is elvégezhet. E szűrővizsgálat egyre ismertebb neve a „TSH”. Fejtsük meg e betűszó eredetét! A pajzsmirigy a belső elválasztású, azaz endokrin mirigyek egyike. Ilyen mirigy még pl. a mellékvese vagy a here, ill. petefészek. Ezen mirigyeknek van egy „főnökük”, az ún. agyalapi mirigy (hipofízis). A hipofízis termeli azokat a hormonokat, amelyek irányítják az alárendelt mirigyek hormontermelését. Ezek közé tartozik a pajzsmirigyet (tireoideát) stimuláló (ösztönző) hormon – ha összeolvassuk a kezdőbetűket, megkapjuk a TSH betűszót. Vagyis a TSH a vérünkben keringő, a pajzsmirigy működését szabályozó hormon. Ám nemcsak stimuláló, hanem jelző hormon is: a vérben kimutatható szintje jelzi, milyen a pajzsmirigy hormontermelése.

web-bannerek-hirlevel-02_4.jpg

AHa a pajzsmirigy túl sok hormont termel, a hipofízis kap egy „visszajelzést”, hogy nincs szükség nagy ösztönzésre – hiszen a pajzsmirigy már most is „túlműködik” –, ezért a hipofízis kevesebb TSH-t termel. A „visszacsatolás” megfordítva is érvényes: ha a pajzsmirigy túl kevés hormont termel – alulműködik –, a hipofízis olyan jelzést kap, hogy több TSH-val ösztönözze alárendeltjét a hormontermelésre. Vagyis a TSH vérszintje megmutatja, hogy a pajzsmirigy „normálisan” működik-e. Ha a TSH magas, akkor a pajzsmirigy gyengébben, ha a TSH alacsony, a pajzsmirigy erősebben működik a „normálisnál”. Sietek leszögezni: a TSH csak szűrővizsgálat, azaz olyan laboratóriumi teszt, amelynek feladata „kiszűrni”, kiválasztani a sok vérmintából azt, ami nem „normális”. Ha tehát a körzeti orvosnál levett vérmintából a laboratórium kimutatja, hogy a TSH értéke (vérszintje) eltér a normálistól – ez még csak a kórismézés (diagnosztizálás) kezdete. Csak további, már az endokrinológusnál végzett vizsgálatokkal – a pajzsmirigy ultrahangos (szono) vizsgálata, göb (csomó) esetén biopszia, azaz mintavétel a pajzsmirigy szövetéből, a pajzsmirigy által termelt tiroxin hormonok (T3, T4) szintjének megállapítása – tisztázható pontosan, hogy az adott betegnek hogyan is működik a pajzsmirigye. Itt hívom fel a figyelmet arra a kevésbé ismert tényre, hogy tapintható, látható pajzsmirigy-megnagyobbodás, azaz golyva (struma) nélkül is létezhet súlyos pajzsmirigykór. A másik fontos dolog: a pajzsmirigy hormontermelésének zavarán alapuló tünetek – s ez különösen érvényes a pajzsmirigy alulműködésére – igen lassan, hónapok, évek alatt alakulnak ki. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden, egyéb betegséggel nem magyarázható panasz esetén gondoljunk a pajzsmirigy lehetséges kórokozó szerepére is. Ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, kérjük meg orvosunkat a TSH-teszt elvégzésre.

Dr. Kiss László 

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg