Nemrégiben indult be a digitális oktatás. Senkinek nem könnyű: tanárnak se, diáknak se és a szülőnek se...  Hogyan néz ki a valóságban?

Valahogy olyan világban éltünk, amiben az emelte valaki státuszát, ha menő cuccokat hordott vagy munka nélkül, semmitevésben heverészett a tengerparton. Pedig az volna a jó, ha az emelné például az ember státuszát, ha sok könyvet elolvasott vagy sokoldalú a műveltsége. Talán ez a járványválság picit ez irányba is elmozdítja a világunkat.

A gyerekek most otthon tanulnak – s ez rengeteg terhet ró a szülőre. Ki kellett alakítani egy napirendet, s tanulni kell a gyerekkel és leckét magyarázni... Nem egy szülő szájából halljuk: most látom csak, milyen nehéz munkát végeznek a pedagógusok. Van persze türelmetlenség is a szülők részéről, kritikák, hogy csak kiadják a leckét, vagy „milyen sok leckét kap ez a gyerek!”

Ám amondók vagyunk, hogy inkább ne legyenek türelmetlenek. A tanároknak és tanító néniknek bizony nem könnyű átállni erre a másfajta oktatásra, hiszen a digitális tananyag és módszertan megírása külön szakma. Ilyenre persze most nincs idő, most szükséghelyzet van, azzal kell főzni, amink van! Az oktatási rendszer semelyik szereplője – se a diák, se a tanár – nem állt még ilyen kihívás előtt. Itt a mostani, s mindnyájunknak tanulni kell még a módit. A családnak is megnövekednek az otthoni tanulással a feladatai, arról nem is szólva, hogy nem minden szülő tud tanítani vagy magyarázni. Türelem és megértés kell, mindkét féltől.

otthon-tanulas.jpg

A házitanítók korszaka: Sisi így tanította anno a gyermekeit

Mi így csináljuk!

Kovalcsik Mónika (Bős) kétgyermekes anyuka, dolgozó nő (az előfizetéseket intézi az Új Nőben.) A karanténnal „házi üzemmódra” állt rá, s nap mint nap tanul az elsős lányával: megoldják a kiadott feladatokat, átveszik az elküldött  tananyagot. Férje szintúgy kiveszi a részét a közös tanulásból, ő momentán (a beszélgetés ideje alatt) kémiai kísérletet végez a konyhában a másik, tizenéves gyermekükkel: szorgalmi feladatként konyhai sót kristályosítanak. Az apuka éppúgy élvezi a sókristályok látványát, mint a nagylány.
– A  tanulási szokásaink teljesen megváltoztak, én vettem át a tanító szerepét – meséli Mónika. – Mivel hosszúnak ígérkezik a szünet, nem elég ismételni és gyakorolni, haladni is kell a tananyaggal. Digitálisan kapjuk meg mindennap a penzumot.

– Két lányod van, az egyik elsős a másik pedig nyolcadikos. Hogyan osztjátok be az időt?

– Elsős gyerekkel nem egyszerű tanulni, neki még mindent részletesen el kell magyarázni. És persze „ismétlés a tudás anyja”, ezért sokat ismétlünk. Délelőtt fürgébb a gyermek agya, ezért a 7 éves Alízzal főleg délelőtt tanulunk. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne zökkenjenek ki a napi rutinból. Próbálok mindent  elmagyarázni, ám egy elsősnek minden vicc új. A tornagyakorlatokat videón küldik, a rajzra linkeket kapunk. A munkára való nevelés keretében a kézmosás fontosságáról beszélgetünk, és ma egy helyes kis verset is megtanultunk... (Idemásoljuk, mert nagyon aktuális!)

 

Tóth Marianna:
Szappanozó

Jobb tenyerem, bal tenyerem
Egymás után felemelem,
Itt a vízcsap, ott a szappan,
Ezt a vírust el ne kapjam!

Kicsi Palkó, gyere velem,
Mindkét kezed tiszta legyen,
Ujjainkat szappanozzuk,
Eztán mindig együtt mossuk!

Ez a szabály nem is rémes,
Így leszel csak egészséges,
Addig kell a kezed mosnod,
Amíg ezt a verset mondod!

 

– Hatalmas segítség, hogy mindenki elérhető az interneten – folytatja Mónika. – A feladatok elvégzése után fénykép készül az eredményről, azt továbbítjuk a tanító néninek, aki így le tudja ellenőrizni a munkát. A nagyobbik lányom Emília szintén interneten kapja a leckét, ám ő már egyedül tanul. Amennyiben segítségre van szüksége, vagy az apukájához vagy pedig hozzám fordul.

– Amennyiben nem világos a tananyag, ki tud segíteni?

– Kérdés esetén nyugodtan felhívhatjuk a pedagógusokat. Nem hagynak cserben bennünket, elérhetőek az interneten, ami nagyban megkönnyíti a szülők helyzetét.

 

A kertünk végén kezdődik a határ, így mindennap kimegyünk egyet sétálni, meglessük a nyuszikat és az őzikéket. Ez egyébként eddig eszünkbe se jutott, pedig bármikor megtehetjük!

 

– A kicsi mennyire fogta fel, hogy baj van? Beszéltek róla otthon?

– Fontos megértetni a gyermekekkel, hogy nem vakációra mentünk, hanem ez egy kényszerszünet, és nem tudjuk, mikor lesz vége, ezért nem állhatunk le a tanulással. Mivel a tévében és a rádióban csak erről beszélnek, először a lányok nagyon megijedtek. Mi lesz, ha a mama és a papa elkapja a fertőzést? Alíznak gyereknyelven elmagyaráztam, hogy ez egy nagyon pici vírus, amit szabad szemmel nem láthatunk, de éppen ezért veszélyes. Vigyáznunk kell a nagyszülőkre és egymásra is. Csak úgy tudjuk elkerülni a bajt, ha gyakran kezet mosunk és nem csavargunk, így védve egymást. Az iskola azért szünetel, mert ott nagyon sok a gyerek és hamar elszaporodhatnak a vírusok: magyaráztuk a kicsinek. Megvárjuk, amíg tanító néni jelez nekünk, ha újra megnyitott az iskola, addig pedig anya lesz a tanító néni. Alíz nagyon nyugodt, türelmesen tanul. Persze még csak egy hét telt el. Emi, a nagylányom már tudatosabb, megértette, hogy csak úgy tudjuk kikerülni a bajt, ha betartjuk a szabályokat. A tanulás egyelőre izgalmas játéknak tűnik a számára, hiszen digitális formában még sosem tanult. Tetszenek neki az új feladatok, és örömmel készíti a kis projektjeit.

– Mivel töltitek az időtöket, mikor nem tanultok?

– A kertünk végén kezdődik a határ, így mindennap kimegyünk egyet sétálni, meglessük a nyuszikat és az őzikéket. Ez egyébként eddig eszünkbe se jutott, pedig bármikor megtehetjük! Megfogadtuk, hogy „békeidőben” is kimegyünk majd. Rengeteget játszunk, és régi magyar meséket nézünk. Tudják, hogy ritkán megyünk a boltba, és ha éhesek, mindig együtt ötletelünk, hogy mit lehetne főzni abból, ami a hűtőben van. Szóval, egyelőre elvagyunk...

Jó tanács szülőknek!
Hogyan érdemes a gyerekekkel beszélni a járványról?

1. Magyarázzuk meg a helyzetet a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez illően.
2. Ne számoljunk be gyermekünknek az adatokról, ez csak felzaklatja őket.
3. Beszéljünk érthetően és egyszerűen.
4. Gyermekünknek NE engedjük a felnőtteknek szóló híreket hallgatni, nézni.
5. Válaszoljunk nyugodtan és röviden a gyermek kérdéseire. Kerüljük a pánikkeltést!
6. Ne fenyegetéssel vegyük rá a gyereket a higiéniai előírásokra! Egyszerűen, játékosan magyarázzuk el, hogy miért szükséges a fertőtlenítés.
7. Ne mutassuk ki félelmünket, kétségbeesésünket a gyerek előtt. Amennyiben okunk van rá, ne szégyelljünk szakmai segítséget kérni.

Darnay Krisztina

Kapcsolódó írásunk:  A koronavírus egy 12 éves gyerek szemével

web-bannerek-instagram.jpg