A pszichológusok szerint növekszik a játékfüggőségben szenvedő emberek száma. A játékos eltávolodik a valóságtól, ami valamiért elviselhetetlen a számára.

A virtuális világ csábító: az álomvilágba bárki beléphet, s itt hősnek érezheti magát. Pedig a valóságban ugyancsak szűköl, meg van tépázva az önbizalma, és képtelen kézben tartani az életét... A gombokat nyomogatva viszont végre mindent ő irányít. Mekkora sikerélmény!

jatszik-mindenki-kezdo.jpg

Rengeteg lehetőség nyílik a függőség kialakulására. Mert rengeteg ember online éli az életét. Napközben ott a mobil, a tablet, a notebook...

– Csak a mobilomon játszom számítógépes játékot, és csak utazás közben, az autóbuszban. Feleségem van, és három gyerekem. De voltak idők, amikor elkezdtem játszani pénteken este, és vasárnap délután hagytam abba. Teljesen lekötött, hiszen közben bárki lehettem, gazdag pali, menedzser, kiépítettem egy világcéget, stratégiai játékokat is játszottam. Halálos rabja lettem.

Az egyetemi internátusok valóságos melegágyai a függőségek kialakulásának. A fiatal az érettségi után kiszakad a szülői házból, csatlakoztatja laptopját a világhálóhoz, és korlátlanul letölthet mindent: pornófilmeket, zenéket és számítógépes játékokat. A laptopjával fekszik, a laptopjával kel, nem állnak a háta mögött aggódó szülei.

Sokan napi tizenkét óránál is többet töltenek el a számítógépnél. Nem járnak el a vizsgákra. Egyre több fiatal pontosan ezért be sem fejezi az egyetemet.

„A természet veszélyben van”

Ez a mondat hallatszik ki hetente többször Patrik dolgozószobájából. Ezt számítógépes játék szereplője mondja. Patrik egy-két órát mindennap játékkal tölt. Fát vág az erdőben, katonai tábort épít, aranyat ás, hadsereget vezényel, s közben levelez a világ túlsó végén élő játékostársával: „Ajaj, az ázsiai gyerekek már megint legyőztek!” És új játékba kezd. Mit szól mindehhez a felesége? A falra mászik tőle. Mert egy pasi okosabban is eltölthetné az idejét. Csak az vigasztalja, hogy más férfiak sem különbek. Azok is össze-vissza gombokat nyomogatnak.

– Már megint játszik – dühöng mellette a kolléganője. – A hangján érzem, hogy újra a számítógépnél ül. Azt mondta, hívjam fel kicsit később. Elment megint az agya.

Mert mindenki játszik. A lakosság egyharmada rendszeresen, azaz naponta, több órán keresztül. A 18–29 évesek vezetnek 36%-kal, utánuk következnek a 30–44 évesek 31%-kal. A játékosok többsége nem gyerek – hanem felnőtt. 63%-uk férfi.

Ha nincs otthon az asszony

– Emlékszem a rekordomra, egy alkalommal 36 órán keresztül játszottam. Vettem egy új játékot, és ki akartam próbálni. Arról szólt, hogy a sátán el akarja pusztítani a világot, és nekem meg kell mentenem azt. Végigjátszottam, közben bekaptam ezt-azt, párszor kiugrottam vécére. Különben nem hagytam abba, nem is aludtam közben. Szerencsére nem volt itthon a feleségem, elutazott a rokonaihoz vidékre – meséli a harminchat éves Pali. Ő mellesleg pihentető szórakozásnak tartja a játékot. Szerinte teljesen mindegy, hogy két óra hosszat kint focizik, vagy játszik a számítógépen.

hirlevel_web_banner_1_385.jpg

– Persze, tudom, hogy a mozgás egészségesebb. De a játék is csak hobbi! A feleségem azt mondja, játékfüggő vagyok. – Pali nem tartja magát függőnek. Annyit elismer, hogy már veri a lécet. – Talán háromszor fordult elő, hogy két nap és két éjjel egyhuzamban játszottam. Akkor azt mondtam magamban, hogy elég. Megfogadtam, hogy csak este hattól tízig fogok. Persze, akkor még nem voltak gyerekeink.

A szakember mondja

– Nincs megszabott határ, hogy mennyi játék kóros. Az egyik emberben nagyobb a hajlam a függőség kialakulására, a másik sosem válik függővé. Viszont ha valaki a szabadidejéből naponta egy órát játékkal tölt, az már valamilyen lelki válságnak a jele. Vagy a párkapcsolattal, vagy a férfi értékrendjével van baj, vagy nem látja tisztán, mi értelme van az életének. Ezek az állapotok a függőség kialakulásához vezethetnek.

Linda épp a játékfüggőség miatt szakított a fiújával.

– Minden rendben volt, ha elutaztunk valahová, vagy ha nálam töltöttük a hétvégét. De ha otthon volt, csak azt láttam, hogy ül a számítógépnél, és játszik. Már az ajtóban hallottam, hogy vadul veri a billentyűzetet. Körülötte üres chipszeszacskók meg üdítősüvegek hevertek szanaszét, mosdatlan, kialvatlan volt. Láttam, hogy még az éjjelt is a monitor előtt töltötte. Tudtam, hogy nem ilyen sráccal akarok élni.

A játékfüggő általában nem érzékeli, hogy betegsége rossz irányba viszi. Nem érzékeli a tünetek súlyosságát. Tipikus tünetek: a játékos elhanyagolja az addig kedvelt foglalkozásait, hobbiját, a hitvesi ágy kihűl, a munkateljesítmény leromlik. Ja és tipikus tünet az életmódváltás.

Hová tűnt a pénz?

Barátnőm, Zsuzsa a számlaegyenlegén vette észre, hogy baj van. Akkor tudta meg, mire ment el a pénz, amikor elővette a férjét. Az végül bevallotta, hogy pókerezni kezdett az interneten.

– Ez hihetetlenül egyszerű. Az ember kártyával fizet, egyszerre kis összegeket, úgyhogy szinte követni sem tudja, mennyit költ el. Talán ez nem is törvényes, de nem jártam utána. Nem akarom tudni. Csak azt akarom, hogy a férjem hagyja abba, és menjen el egy szakemberhez.

A pszichológusok tapasztalata szerint kevés játékfüggő képes leállni. Ehhez segítségre van szüksége – és még ekkor sem biztos, hogy örökre kigyógyul...

Varga Klára