Az Új Nő ismét kastélylátogatóba indul... Utunkon végigjárjuk az Esterházy hercegi család legfényesebb kastélyait, ahol egykor Joseph Haydn muzsikált. és megismerkedünk a megejtő őrvidéki (burgenlandi) tájjal, a vidék ételeivel és kiváló boraival is. Egyszóval: szépségekben tobzódunk ismét.
Az Esterházy hercegi család Európa legfőbb nemesi családjai közé tartozik, több mint négy évszázadon keresztül fontos szerepet játszottak a történelemben. Mecénások, művészetpártolók, ugyanakkor kiváló gazdálkodók voltak. A kismartoni kastély, a fraknói vár, a lakompaki reneszánsz kastély, a pompázatos fertődi kastély – mind-mind az Esterházyak nevéhez kapcsolódik. Az Esterházy család magánalapítványa 1 milliárd euró vagyonnal rendelkezik, amelyet a család egykori és mai ingatlanainak fenntartására fordít.
Keretprogram
Utunkat Burgenland északi részén kezdjük, Frauenkirchenben (Boldogasszony). A városka csodálatos barokk templomát Burgenland főbazilikájává nevezték ki. A templom ismert zarándokhely, barokk arculatát 1702-ben nyerte el, amikor az Esterházyak tulajdonába került. Fertődön megtekintjük a „magyar Versailles”-t, a fertődi Esterházy-kastélyt: amely az UNESCO Világörökség-listájára is felkerült. Díszítettsége az Esterházy család mérhetetlen gazdagságát tükrözi. A nagyurak közül Esterházy „Fényes” Miklós szerette leginkább a fényűzést.
Esterházy „Fényes” Miklós herceg
Kastélyát azzal a jelszóval építtette, hogy „Amit szabad a császárnak, azt szabad nekem is!” Pompája, a gazdag aranyozás valóban a császári palotákéval vetekszik. (Érdekesség, hogy egy lakosztályt ma is fenntart a magyar állam az élő Esterházyak részére.) Fertőrákoson egy gigászi méretű kőfejtő, ma már tematikus park található, amely az UNESCO Világörökség része.
A Fertő-táj növényeit és állatvilágát tanulmányozva a hídon át elsétálhatunk a kilátótoronyig. Itt alámerülünk a barlangba. A tanösvényen interaktív módon ismerhetjük meg a barlang kialakulásának történetét, a kőzeteket.
Fraknó vára 1622 óta az Esterházyak tulajdonában van. Itt őrzik a hercegi család legbecsesebb kincseit. A család híres volt gyűjtőszenvedélyéről, mindent gyűjtöttek, ami szép – sok kincset, értéket a magyar államnak adományoztak. A kincstár az egyedüli Európában, amely eredeti állapotában maradt fenn. Őrvidék fővárosa, Kismarton (Eisenstad): itt megkóstolhatjuk a bécsi szeletet, a helybeli gulyást és az Esterházy-tortát.
Ezután megtekintjük Ausztria legszebb barokk kastélyát, a kismartoni Esterházy-kastélyt. A család szoros kapcsolatokat ápolt a neves zeneszerzővel, erről árulkodik a káprázatos díszítésű Haydn-terem, amelynek akusztikája egyedülálló a világon. A hatalmas park nevezetessége a Narancskert, amelyet az 1800-as évek elején alakítottak ki.
Érdekességek
Eszterháza, Fertőd Az Esterházy-család felemelkedése a XVI. század végén kezdődött. Gazdagságuk alapját az ellenreformáció korában vetették meg. Abban az időben a katolikus vagy rekatolizált főurak hatalmas birtokokat kaptak a Habsburg monarchiához való hűségükért. 1720-ban Esterházy József szerződést kötött Martinellivel (ez az olasz volt a család kedvenc építésze) a süttöri vadászkastély terveinek elkészítésére.
Ez a Fertő zsombékos partján épült 20 szobás vadászkastély volt a mai kastély őse. Esterházy Miklós 48 éves korában örökölte meg a majorátust. Abban az időben a magyar főurak külföldön éltek és költekeztek!
Velük ellentétben Esterházy Miklós itthon kezdett építkezni, és tovább gyarapította a családi képgyűjteményt és a kincstárat. 1763-ban kezdődött a kastély átépítése, a francia kert kialakítása. A patkó alakú díszudvart határoló főépületet és a két kisebb mulatóházat egybeépítették. A méretei lenyűgözőek!
A kastély fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A hatalmas épületben 126 rokokó szoba van. A kovácsoltvas kapu páratlan alkotás!
A franciakertet a versailles-i kastély parkjáról mintázták. A pompázatos "magyar Verszália" káprázatos ünnepségeknek, operaelőadásoknak és hangversenyeknek adott otthont. 1770-ben mutatta be udvartartását a bécsi arisztokráciának Esterházy "Fényes" Miklós herceg. Főként farsangkor és nyár végén zajlottak a híres "eszterházi mulatságok". Haydn vezetése alatt Eszterháza zenei élete Európa-szerte híres lett. Messze földről jöttek a vendégek – ide járt a Habsburg császári udvar, Mária Terézia is. A császárnő így méltatta az előadásokat: Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!
Fraknó vára Őrvidék egyik jelképe. A Rozália-hegység keleti nyúlványán, egy magas dolomitsziklán épült vár már messziről vonzza a tekintetet. Annyira ijesztővé és biztonságossá sikeredett, hogy a végvári harcok során a törökök meg sem próbálták elfoglalni. Jelenleg egyike a legépebben megmaradt magyar váraknak -- a sors különös fintoraként ma már Ausztriához tartozik. (Épp ridegsége okán nem lakták, megmaradt az Esterházy család kincstárának.)
Ruszt a gólyák városa. Tavasztól őszig hangos a város a gólyák kelepelésétől, néhány madár olyan jól érzi magát itt, hogy el sem repül ősszel.
Ruszton a házak homlokzatokát stukkók díszítik Különösen festőiek a nagyobb utcákat összekötő kis közök, belső udvaraikkal.
Az Esterházyakat a rokokó ihlette meg: mikor mindent fát, bokrot megnyírtak, semmi nem nőhetett úgy, ahogy a természet szerette volna. Ezért is nevezik franciakertnek a fertődi kastély kertjét.
A rokokó korában „találták fel” a kisebb bútorokat is – egészen addig a súlyos, nehéz barokkos bútorok uralkodtak a kastélyokban. A mai értelemben vett „minatűr bútorok” (mint például ez a szekreter) addig nem léteztek.
