Farsang idején kitomboljuk magunkat, hiszen utána elkezdődik a negyvennapos böjt.

Tudnivaló, hogy a farsangi maszk Velence jelképe, sőt, farsangkor Velencében kötelező volt maszkot viselni. Ilyenkor a gazdag összeadta magát a szegénnyel, az álarcosok betörtek a magánházakba, a nők az utcán csatangoltak, az erkélyekről záptojással dobálták meg a csúnya nőket, frissel a szépeket. Erről sokat mesél emlékirataiban a hírhedt velencei kalandor, Casanova is.

karneval-kezdo.jpg

A férfiak nőnek öltözve beosontak az apácazárdákba (ezt aztán később megtiltották, ahogy a féktelen tojásjátékot is). A tolvajokat és rablókat azzal fékezték meg, hogy nem lehetett egyszerre maszkot és fegyvert viselni. Az egyetlen maszk, melynek viselését sosem korlátozták, a bauta, ami csak a fél arcot takarja el, és praktikus, mert nem gátol az evésben. 

Velencében a maszkkészítők külön céhet alkottak a festőcéhen belül, innen importálták a maszkokat többek között Magyarországra is.

A főünnepséget mindig húshagyókedden rendezték meg a Szent Márk téren: a városon átvonulva ide érkezik a tömeg, élén a feldíszített ökrökkel. Itt elbúcsúznak a karnevál hercegétől, akinek első nap mindent odaadnak, most pedig mindent elvesznek tőle. Szimbolikusan megölik a herceget, aki kiszórakozhatta magát, de most ennek vége: elűzik a gonoszt, hogy helyt adjanak a bimbózó tavasznak.

marieantoinette-karneval.jpg
Marie Antoinette életéről Sofia Coppola készített sikeres filmet, és a híres maszkabálos jelenet is szerepel benne. A királyné elszökött Versailles-ból, és álarcban elvegyült a farsangi forgatagban

Bíróság elé állítják, ő lesz a bűnbak, minden rosszat ráfognak, ami csak a városban történt, és máglya általi halálra ítélik. Helyette, persze, szalmabábut égetnek el, a tömeg sopánkodik, sír, seprűvel üti a földet, és a herceg mindent magával visz a halálba, még az emberekben rejlő rosszat is. (A tűz fontos elem: minden vallásban égetéssel tisztul meg az ember a bűneitől.)

casanova_0.jpg
Giacomo Casanova emlékiratai a korabeli velencei hagyományokról magyarul is megjelentek

A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart

A két ünnepnap közé eső időszakban – a farsangban – hagyományosan bővelkedhetünk ételben és mulatságokban. Magyarán: ilyenkor degeszre tömjük magunkat, hogy a hosszú böjt alatt ne legyünk éhesek. Így nem meglepő a torkos csütörtök hagyománya sem: ilyenkor fogyasztották el a farsangi maradékot. Sajnos, manapság a torkos csütörtök is a még töméntelenebb fogyasztásra sarkall, semmint takarékosságra.

Farsangkor a téltől is búcsúzunk. Pontosabban: a lehető legzajosabb módon próbáljuk meg elijeszteni. A régi hiedelem úgy tartotta, hogy a tél utolsó napjain már gyengül a nap ereje, ezért a gonosz szellemek könnyebben előbújnak. Az emberek különféle jelmezekbe bújtak, alakoskodó vigasságot rendeztek, hogy elkergessék a gonoszt, és végre beköszöntsön a tavasz.

Carne vale azt jelenti: a hús elhagyása. A farsang csúcspontja a karnevál, amit nálunk a farsang farkaként emlegetnek.

A középkorban és még utána is sokáig nagyon vallásosak voltak az emberek, de farsang idején megszabadulhattak a sok szigorú tilalomtól. A farsang a monumentális karneválok ideje. Elég a velencei, a riói, illetve a New Orleans-i (Mardi Gras) karneválra gondolni! Azt mondják, a velencei karnevál szép, míg a riói látványos.

A vízkereszt fontos történéseket is magába foglal: például Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban és a kánai menyegző csodáját, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. 

herendi-porcelanmaszk.jpg
Herendi porcelánmaszk

A farsang hamvazószerdáig tart. A hamvazószerda a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdete. Ilyenkor a megszentelt hamuból (az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamujából) keresztet rajzolnak a hívek homlokára. Ezzel a szertartással a bűnbánatra emlékezünk, hiszen a hamu az elmúlást jelképezi.

Régen a karneválokon nem csupán felvonultak és álarcot viseltek az emberek, hanem lisztből gyúrt golyócskákat szórtak a többiekre. Innen származik a konfetti.

Busójárás

Nem kell Velencéig mennünk, ha szeretnénk egy vérbeli téltemető ünnepségen részt venni. A mohácsi busójárás hungarikum – és népi alakoskodásnak számít. Érdekessége az ijesztő maszkokon kívül, hogy eredetileg szláv hagyomány volt. Mohács környékén éltek ugyanis a sokácok (akik katolikus horvátok).

Félelmetes maskaráik eredete a török időkbe vezet vissza. A leleményes sokácok ördögi maskarákba bújva rontottak rá a babonás törökökre, akik a pokol szellemeitől félve, csapot-papot hátrahagyva menekültek. Így született meg a ma ismert busójárás.

buso-jelmez-karneval.jpg

Az effajta játékokat alakoskodásnak hívjuk: a résztvevők álarccal és jelmezzel rejtik el kilétüket, hogy valakit megszemélyesítsenek. A sokác álarcokat a helyi fafaragó mesterek készítik el fűzfából, jellemzőjük a vicsorgó száj, a kosszarv vagy kecskeszarv, a busóöltözék pedig szőrével kifordított bekecs és bő szárú fehér gatya. Ezeket lánccal kötözik össze, rájuk kolompokat függesztenek, kezükben pedig kereplő, buzogány van, amit bőszen pörgetnek.

A „szép busók” mindig lányok, akik népviseletben, fehér fátyolban kísérik a menetet. (A „Me Too” mozgalom az idén biztos felemeli a szavát ellenük, hiszen a vérbő busók „nővadászat” közben ölelgetik, buzogánnyal böködik a csinos hölgyeket.)

elofizetes_uj_no_8.png

–nagyvendégi–