Míg harminc évvel ezelőtt főként az újságok „Munkaerő kerestetik!” rovatában nézelődhettünk az álláshirdetések között, addig a digitális korban megannyi felületen keresgélhetünk. De vajon tudjuk-e, milyen lehetőségeink vannak, s hogyan érdemes szűrni a szabad pozíciók között? A legújabb munkaerőpiaci trendekben Varga Alexandra, a DUNEA részvénytársaság HR-szakembere segít eligazodni.
Hogyan találjuk meg az álommunkánkat? Miről ismerszik meg a jó önéletrajz és motivációs levél? Milyen öltözékben jelenjünk meg, s mit áruljunk el magunkról egy állásinterjún? A szakember válaszol! Új cikksorozatunk indul, melyben az álláskereséssel kapcsolatos leggyakoribb dilemmákat taglaljuk.
(© Tanaka Tatsuya)
A HR (human resources) magyarul humán erőforrást jelent. A szektorban dolgozó szakemberek feladata, hogy a munkavállalókat a lehető leghatékonyabban állítsák az adott cég szervezeti céljainak szolgálatába. A HR-esek foglalkozhatnak munkaerő-toborzással és -kiválasztással, munkakörök megtervezésével, nyilvántartások vezetésével, juttatási rendszerekkel, de elhelyezkedhetnek fejvadász cégeknél is.
„A világhálón rengeteg állásportál működik, melyeken szabad pozíciók garmadájából válogathatunk. A munkakeresőknek annyi a feladatuk, hogy a szimpatikus hirdetésekre reagáljanak, azaz elküldjék jelentkezésüket. Igen ám – de ez csak az érem egyik oldala! Ma az álláskeresők – legyen szó friss diplomásokról, munkanélküliekről vagy azokról, akik jobb lehetőség reményében váltanának – adatbázisokba is feltölthetik az adataikat. Így az is előfordulhat, hogy nem ők fogják megtalálni az álommunkájukat, hanem őket találja majd meg a jövőbeli munkáltatójuk!” – kezdi Alexandra.
– Hogy kerülhetünk be egy-egy ilyen adatbázisba?
– Például a profesia.sk-n keresztül. Az oldalon elkészíthetjük a saját önéletrajzunkat, majd a platform felkínálja a lehetőséget, hogy az adataink elérhetők legyenek az adatbázisban a vállalatok és cégek számára. A HR-szakemberek így a megadott kulcsszavak alapján ránk tudnak keresni, el tudják olvasni az életrajzunkat, és felvehetik velünk a kapcsolatot. De ugyanígy a LinkedIn weboldalra is érdemes regisztrálni, ahová feltölthetjük a szakmai portfóliónkat. Én azt tanácsolom, mindenképp éljünk ezekkel a – ráadásul ingyenes – lehetőségekkel! Ha ugyanis benne szerepelünk az adatbázisokban, dolgozzunk bármilyen szegmensben, sokkal több lehetőség találhat meg minket. Akkor is, ha csak melléktevékenységet keresünk! Például, ha angol–magyar szakos pedagógusként szívesen vállalnánk fordítói munkát, ezt is feltüntethetjük az adatbázisokban.
Az adatbázis olyan, mint egy online életrajz: a munkáltatóknak lehetőségük van letölteni az adatainkat, így láthatják a végzettségünket, a munkatapasztalatainkat, a kompetenciáinkat stb. A cégek számára ugyanakkor ez nem ingyenes! Ők az adatokért fizetnek – tehát nem férhet hozzá bárki a feltöltött adatainkhoz.
– Vagyis előfordul, hogy nem a munkavállaló talál meg titeket, hanem ti őt?
– Persze! A cégünkhöz nem egy – a mai napig nálunk dolgozó – munkavállaló került úgy, hogy megszólítottuk őt, mert a feltüntetett tapasztalatai alapján alkalmasak találtuk őt az általunk hirdetett állásra. Ha olyan pozícióra keresünk embert, ahol el tudjuk képzelni, hogy akár friss diplomást alkalmazzunk, ugyancsak az adatbázisokhoz nyúlunk. Hisz nem szeretnénk, ha esetleg más, szemfülesebb cégek előttünk csapnának le a reményeink szerint ügyes, ambiciózus fiatalokra!
– Melyek a legismertebb állásportálok Szlovákiában?
– A már említett profesia.sk és linkedin.com mellett a kariera.sk. De léteznek olyan állásportálok is, amelyek gyűjtőoldalként működnek: vagyis egy-egy lehetőségre kattintva az oldal átirányít minket a hirdetés eredeti webhelyére. Vannak továbbá marketinges állásfelületek is, mint a pretlak.sk, de az is gyakran előfordul, hogy a vállalatok a saját weboldalukon működtetnek karrierszekciót. Itt megtalálható minden olyan szabad pozíció, amit az adott cég kínál, s beküldhetjük az önéletrajzunkat is. Ez így működik például a DUNEA weboldalán is.
– S hogy érdemes az állásportálokon szűrni? Egyáltalán: az adatbázisokban milyen adatokat adjunk meg magunkról?
– Először is válasszuk ki, milyen területen szeretnénk felépíteni a karrierünket – ezt elsősorban a tanulmányaink és a munkatapasztalataink határozzák meg. Majd szabjuk meg, hogy teljes vagy részmunkaidőre; esetleg vállalkozóként vagy alkalmazottként szeretnénk-e állást. A nyelvismeret és a munkahelytől való távolság – hogy van-e lehetőségünk napi 20-40 kilométert ingázni, esetleg szeretnénk-e a magasabb bérezés reményében a fővárosban munkát vállalni – szintén fontos szempontok. A szűrőket tehát ezek alapján érdemes beállítani. A bérezési elvárásunkat szintén megadhatjuk: a szűrőbe beírhatjuk, mennyi az a minimum havibér, amit keresni szeretnék, így az alkalmazás fel sem fogja kínálni azokat a lehetőségeket, amelyek ez alatt a bérszint alatt vannak. A szűrők alapján a munkáltatók is megtalálhatnak minket: például, ha az általunk megadott bér belefér a cég keretébe, interjúra hívhatnak bennünket. Némi rugalmasság ugyanakkor mindenhol megengedett. A bérezési példánál maradva: a konkrét megegyezésre úgyis csak az interjú alatt kerül sor.
– Friss diplomásként mikor érdemes elkezdeni az álláskeresést?
– Már az egyetem befejezése előtt érdemes szétnézni a munkaerőpiacon. Még akkor is, ha a fiatal az utolsó nyári szünetét inkább pihenéssel töltené. Azoknak, akik azonnal szeretnének munkába állni, még inkább késő lehet a diploma átvétele után elkezdeni keresgélni. Így én azt javaslom, hogy legalább néhány hónappal a diploma megszerzése előtt regisztráljanak a már említett oldalakra, töltsék fel az adataikat az adatbázisokba, és vázolják fel az elképzelésüket akár a munkakörről, akár a bérezésről. Az a cég, amelyik alkalmas jelöltnek gondolja őket, várni fog a diplomaosztóig!
Azoknak a középiskolásoknak, akik nem terveznek továbbtanulni, már az érettségi vizsga előtt érdemes konkrét lépéseket tenni a jövőbeli karrierjük felé. Célszerű feltérképezni a munkapiacot, megnézni, milyen lehetőségek vannak – hisz ez a folyamat nem egyszer hetekig, hónapokig is eltarthat!
– Álláskereséskor mennyiben rugaszkodhatunk el az addigi szakmai tapasztalatunktól?
– A végzős diákok szinte tiszta lappal indulnak: az első munkakeresésnél eldönthetik, milyen irányba szeretnének elindulni. Akik mögött viszont már van 10-20-30 év munkatapasztalat, esetleg éveket húztak le egy adott szférában, nekik szakmai téren sokkal kisebb a lehetőségük éles váltásokra. Persze nem lehetetlen – de ügyvédként (azért változtatnám meg így, mert jogi irodában ezenkívül más emberek is dolgozhatnak, akiknek nem kell, hogy jogi végzettséggel rendelkezzenek, pl. egy asszisztens) például csak jogi végzettséggel lehet dolgozni, és 45 évesen már nem biztos, hogy nekikezdünk a több évig tartó tanulmányoknak. Tehát abból érdemes kiindulni, ami mögöttünk van, és olyan szegmenst keresni, ahol az addigi tapasztalataink is kamatoztathatók! Természetesen továbbképzést, tanfolyamot, új nyelv tanulását be lehet vállalni idősebb korban is, sőt! Az arról ad képet, hogy az egyén ambiciózus, és hajlandó időt és energiát fektetni a szakmai fejlődésébe.
