Táncoló Virágok Kertje

Virul ez a kert, s virul vele a gazdája is. Szerettem volna azzal kezdeni az írást, hogy Futó Évi (51, Negyed) a munkáját tekintve az üzleti világban forog... S majdhogynem azt írtam: virágban. Merthogy ő a Táncoló Virágok Kertjének megálmodója.

„Nézz körül, itt valóban táncolnak a virágok!” – invitál be a portájára, ahol nem csupán a virágok szeretnek, de a virgonc cicusok is. Mert közben a nyomunkba szegődik Mimi és Alíz, a két ragdoll cica is, akik mindenhová elkísérnek bennünket. (© Fotó: Cséfalvay Á. András)

Az elveszett virág (Clematis montana) és Éva

Előszó

Futó Évi csodakertjét nemrégiben megnyitotta a látogatók előtt. Nálunk még nem, de külföldön divatos gyakorlat, hogy a szép kertek gazdái időnként megnyitják kertjüket a látogatók előtt (főleg a nagy kertségek hazájában, Angliában).

– Mit értsünk nyitott kert alatt?

– Szomoru Miklós Pilisszentkereszten található magánkertje indította el a nyitott kertek mozgalmát tájainkon. Miklósnak különben sikeres YouTube-csatornája van – kezdi Évi. – Ma már rengeteg magánkert látogatható Magyarországon. Én pár éve költöztem ebbe a házba, de rajongásom a szép kertek iránt előbb kezdődött. Már több évtizede tanulmányozoma természetes kerteket.

Évi kertek iránti buzgalmában bejelentkezett az előbb említett Szomoru Miklós kerttervező workshopjára. Az előadás végén aztán előhúzta részletesen kidolgozott kerttervét.

„Te jó ég, mi ez?” – nézett rá az előadó meglepetten. Évi először azt hitte, nem jó a terv, de hamar kitudódott, hogy a szakember még nem látott ilyen aprólékos tervet. Kiderült, hogy Évinél az aprólékosság szakmai ártalom: gépész-konstruktőr a kitanult szakmája, ahol milliméteres pontossággal kell ülnie minden részletnek. Évi végül tavaly nyáron nyitotta meg negyedi kertjét a látogatók előtt: igazából ekkor kezdődött a Táncoló Virágok Kertjének története.

Kerámiatárgyak díszítik a kertet, időszakos kiállítások is vannak itt.

Nyitott kert

– A virágok szeretetét nagymamámtól örökölhettem, tulajdonképpen az egész gyerekkoromat az ő kertjében töltöttem Kellécsen – folytatja Évi. – Kellécs tanyavilágként ismert, ma Vágsellye része. Szóval nagymamám háza körül mindenütt virágok voltak. Virágok és fák! Innen datálódik a természet iránti szeretetem: eddig bárhol éltem, mindenhol építettem magam köré egy kertet. Mindig azt mondom, hogy nekem van a legnagyobb irodám, mert ha tehetem, itthonról dolgozom. Üzleti partnereimmel is itt tárgyalok, közben csipegetünk kis apró gyümölcsöt. Csak kilépek a teraszra, s máris elvarázsolódom: a vízesés csobog, a madarak csivitelnek, a virágok pompáznak. Ha az ember padlót fog, nem véletlenül megy el sétálni. Egy kis séta a tóparton kisimítja a fáradt idegeket.

– Megnyitottad kertedet a látogatók előtt. Ezzel mit szerettél volna elérni?

– Egyre több embernek fontos a kertélmény. A mai napig tanulok: az a fajta ember vagyok, aki szenvedéllyel kutatja szenvedélyének tárgyát. Szeretném, ha minél több ökotudatos kert működne kis hazánkban. A jó kert támogatja a természetet, a kert tulajdonosát, annak családját és egyben a közösség egészségét.

Kerti sétánkat mindig azzal a bejelentéssel kezdem, hogy én semmiféle vegyszert nem használok. Még a kötözésre való madzagom is le tud bomlani.

– Hogyan kezdted a kerttervezést? Mi volt a kályha, amitől elindultál?

– Fontos a megfelelő növények kiválasztása, hogy azok éghajlatunkhoz, földminőségünkhöz illőek legyenek. Illetve lehetőség szerint őshonos növényeket ültessünk. Ildomos folyamatosan figyelni a növényt és a környezetét. Nincs két egyforma fekvés és két egyforma föld – sokszor például a kert elején szeret élni a növényünk, hátrébb már nem. Fontos még az ültetés technikája, ami lehet csoportos, szórt és így tovább. Egyszóval ha valamit nem jól csinálunk, a növényünk kipusztulhat. Pont ezért tartom fontosnak a kertlátogatásokat, mert ilyenkor át tudom adni a tapasztalataimat. Minek találjuk ki azt, ami már ki van találva? Kérdezhetnek is a látogatók: megbeszéljük például, hogyan lehet rövid idő alatt megfelelő mikrobiomot, vagyis földéletet kialakítani. Van, aki a dugványkészítést szeretné látni, másnak meg a hortenzianyírást mutatom meg. Sőt: videót is készítettem erről a közösségi oldalaimra.

– A kertben mi a legfontosabb, aminek mindig rendben kell lennie?

– Egy kert életében a jó föld a legfontosabb. Itt kezdődik a szép kert.

– Virágoskertben vagyunk: Mi mindent kell figyelembe venni a virágok ültetésénél?

– Nem mindegy, hogy a növény napigényes-e vagy árnyékban szeret jobban: ez a két véglet. A hűst kedvelő növényt esetleg félárnyékos helyre is ültethetjük. Ha a növénynek nincs jó helye, hiába minden erőfeszítés. Például a narancssárga tűzesőm nagy méretű, mert jó helyen van, emellett természetes tápot is kap. Nedvességet keveset, viszont a földje takarva van, ezért nem szárad ki egykönnyen. Éppúgy az Annabella hortenzia! A hortenziák csodálatosan díszítik a kertet. A bugás hortenziákat, illetve az Annabella hortenziát javaslom. Elég őket tavasszal, trágyázás után jól visszavágni: ennyi a titok. Van rózsaszín kerti hortenziám is, de azt senkinek nem ajánlanám! Ez az a hortenzia, amit ajándékba szokás vinni, jól mutat kék-fehér-rózsaszín nagy virágfejeivel, de hihetetlenül érzékeny – nem a mi klímánkhoz való. A kertbe kiültetve hamar kihajt, pedig jöhetnek még kései fagyok, amitől a hajtás megfeketedik. A hortenziák közül csak ez igényel savanyú földet, az összes többi fajta megelégszik a kerti talajjal. Ha nem jó a talaj, akkor a leveleken világos elszíneződést látni, ami leggyakrabbanvashiányra utalhat. Trágyázok is rendesen!

Rózsaszín hortenzia – jó helyen van, csodás virágokkal hálálja meg.

– Milyen trágyát ajánlasz nekünk, laikusoknak?

– Én marhatrágya-, tyúktrágya- és huminsav-granulátumot használok. Itt fontos megemlíteni: ahhoz, hogy a növények a trágyát hasznosítani tudják, a föld mikrobiom-háztartásának rendben kell lennie. A talaj mikrobiomja a mikroorganizmusok számos csoportjából tevődik össze. Rendszeresen készítek különféle mikroorganizmusokkal teli folyékony trágyákat, ezek használatáról szintén beszélek a kertlátogatások során. A gombák közül talán a legismertebb a mikorrhiza talajgomba: ez üzletben is megvásárolható. Ám otthon is lehet gyártani, és sokkal jobb lesz, mint a bolti. A mikorrhiza ma a kertészek csodafegyvere: egy fűszerpaprikákat vizsgáló kutatás szerint hatvanszázalékos termésnövekedést idézett elő az alkalmazása!

– Hangsúlyozod, hogy minden a talajtól függ. Honnan tudjuk, hogy milyen talajunk van?

– Jó talajból sarjadnak a szép virágok. A talajt táplálni kell, miáltal erősítem növényeim immunrendszerét, hogy ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben. Vagy éppen legyen energiájuk újra kihajtani, ha megjelennek a rágcsálók... A növény ugyanis a talajból nyeri az energiáját. Ezért az építkezés utáni talajcsere merész lépésnek tűnhet, ám sok esetben nincs más megoldás. A halott talajba életet kell lehelni, a talaj ugyanis forgatva van, boronálva, helyenként levegőtlenné válik vagy megtömörödik az építkezési munkagépek súlya alatt. Egyébként a talaj összetételét laborban is kivizsgáltathatjuk.

Ragdoll cicus a virágok között.

– Mi az, amit mi is meg tudunk tenni vizsgálatok nélkül?

– Megfigyeljük a természetet, és megpróbáljuk utánozni. Mi van az erdőben? Ott nincs őszi levélsöprés, a fák levelei lehullanak és komposztálódnak. Az erdő nem gyomosodik... Ki látott már gizgazos erdőt? A gyom ott jelenik meg, ahol ki van takarva a föld. Ha veszünk egy köb földet, abban több millió mag van. Miért éppen a perje jön ki, nem pedig más? Azért, mert ott éppen szerepe van a perjének. Nagy valószínűséggel a talaj tömör, és a gyomnövények tarackos gyökérzete összetöri, porlasztja, majd az elszáradt részei beviszik a földbe azokat az anyagokat, amelyekre a talajnak szüksége van. Az én földem sem volt jó...

– Mit tehetünk, ha gazos a kertünk? Rengeteg ezzel kapcsolatos kérdést kapunk az olvasóinktól.

– Nagyon egyszerű. Nyírjuk le fűnyíróval a növényzetet a lehető legalacsonyabbra, majd az egészet takarjuk le kartonpapírral. Rakjunk a papírra legalább 5-8 centiméter vastag komposztot, majd ültessük bele sűrűn a növényeinket. Utána takarjuk le az egészet apró fakéreggel 8-10 cm vastagságban. A papíron nem tud a gaz áthatolni, s mire elrohad, addigra a növények megerősödnek. Az én földem is rossz minőségű volt, mire nagy lyukakat ástam, majd feltöltöttem komposzt és virágföld keverékével.

A növények cserepét vízbe merítettem, átáztattam, a gyökérzetet szétszálaztam, mikorrhiza gombát szórtam rá. Az ültetőlyuk aljára marhatrágya, huminsav és tyúktrágya keveréke került. (Vigyázat, erre mindig egy kis földet kell szórni, mert a trágya nem érintkezhet közvetlenül a gyökérzettel.) Ebbe ültettem a növényt, majd letakartam takaróréteggel.

– Mi nálad a takaró?

– A fakéreg. Takarásra az apró fakéreg a legjobb. Az alatta levő gyom megpróbál kitörni, de nem kapja meg a naptól a szükséges fényt a fotoszintézishez, a takaróréteg megnehezíti a dolgát. Mire ki tudna bújni, elfogy az energiája, és egyszerűen elrohad.

– Mi a helyzet a virágok királynőjével, a rózsával? Szeretjük, mert még szeptemberben is virágzik...

– A talajtakaró rózsákat, a The Fairy fajtákat szeretem, illetve a folyton virágzó futórózsafajokat. Kertem régi mocsaras területen fekszik, ezért a páratartalom a mai napig magas itt, ami kedvez a gombás rózsabetegségeknek. Az említett rózsafajták viszont ellenállóak, és egész évben mesésen díszítik a kertet.

A tó nem algásodik. A tóparti vándornövények az évek alatt elszaporodtak.

– Manapság sokat beszélünk a biodiverzitásról, a sokféleségről. Mit jelent a diverzitás a kertben?

– A biodiverzitás biológiai sokféleséget jelent, ahol a növények támogatni tudják egymást. Ma fű és smaragdtuja van a kertek többségében. Ezt hívják monokultúrának. Mára lecseng a divatja, mert a tuják sorra tönkremennek. A monokultúrák pont azért veszélyesek, mert ha bajuk van, végük is van. Viszont ha sokféle növényünk van, azok segítséget tudnak egymásnak nyújtani. A növények igenis kommunikálnak egymással! Vegyük csak a sokat emlegetett mikorrhiza gombákat. Ők jelentik a növényzet internetes hálóját.

– De mi van akkor, ha jön a stressz szárazság vagy betegség formájában? Honnan lesz ilyenkor vize vagy tápanyaga a növénynek?

– A növény, ugye, a gyökerén keresztül szedi fel a tápanyagot és a nedvességet – és pontosan itt jönnek képbe a mikorrhiza gombák, ezek a szabad szemmel szinte nem látható hifák, vagyis gombafonalak. Átszövik a nem bolygatott földterületet, és mindig éhesek. Szeretik a szacharidokat, ezért megbeszélik a növényekkel, hogy azok adjanak nekik cukrot, cserébe pedig felvehetnek tápanyagokat a hálójukon keresztül. Sőt, foszfort is, melyhez a növények nehezen jutnak hozzá. Hatalmas kooperáció megy ily módon végbe a föld alatt.

A kert első részében, az északi részen nem minden virág érzi jól magát.

– S akkor jön az ember, aki közbeavatkozik. Vagy nem így van?

– De igen. Az ember szántani, ásni kezd, és máris vége a kommunikációnak. Megszakad a lánc.

– Van kedvenc virágod?

– Persze. Amelyik éppen virágzik. (Mosolyog.)

Clematis montana

– Ez már egy kész kert? Mitől függ egy kert befejezettsége?

– Kertem kétéves, tehát fiatal kertnek számít. A meztelencsigák miatt nemrég macskamentát, Nepetát ültettem. Jól érzi itt magát: aromás növény, s még véletlenül sem rágják meg a csigák. A bugás hortenzián sincs egy rágás sem, a díszhagymát viszont nagyon szeretik. Először a levélzetét rágják le, végül a virágzat is kidől. Az öreg konyhában szárítom ezeket a nagy díszhagymafejeket: szépen dekorálják a teret.

Mit tehetünk még ehhez hozzá? Az őszi kertben tobzódnak az évelő őszirózsák, szellőrózsa virágzik, színt vált a hársfa, az októberkék pirosodnak, a kecskerágó és a vadszőlő bevörösödik. A színtipológia alapján ősszel a meleg színek uralkodnak...

– A bokorrózsa bírja ezt a talajt, de nedves a terület, ami nem kedvez a rózsáknak – mondja Éva.