A lányok – vagyis inkább az anyukáik – legnagyobb félelme, hogy műmellel nem fognak tudni szoptatni. Pedig nem ettől kell félni, hanem attól, ami szoptatás után történik. Szoptatás után harminc százalékkal növekszik a tokzsugor veszélye, és nem egy nőnek szilikondarabok bolyonganak a testében.

Kifakadva! Két tábor van: a vakmerőké és az óvatosaké. Aki vakmerő, ötös implantátumot is beoperáltat magának. Alig túllépve a 18-at! A másik tábor óvja a fiatal lányokat: „Ejnye, nem féltek?! Hiszen nem fogtok tudni szoptatni.” Egyiknek sincs igaza, vagyis mint általában, az igazságot valahol a két véglet között kereshetjük, az arany középúton.

kes-alatt-kezdo.jpg

Az ijedősöknek nincs igazuk: implantátummal is gyönyörűen lehet szoptatni. A gondok utána kezdődnek. Hisz a mellmirigy a szoptatás alatt begyulladhat, az anyuka fej, közben manipulál a mellével, masszírozza – a sokat nyomorgatott implantátum már nem lesz olyan, mint előtte volt. Ezért sok orvos szülés után cserét ajánl. Mára kiderült, hogy szoptatás után harminc százalékkal megnőhet a tokzsugor veszélye. A másik probléma: az implantátum néha kifakad, és sok nő testében szilikoncsomók vándorolnak ide-oda. Az orvostudomány ezzel nem foglalkozik, vagyis nemigen tudják, hogy később mi történik ezekkel a csomókkal... Talán túl kevés idő telt el még az első beültetések óta, hogy ilyen kevés a tapasztalat? (Vagy nem is kutatják?) A plasztikai műtétek száma mára nagyon megnőtt. Egyre több lány növeli a kebelméretét mellnagyobbító műtéttel, s ezzel arányosan nő a problémás esetek száma.

Szülés után nem lesz olyan a nő teste, mint előtte volt. A szoptatás megviselheti a mellet. A plasztikai sebészek ilyenkor ajánlják a mellplasztikát. Paradox módon mégsem az anyukák, hanem a hamvas, sokszor alig serdült lányok fekszenek kés alá, hogy mellimplantátummal növeljék a kebelméretüket.

Ildikót a Facebook-csoportunkban ismertük meg, mikor riportalanyt kerestünk. Imádta a cicijeit, büszke volt rájuk. „Hiába, az önbecsülésemet százszázalékosan megdobták. A férfiak szó szerint megfordulnak utánam az utcán“ – mesélte. Alacsony, vékony lány volt, egy reggelizőt működtetett Szencen. Sokáig gondolkodott, hogy megossza-e velünk a történetét, de segíteni szeretne azoknak az anyukáknak, akik hasonló cipőben járnak. Talán hamarabb orvoshoz fordulnak, nem várják meg, míg a szivárgó szilikon valami rosszat csinál a mellükben. Mivel Ildikó kevés mellszövettel rendelkezett, és keskeny volt a mellkasa, kisebb, de magas profilú implantátumot kapott. Elégedett volt, mert a magas profil „push up“ melltartó hatást eredményezett. 27 éves korában esett teherbe. Hét hónapig szoptatta a fiát, keble jócskán megnagyobbodott. Hat hónapig napi hatszor fejt, mert rengeteg teje volt.

– Már a szoptatás alatt lógott a bal mellem, először azt hittem, csak megnyúlt rajta a bőr. Látható volt a jobb és bal mell között az aszimmetria. Aztán elkezdett fájni... Akkor már erősen edzettem, hogy visszakapjam a régi alakomat. Gondoltam, biztos izomlázam van, de a fájdalom vissza-visszatért. A tükörben vizsgálgattam a mellem, de semmit nem találtam. Ilyenkor mindig megnyugodtam. Aztán megint szúrni kezdett...

Végül felkereste a nőgyógyászát, majd bejelentkezett ultrahangra. Az orvos felugrott a székből a szemüvegéért, mikor a bal mellet kezdte vizsgálni. „Ilyet még nem láttam, szabadon folyik a szilikon!” – mondta. Az implantátum kiszakadt, a bal mell tele volt géllel. Szerencsére a nyirokcsomókba még nem került be... Ildikó lóhalálában elfutott egyik ismerőséhez, aki Pozsonyban dolgozott egy szépészeti klinikán.

hirlevel_web_banner_1_212.jpg

– A legjobb sebészt akarom, mondtam neki. Mire adott egy nevet. Persze, az orvosnál várólista volt, de végül némi hálapénz ellenében megműtött. Mindkét implantátumot kicserélte, a bal mellből eltávolította a szöveti tokot, kitisztította. Nem volt könnyű dolga, de azt mondta, nem orvosi műhiba miatt repedt meg a zacskó – meséli Ildikó, mikor a miértekről kérdezzük. – A szoptatás jócskán igénybe vette a mellem, mert sok tejem volt. A megnagyobbodott mell feszülni kezdett, és a nagy nyomás kifakaszthatta az implantátumot.

Ugyanazt a betétet ajánlották neki (sima felszínűt), mint az első esetben. Ildikó egy ideig még tapaszt viselt a hónaljában, nehogy a zacskó elcsússzon a korábbi rossz helyére. Ám minden jó, ha a vége jó – Ildikó a végén fellélegzett, mert attól félt, hogy végleg le kell mondania kedvenc „almácskáiról“. Bizakodik, mert az implantátum szakadásának az esélye 3 százalékos – ő legalábbis ezt olvasta.

Szilikonszakadás

Igen, az implantátum megsérülhet, megrepedhet, vagy azért, mert alacsony minőségű, vagy ütés által – vagy ki tudja, miért... A sóoldatos implantátumnál azonnal észlelhető a tünet, a mell szó szerint leenged, mint a lufi – tükörben jól látható –, mert kifolyik belőle „a víz“. (Ami aztán komplikációmentesen felszívódik a testben.) Nagyobb baj itt nem történik, mert az orvosi sóoldat nem testidegen anyag. A szilikongéllel már más a helyzet. A szakadás első fázisában a szilikongél még a tokon, az úgynevezett kapszulán belül marad.

Ha nem veszik észre időben, akkor a szilikon átjut a kapszulán a szomszédos szövetekbe, majd bekerülhet a nyirokcsomókba. S mivel testidegen anyag, sok rosszat tud csinálni, mert nem tűnik el. Frontális autóbalesetnél a nagy ütés által például a protézis azonnal kiszakadhat, és a szilikon egyből a környező szövetek közé kerül.

Ezért nagyon fontos a rendszeres ultrahangkontroll, mert a legtöbb implantátum „csendesen” reped, és nem okoz tüneteket. Ma nők százezrei élnek úgy, hogy az implantátumuk sérült, csak ők még nem tudják, hogy baj van! Sok nő testében lappanganak kóbor, betokosodott szilikoncsomók. Társuló tünet lehet amúgy az időszakos szúrás, duzzanat a mellben. A mai statisztikák 3–15 százaléknyi sérülésről számolnak be. Ez az érték klinikánként és orvosonként eltérő. Nem mindet fedezik fel az orvosok, így a statisztikát sem vehetjük készpénznek.

Betokosodva – kontúros mell

Reni (33) a barátnőm lánya, testközelből követhettem kés alá kerülésének összes bonyodalmát. Eddig három műtéte volt, először 2013 februárjában feküdt kés alá. Apró, vékony lány volt, fiús mellkassal. A szépség világában dolgozott, körmösnek és sminkesnek tanult – persze hogy ő is szép akart lenni. Az ő álma is két kerek almácska volt, végül 390 köbcentis szilikon implantátumot kapott. Kerek alakút, mert esztétikai mellplasztikához ez az elterjedt. Évekig nem volt semmi gond, közben férjhez ment, gyermeke született. Ha nem is minden évben, de eljárt mellultrahangra.

– Négy évvel ezelőtt megint állapotos lettem, és júniusban megszületett a kisfiam. A két szülés között három év telt el. A terhesség alatt minden rendben volt – meséli Reni. – A mellem megnőtt a megduzzadt tejmirigyek miatt, de hát ez rendben is van. Szépen tudtam szoptatni, bőven volt tejem, Bence nyolc hónapig csak anyatejet kapott. A kilencedik hónapban észrevettem, hogy a bal mellem bekeményedett. Fura volt, bejelentkeztem ultrahangra, de a régi, megbízható orvosom megbetegedett, így egy másik orvosnőhöz kerültem. Ő mindent rendben talált. Ám utána is úgy ébredtem, hogy „na, megint elaludtam a mellem“, mikor a bal oldalamon aludtam. A mell formája is megváltozott, ezt úgy mondják, hogy kontúros lett. Legalábbis ezt a kifejezést használta a plasztikai sebész, akihez később beprotezsáltak...

Reni megint elment ultrahangra, ugyanahhoz az orvosnőhöz, aki előtte is mindent rendben talált. Mivel még mindig szoptatott, az orvosnő a keményedést az eldugult tejmirigyeknek tudta be. Viszont továbbra is maradt a diszkomfortérzet, így Reni pár hónap múlva, miután abbahagyta a szoptatást, felkeresett egy pozsonyi sebészt. Több mint másfél évig szoptatott.

– Azt gondoltam, eljött az ideje az implantátumcserének, ez majd véget vet a fájdalmaknak. Amúgy nem paráztam, hisz mindkét UH-leletem rendben volt. Egy pozsonyi klinikára jelentkeztem be, az egyik volt osztálytársnőm anyukája intézte a konzultációs időpontot. Az orvos gyors volt és rutinos. Ránézett a mellemre, s rögtön kijelentette, hogy „tipikus tokzsugor, harmadik stádium“. Majd odaszólt a nővérkének, hogy írjon be cserére... – meséli tovább Reni. Hozzáteszi, hogy még ekkor sem nyugodott meg – és őszintén szólva, a pozsonyi sebész nem nyerte el a szimpátiáját. Nem tetszett neki, hogy ukmukfukk elintézte, csak tíz percet szánt rá, illetve hogy azonnal kapott műtéti időpontot. Szoptatás után volt négy hónappal – s azt olvasta, hogy ajánlatos várni a plasztikával fél, de inkább egy évig, míg a tejcsatornák bezáródnak. A nyarat kihúzta, majd elment egy másik barátnőjéhez, aki Budapesten egy jó hírű plasztikai sebésznél műttette meg magát. Tudta, hogy a csere itt többe fog kerülni, mint ha otthon, Pozsonyban csináltatja meg, de akkor már elszánt volt.

– Ez a sebész több mint egy órát beszélgetett velem. Figyelmes volt és érdeklődő. Kikérdezett, mennyire vigyáztam a mellemre, főként a műtét utáni első hónapokban. Elmondta, hogy a terhesség és főként a szoptatás nagyban megnöveli a tokzsugor kockázatát. Végül januárra kaptam műtéti időpontot.

Elérkezett a 2020 januárja, a műtét napja. Reni ismét elment ultrahangra, de már a régi orvosához, aki végre tudta értelmezni az ultrahangleletét. Elmagyarázta, hogy a mell minden esetben tokot képez az implantátum körül. Amennyiben az a tok erősebb, összenyomja az implantátumot, amitől a mell keménnyé válik. Az orvos pontosan meg tudta mondani, hogy Reni bal mellében a tokon belül három deci folyadék van...

kes-alatt-belso.jpg

– Pesten a doktor úrral megbeszéltük, hogy az implantátumaimat kicseréli, pont akkor voltak hétévesek. A bal mellemből pedig eltávolítja a tokot, kitisztítja, és beülteti az új szilikonzacskókat. A mikrotextúrájú implantátumot ajánlotta, mert az jobban kapaszkodik.

Ment minden, mint a karikacsapás. Ám mikor Reni felébredt, majdnem sokkot kapott. A nővérke kérte, hogy ne ijedjen meg, de csak az egyik implantátumot tudta kicserélni a doktor úr. Később kiderült, hogy az orvos 26 éves praxisa alatt még ilyen csúnya tokzsugort nem látott. A három és fél órás műtét közben konzultált a pécsi egyetemi kórház egyik specialistájával is. Ez a pécsi orvos – vele ellentétben – már találkozott BIA-ALCL-lel, vagyis limfómával. Ez tulajdonképpen a nyirokrendszer rosszindulatú daganata. A sebész meg volt győződve róla, hogy most, életében először ő is ezzel találkozott. A kapszulában rengeteg kásás anyag gyülemlett fel.

– A gond az volt, hogy a jobb mellembe már beültette az új zacskót, utána tért rá a beteg mellre – meséli Reni tovább szenvtelenül. – Miután kitisztította, és mintát vett a környező szövetekből, a bal mellett visszavarrta. Nem volt más választása, én pedig elhagytam a kórházat. Vártunk az eredményre, s azóta az egyik mellem nagyobb, mint a másik. Közben megjött az eredmény, hála istennek, végül negatív lett.

A műtétet követően Reni egy hónapig visszajárt Pestre kontrollra. Két hétig a bal melle drain csővel tisztult, ugyanis az implantátumot körülvevő tok igen vérzékeny.

– Volt olyan hét, amikor kétszer is megfordultam, mert nagyon vérzett. Emellett a sebésznek naponta sms-ben jelentettem, van-e lázam, és hogy érzem magam. Ő pedig mindegyik üzenetemre lelkiismeretesen válaszolt! Ilyennel itthon még nem találkoztam. Egyszer megijedtünk, mert a problémás mellem egy helyen megint bekeményedett. Jó esetben a vérzés felszívódik, de van, mikor fel kell nyitni a sebet, és újra ki kell tisztítani. Ez is benne volt a pakliban.

Közben március lett, megjelent a koronaszörny – és a határokat lezárták. Reni csak júliusban tudott újra kimenni, addigra viszont a keménység felszívódott.

– Megtanultam kitapintani a csomót, így azontúl én kontrolláltam a mellem. A terület annak rendje és módja szerint megint puha lett. A júliusi ellenőrzésen megegyeztünk, hogy még várunk az új implantátum behelyezésével. A mellemnek így van ideje feleszmélni, regenerálódni, de nyáron megint kés alá fekszem.

Kérdezni szeretnénk, hogy nem gondolta-e meg magát? Mi mellett döntött a hosszú hónapok alatt? Kiveteti az implantátumot, vagy a bal mellébe is berakatja a szilikonzacskót? Reni elébe megy a kérdéseinknek.

– Nem járhatok felemás mellel. Megérdemlek egy újabb esélyt, úgy gondolom. Szép mellet szeretnék. Sokaknál mindjárt a műtét után kialakul a tokzsugor, nekem a szervezetem elfogadta a szilikonzacskókat. A másik implantátumommal azóta sincs semmi baj.

Nálam valószínűleg a szoptatás volt a gond. Ilyenkor a baktériumok ki-be járnak, gyakori a mellgyulladás, a tejláz. Ahogy a baba szája, úgy az anyuka melle sem steril. Hiszem, hogy sikerrel járok. Két gyereket szültem már, többet nem tervezek – mondja búcsúzóul.

Tokzsugorodás – tok vagy kapszula

Mellműtétnél néha előfordul a kapszula összehúzódása, amit tokosodásnak neveznek. Csak hogy értsük. A mellnagyobbító műtét után a testbe semleges anyag kerül (a szilikon inert anyagnak számít). A szervezet jó esetben nem löki ki, inkább körülveszi egy vékony hártyával. Három hónap alatt alakul ki ez a tok, amit úgy kell elképzelni, mint a húson lévő hártyát. Gond akkor van, mikor ez a kapszulának is nevezett tok megvastagodik, bekeményedik – miáltal golyóformára összenyomja az implantátumot. Ezért is nevezik a jelenséget tokzsugornak. A tokzsugor oka nem igazán ismert. Lehet genetikai hajlam, de külső tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában. A terhesség és a szoptatás 30 százalékkal növeli az esélyt – ma már, sajnos, ekkora számokkal játszunk.

A szakirodalom a tokosodás négy fázisát ismeri. Az elsőnél a mell látványra szép és puha. A második fázisnál látványra még szép, de tapintása gumilabdaszerű. Harmadik fokozata, amikor a zsugorodás körülrajzolja az implantátum szélét – a probléma már nemcsak tapintható, hanem látható is. (Ez történt Reni esetében is.) A negyedik fázisban fáj és viszket. A harmadik és a negyedik fázis mindenképp műtéti beavatkozást igényel. Ha az implantátum nem szivárog, viszonylag új és nincs sérülésre utaló jel, akkor a tok bemetszésével orvosolható a baj. Azonban gyakran szükséges az implantátum cseréje, a tokvastagodást pedig eltávolítják.

Limfóma (BIA-ALCL)

Az immunrendszer, pontosabban a nyirokrendszer ritka rákja, mellimplantátum is okozhatja. A legnagyobb kockázatot a poliuretánhab-felszínű implantátumok jelentik. Az amúgy ritka daganatos betegséget „kapszula betegségnek” is nevezik. Ilyenkor a hónalji nyirokcsomókat is el kell távolítani.

–ando, nagyvendégi–
Kapcsolódó írásunk 
Cookies