Egy minősített hurkos macskabefogóbot 980 euróba kerül! Szlovákia macskatörvénye Groteszkországéra emlékeztet: a fenséges és a lehetetlen keveréke.

A macska egy igen intelligens, öntörvényű négylábú, akit a kutyával ellentétben a kerítés nem állít meg. Az ivarérett kandúr randevúra indul, a macskalány epekedve várja. Csak úgy zeng az utca a szerelmes macskaduettől.

cica-doboz.jpg

Macsekéknál nem számít a szőrszín, hajtja őket az ösztön. A légyottból cukifalat macskakölykök jönnek a világra. A gazdi a kölyköket jó esetben elajándékozza, rossz esetben kirakja az utcára. Vagy földhöz csapdossa, esetleg anyástól kidobja a határba (mindkettő büntetendő cselekmény). Már csak azért is, mert a kidobott macska a ritka madarak további ritkításának szenteli életét...Régen nem volt kóbor macska! A macska sokáig háziállatként élt a falusi portákon, és igencsak hasznosan irtotta a rágcsálókat. Ha pedig lekölykezett, a háziak egy-két kölyköt meghagytak, a többit pedig vízbe fojtották vagy agyoncsapták. Így korlátozták a macskaszaporulatot.

Ez ma már állatkínzásnak minősül: 2018-ban törvényt hoztak arról, hogy az állat nem tárgy, hanem érző lény, és joga van a tisztes élethez. Aki kidobja a macskáját vagy az utódokat megöli, 400-tól 1000 euró közötti bírsággal sújtható, sőt, állatkínzásért börtönbüntetés is járhat. Szóval, a gazdinak kötelessége gondoskodni négylábú kedvencéről. A nem kívánt szaporulat pedig ivartalanítással előzhető meg. Ez persze belekerül pár euróba, hisz Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.

Sörétes puska és társai

Enyhén szólva az ivartalanítás még nem épült be a köztudatba. A macskatartók drágállják a műtétet. Előírás szerint minden doromboló négylábút megillet az oltás, hogy megelőzzék a veszettséget és a fertőzéseket. Ezzel is hadilábon állunk. A kóbor macska a kertes házak kivetett páriája. A gazdi a törvény szigorától tartva ma már nem kísérletezik a földhöz csapdosással, inkább kidobja a felesleges szaporulatot az utcára. Egy kóbor macska másfél-három évig él, míg a házi macska 15 évig. Azt mondják, a macskának kilenc élete van, de csodákra azért nem képes. Kemény az utcai élet, a paneldzsungel meg igazi vadon. A rivális macskák pofozkodnak, nyakszirtet harapnak és rúgnak: csak úgy röpködnek a kitépett szőrcsomók és fülcafatok.

Faluhelyen az idegen macskára divat lett a sörétes puska bevetése (ami szintén büntetendő!). A kandúrral nincs gond, mert az otthon nem okoz galibát, csak a szomszédban... Manapság az alkonyat falun, városon egyaránt macskanyervogástól hangos, nyitott ablaknál nemigen lehet aludni.

Groteszkország macskatörvénye

A minap interjú közben odaszegődött mellénk egy kiscica. Látszott rajta, hogy macskanáthával és rühességgel küszködik. Nem sokra rá kiderült, hogy az anyja is itt él a környéken, a közmunkások etetik őket. Ám állatorvosra nem akarnak költeni, betegen meg senki nem viszi haza őket. Ki a felelős értük? – kérdezhetnénk. Az új macskatörvény szerint – amennyiben a gazdi ismeretlen – a település köteles befogni a kóbor állatot. Ám aki a törvény betűje szerint akar eljárni, az a lehetetlenre vállalkozik.

– Lakossági bejelentést követően kezdtem foglalkozni a kóbor állatokkal – kezdi a beszélgetést Rózsár Tibor, Hidaskürt polgármestere. – Beiratkoztam Kassán egy két és fél napos képzésre a kóbor állatok befogásáról. Kiderült, hogy a képzést csak évente egyszer rendezik meg. A képzésen olyan állatok szakszerű befogására is jogosultságot nyerhettünk, mint a ló, a strucc vagy a kígyó.

Hamar kiderült, hogy ezzel a probléma nincs megoldva. A képzés csak az első lépcsőfok, kóbor macska feltűnése esetén a polgármester úr keze egyelőre meg van kötve. Az állat elszállítására nincs jogosultsága, ahhoz újabb képzést kell abszolválni, megint csak nem kevés pénzért. Ehhez persze először meg kell várni, hogy meghirdessék a „macskaszállító” tanfolyamot, majd engedélyeztetnie kell egy befogóállomást karanténhelyiséggel, amit a település költségvetéséből kell fenntartani és üzemeltetni.

– A képzésen kiderült, hogy csak minősítési jellel ellátott befogóbottal foghatjuk be a macskát – folytatja a polgármester. –Ez hurokkal együtt (és kategóriájában ez volt a legolcsóbb!) 980 euróba kerül. Az előadó figyelmeztetett bennünket, hogy ugyan otthon 10 euróból is legyárthatjuk a botot, de ha ezzel fogunk macskát vagy kutyát, kontroll esetén megbüntetik a befogóállomást. Amúgy egy befogóállomás működtetése, fenntartása minősített eszközökkel, szolgálati befogó járművel 8-10 ezer euró indulótőkét kíván. Mikor rákérdeztünk, hogy a költségeket miből fedezzük, az előadó költségvetési forrásnak a kutyaadót ajánlotta...

cicak_1.jpg
A kóbor macskák befogásához befogóketrecet használnak. Amikor a macska bemászik az étel után, a ketrec mindkét oldala lezár...

Általányért kiszervezve

Nem szeretnénk belemenni abba, hogy mennyi pénz folyik be a községeknek kutyaadóból (tudnivalóan kevés). Kérdezhetnénk: muníció híján akkor ki menti a kóbor macskákat Groteszkországban?

Általánydíj 

A nyugati országokban különböző állatszervezetek látják el a befogás és mentés feladatát. Nálunk is működnek hasonló szervezetek és polgári társulások, amelyek kóbor állatok mentésével foglalkoznak. Azok a települések, amelyek önerőből nem tudják bebiztosítani a kóbor állatok befogását és mentését, kötelesek külsősöket felkérni a feladatra. A település ilyen esetben általánydíjat fizet a befogásért. Vagyis fizetne, ha volna kinek...

– Hiába szólítottam meg több szervezetet, egyik sem vállalta a mentést – mondja a polgármester úr. – Az állam csak a települést kötelezi szerződéskötésre, a szervezeteket nem. Ilyenkor szokás mondani, hogy mindig van, aki a rövidebbet húzza. A menhely nem egyszer fotót kér a bántalmazott cicáról, és ha nem találják örökbeadhatónak, nem viszik el – mondja Rózsár Tibor. Az öreg, beteg macskákat ugyanis nem tudják elhelyezni vagy örökbe adni, mert senkinek nem kellenek. A fiatalabb macskákra van inkább csak igény. Hozzáteszi, hogy persze vannak nagyon becsületes szervezetek, de ők is nehezen boldogulnak a sok kóbor állattal...

Állatmentők 

A kóbor macskák sorsát ma az önkéntes állatmentők rendezik el Szlovákiában. (Gondolom, nekik azért nem kell megvenni a 980 eurós befogóbotot...) Nekik köszönhető, hogy a kidobott és megkínzott kóbor macskák új életet kapnak. Ők azok, akik az autójukban macskatáppal közlekednek, s a közösségi hálón tartják egymással a kapcsolatot. Tűzön-vízen átkelnek, ha szenvedő állatról kapnak hírt. Néha az is megesik, hogy rosszul mérik fel a terepet, és maguk is áldozatul esnek. (Gondoljunk csak a tavaly novemberi három rozsnyói állatmentő nőre, akik a megáradt Murány folyóba fulladtak, miközben a menhely kutyáit mentették.)

Vannak külön macskás és kutyás segítőcsoportok. Ha valaki kóbor vagy sebesült állatot lát, elég lefotózni – és a kép mozgósítja az önkénteseket... Ők adnak ma kilenc életet a kóbor macskáknak Szlovákiában.

Cicaimádó gazdi

Rajkovics Haizok Melinda (Nagyudvarnok) dalszövegíró, nyelvtanár, énekesnő, műsorvezető, blogger – és imádja a cicákat!

– Gyerekkoromban a szüleim nem engedélyezték, így aztán a felnőttkoromra valósulhatott meg az álom. Tenyésztőtől vettük a cicusokat. Perzsa csincsilla cicák, testvérek  – ám nem fajtatiszta perzsák. Annyi a különbség, hogy a fajtatiszta perzsának nyomott orra van, az enyéimének meg domború. Szerelem volt első látásra, hatalmas és gyönyörű bundájuk azonnal levett a lábamról. Először a szürke Bogyó érkezett, egy fényképen szerettem belé. Ötéves és lány. Később játszópajtit adtunk mellé, Stellát. Egy év különbség van köztük, de egy alomból vannak.

melinda-macska.jpg
Rajkovics Haizok Melinda

– Ivartalanítottátok őket?

– Igen. Sok ápolást igényel a szőrük, ha nem fésüljük át kétnaponta, összegubancolódik. A bundájuk miatt tűnnek nagynak, amúgy cingárak.

– Van külön szobájuk, vagy veletek alszanak egy légtérben?

– Velünk vannak és imádják a kanapét. Ott játszadoznak egész nap, nagyon bújósak.

– Milyen gyakran fürdetitek őket?

– A benti cicákat nem kell fürdetni, maguk mosakodnak. Van egy szárazsampon, amivel átkefélem a szőrüket. Még csak egyszer fürödtek.

– Mondják, hogy a cicákkal vigyázni kell, mert meddőséget okozhatnak…

– Nem kell tartani a cicáktól, viszont egy dologra vigyázni kell. Az almozást ne a terhes nő végezze, hanem a párja, tehát ne érintkezzen a kismama az ürülékkel. A kinti cicák már zűrösebbek, hiszen ők jönnek-mennek.  

Jön a baba, megy a cica?

A toxoplazmózis egy parazita fertőzés, amit az egysejtű mikroorganizmus, a Toxoplasma gondii okoz. Az élősködő a melegvérű állatokat fertőzi, s bár a végső gazdái a macskafajták, de köztes gazdája lehet a kutya, vagy akár mi, emberek is. A fertőzött macska az ürülékével juttatja a kórokozót a környezetébe. Ha aztán ezzel az ürülékkel találkozik egy egér, ő lesz a köztigazda, és ha az egeret egy másik macska megeszi, akkor ő is megfertőződik.

Ha egy egészséges ember találkozik a toxoplazmózis kórokozójával, nagy valószínűséggel észre sem fogja venni. A fertőzés a legtöbbször tünetmentes. Azok az emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere gyenge: ilyenek az immunhiányos betegek, az idősek és a terhes nők.

Okkal aggódik az a terhes nő, aki még nem esett át toxoplazmózison, mert a terhesség korai szakaszában elvetélhet, a későbbi szakaszban pedig károsodhat a magzat. Ha az anyuka korábban már átesett a fertőzésen, a szervezete egy életre megtanult védekezni a toxoplazmózis ellen: ezáltal védi a magzatot is. Azokra a nőkre kell jobban odafigyelni, akik még nem találkoztak a kórokozóval, nehogy a terhességük alatt megfertőződjenek. (Darnay Krisztina)

Fotó: Dömötör Ede

hirlevel_web_banner_1_7.jpg

M. Ando Krisztina