Amíg a szemüveg története évszázadokra nyúlik vissza, a szemüveg pótlására szolgáló kontaktlencse aránylag „fiatal“ találmány. Csak 1888-ban készült el az első viselhető kontaktkagyló, amely abban az időben technikai bravúrnak számított. Kezdetben üvegből készültek, és ennek megfelelően törékenyek és nehezek voltak. 1939-től egy magyar szemorvos, dr. Györffy István kezdeményezésére műanyag (akrilát) váltotta fel az üveget. Később még tovább finomult a technológia, és megszületett a „lágy“ lencse, amely „kellemes“ viselet, könnyen kivehető és behelyezhető. A kontaktlencse/kontaktüveg tehát olyan látást javító eszköz, melyet közvetlenül a szemgolyó elülső felületére helyeznek fel. Viselése egyre terjed, napjainkban világszerte kb. 125 millió ember hord kontaktlencsét. A szemüveggel szembeni kétségtelen előnyük mellett azonban számos veszélyt is rejt viselésük. Mivel közvetlenül a szemgolyó elülső felületéhez, a szaruhártyára tapadnak, kiválthatják annak irritációját és gyulladását. A legsúlyosabb szövődmény akkor keletkezik, ha a kontaktlencsére tapadó baktériumok, vírusok, gombák keratitiszt (szaruhártya-gyulladást) okoznak. Ha ezt nem ismerik fel időben, és nem kezelik, akkor ez a fertőzés nemcsak látásélesség-csökkenést okozhat, hanem akár a látás elvesztését is. Mind a bakteriális, mind a vírusok okozta szaruhártya-gyulladás rizikója jól ismert. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribbá válik egy „egysejtű“ okozta keratitisz, amely elsősorban a lágy lencsét viselőket fenyegeti. 

web-bannerek-hirlevel-02_4.jpg

Okozója az Acanthamoeba nevű egysejtű. Az „amőba“ névre emlékezhetünk iskoláskorunk biológiaóráiról: az alakjukat folyton változtató, állandóan izgő-mozgó egysejtűek kitűnő alanyok voltak a mikroszkópozás fortélyainak elsajátításához. Számtalan változatuk közt, sajnos, betegséget okozók is előfordulnak. A legismertebb ilyen a trópusokon súlyos vérhast okozó Entamoeba. Nos, manapság nem kell a trópusokra utaznunk amőba okozta betegség „megszerzéséért“, hiszen a fentebb említett Acanthamoeba a környezetünkben, a vízben, a porban, a levegőben egyaránt előfordul. Ezért kerülhet gyakran a nem megfelelően fertőtlenített, amőbát tartalmazó vízzel érintkező kontaktlencsére is. Fontos tudni azt is, hogy ilyen amőbát már izoláltak panaszmentes egyén szájából és torkából is! Az amőba által kiváltott szaruhártya-gyulladás tünetei lényegében megegyeznek a baktérium vagy vírus okozta keratitisz tüneteivel: a szem vörössége, idegentest-érzés, fényérzékenység, könnyezés. Ami külön utalhat az amőba kórokozó szerepére, az a szokatlanul erős fájdalom – már a fertőzés kezdetén! Az amőba ugyanis előszeretettel él az idegszövetben, és ezért a nagy fájdalom, amelyet viszont a későbbi szakaszban csökkent érzékenység követhet. A végleges diagnózist a szemorvos állíthatja fel az Acanthamoeba kimutatásával az érintett szövetben. Sajnos, erre gyakran már csak a gyulladás előrehaladott állapotában kerül sor, így aztán a gyógykezelést is nagyon hosszú ideig kell folytatni. Ezért nagyon fontos ennek az új szövődménynek a megelőzése a kontaktlencse helyes használatával, ápolásával, tárolásával, vagyis a higiéné szigorú betartásával. 

Dr. Kiss László 

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg

Új Nő csapata
Cookies