Mikor jóízűen szopogatjuk a libahúst a sós ízű csontról, nem gondolunk bele: Hogyan kerül a liba az asztalra? Manapság nagyüzemileg.
Miért kell eltitkolni a mai libatelepek hollétét? A választ írásunkban megtalálják.
A telep a kifutóval
Egy akkurátusan megtervezett libatelepen jártunk, ahol minden fából készült (a tulajdonos építész végzettségű, s ez meglátszik). Itt a libuskáknak kifutó jár, és a vízparton legelésznek... A libák nappal kint vannak, de éjjelre be vannak hajtva. Reggel a szabadban futkároznak, repülnek egy órácskát – aztán bekerülnek egy elzárt területre a tó partján. Este megint szabadon engedik őket, hadd fussanak kicsit. Ez serkenti az anyagcserét. Bármikor ehetnek, előttük van egész nap az étel. A nyolcadik héttől a napi kétszeri étkezés a megfelelő, viszont itt ezer libáról van szó. Ha csak kétszer tennék ki az ételt, akkor nem mindegyik férne hozzá. Az étel só és búza. A libák a 14. héten kerülnek a tömőbe...
Gaz libások?
A tömést nem a nagyi fürge keze végzi, hanem tömőgépek – ezért is esküdt ellenségei az állatvédők a libatelepeknek. Ezért nem írhatjuk ki a libatelep nevét, ahol felvételeink készültek: nem szeretnénk, ha baj lenne belőle. Ám nem csupán a „gaz” libások hizlalják szakmányban szegény libuskákat, ma már a trendi vegán zöldség is vattahalmokon, lámpák alatt nevelődik.
A kislibák
– Minden évben áprilisban kezdünk, ezresével hozom a libákat – mondja a gazda. – Most például július közepén is hoztam. Hibát követtem el, mert ekkor a banyák, a tojók már elfáradnak, és gyengébbek a libuskák. Nem szépek, nagyon tokosak.
A kisliba mivel kéthetesen érkezik, nagy odafigyelést kíván. Először az előkészítőbe kerül, ahol temérdek etető és itató van. Ha mellé még meleg is van (32 fokon kezdenek), akkor a libuska jól érzi magát. Vendéglátónk a BELAR tápját kedveli. – Van belőle egyes és kettes – kicsiknek és nagyoknak. A táp tartalma: só, mész, kalcium. A mész a csontozatot erősíti. Fontos a friss levegő is. Sokan betonon tartják, szalmára teszik a tömni való libát, és friss almot tesznek ugyan, de a gané alattuk három-négy nap után begyullad. Mivel a liba tömve van, ezért rengeteg a gané is. Nálunk szellőzik a tömő: 65 cm magasságban vannak a tömőhelyek, és el vannak rekeszelve négyesével. Így állandóan friss levegőn vannak a libák!
Az előkészítő
Mozogni, mozogni!
– A libáknak fontos a mozgás. Attól működik jól az anyagcseréjük, és a mozgással sok bacilus távozik a szervezetből. Amikor a liba leül, akkor már tudjuk, hogy gond van. Háromhetes korig nagyon kényesek a libák. Három hét után, amelyik megmarad, az már kibírja a végéig.
Tömésre a májliba alkalmas
A májliba a fehér vagy a szürke landeszi állományból származik. Csőre és lába palaszürke, és az teszi értékessé, hogy jól hízik, és nagy a mája. A landeszi ludat úgy állították elő, hogy kiválogatták a híres toulouse-i ludak közül a világosabb tollúakat. (A toulouse-i ludak a legjobb májtermelő ludak voltak Dél-Franciaországban, az egykilós májak sem voltak ritkák náluk.)
– Ezeknek jobb a mája, mint a magyar fehér libáké – mondja a gazda. – A kislibákat Magyarországról hozom, ezresével. A legnagyobb telepek a Kiskunságban vannak, a homokos talajon. A homok elnyeli az esőt, a liba melle tollába nem ivódik be a sár, és nem tokosodik be. Nálunk senki sem foglalkozik tenyésztéssel, vagy csak én nem tudok róla. Sajnos, a magyarok keresztezik a landeszi libát, mert a Gallhonban kibújt kisliba drága. Ezért ma már a szürke libának a híre sem olyan, mint régen volt.
Mivel a keresztezés nem mindig sikerül, rossz fajok születnek. Úgy mondjuk, hogy felhígul a vérük, gyengül a minőségük. Ez a súlyban és a májban is megmutatkozik, és nem jó az ellenálló képességük.
Várakozás a tömésre: felülről lóg a tömőgép
Letolják a torkukon!
Az olcsó liba „méltó“ a nevére, valószínűleg csak táppal tömték. Vendéglátónk viszont kukoricát használ. – A 14. hét után a legjobb elkezdeni a tömést – mondja a gazda, akinél dara és kukorica elegyével tömik a tömők (akik helyi asszonyok) a libákat. Hogy néz ki a libatömő? Nos, leginkább egy porszívóra hasonlít. A pépet két másodperc alatt letolják a torkukon. Elkapni a szárnyánál, odahúzni, lefogni, benyomni, lehúzni, elengedni... Három hétig tömik, a végén levágják a libát. Géppel nem bír el olyan sokat a jószág, ezért napi ötször kell tömni.
Sok a liba, ezért egész nap kint van nekik a mag, hogy mindegyik hozzáférjen
–darnay, néva–
Fotó: Dömötör Ede
Kapcsolódó írásunk: A MÁRTON-NAPI LIBA