Igazából a Diorral kezdődött. Ültünk a kávéházban, s egyre gyakrabban ültek le mellénk fiatal lányok, hatalmas logós Dior Tote Baggel a kezükben. Szlovákiában itt van a Kánaán, hogy ennyi sok pénzért vesznek a lányok táskát?

A personal shopper oldalak ma Louis Vuitton, Chanel és Hermès táskákat kínálnak. S hogy ki az a personal shopper? Személyi bevásárló, aki megveszi nekünk az annyira áhított Vuitton táskát.

logomania-kezdo.jpg

„Bármit megszerzünk Önnek, amire csak vágyik, érdeklődés esetén lépjen velünk kapcsolatba“ – hirdeti magyar és szlovák nyelven a Myluxbazar oldal az interneten. A mai újdonság egy kék Chanel Flap Bag 5990 euróért: a szállítási idő öt nap, teljes csomagolásban és vásárlási bizonylattal. Bevallom, sokáig fogalmam sem volt arról, hogy hatezer euróért is lehet táskát venni (ami nekem a hathónapi fizetésem); de mára megszoktam. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy van ember (nő!), aki egy hevenyészett fénykép alapján kifizet hatezer eurót egy táskáért: és azt a táskát sem nem látta, sem nem fogta, s lemaradt az „Álom luxuskivitelben“ érzéséről is.

Itt a flow esetleg akkor jön, mikor becsönget a futár, s a nő kihámozza a selyempapírok közül a rendelését. Pedig nem ez az igazi! A nő éppen a körítést szalasztja el, mikor azt érezheti, hogy jó élete van, mert itt áll a Chanel butikban, háta mögött ott van a híres tükrös lépcső, az eladólány csacsog, és ráfűzi a fehér kaméliát, Coco Chanel kedvenc virágját a díszcsomagolásra. A butik előtt hosszú sorok toporognak, úgy néz ki, ma mindenki luxustáskát akar venni...

Ha ilyen nagy élmény a jelenléti vásárlás, akkor miért mulasztják el a nők? Miért vásárolnak inkább az Instagramon, üzletekben lekapott, rögtönzött képek alapján?

A nő vágya a táska után

Régen a vallásos könyvek arról értekeztek, hogy a nők olyanok, mint a gyerekek, kísértésbe esnek az arany és a gyémánt csillogásától, s ilyenkor aztán nem tudnak maguknak parancsolni. Pont ezért nem lehetnek teljes értékű emberek. Ma pedig férfi oldalak százai óvják az erősebbik nemet a számító kis cédáktól, akik a világ pénzét elköltenék táskákra és ruhákra, s akiknek az ördöge tényleg Pradát visel. Tény, hogy a nőkön kívül senki sem fizetne ezreket egy zsebkendőnyi ruháért vagy tenyérnyi laptáskáért – csak azért, mert egy bizonyos divatház címkéjét viseli.

Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondja nekünk, hogy bevásárlásból is meg lehet majd élni, sőt, ígéretes karriert lehet rá építeni, kinevetjük. Ma Instagram oldalak százai működnek azzal a céllal, hogy a divatrajongókat a lehető legkényelmesebb módon luxustáskákhoz juttassák. Elég csak rábökni a fotóra, felvenni a kapcsolatot a bevásárlóval, majd türelmesen várni, hogy a luxuscsomaggal felbukkanjon a futár. Persze, hozzá kell tenni, hogy a csodatáskát vagy ruhát még a szállítás előtt ki kell fizetni. Vajon kik azok, akik ezeket a luxustermékeket beszerzik? Hogy épül fel egy országokon átívelő personal shopperes hálózat?

elofizetes_uj_no_71.png

Mesterségem címere: bevásárló!

Viktória Kisová Kassán él, egy kislány édesanyja. Karrierje szárnyal: nevéhez fűződik Szlovákia első, s egyben legsikeresebb personal shoppingos vállalkozása, a közel 62 ezer követőt számláló Myluxbazar. Miképp forradalmasította a közösségi média a luxustermékek eleddig zárt, az átlagnő számára elérhetetlen világát? Vikivel a személyi vásárlás mibenlétéről és cége kulisszatitkairól beszélgettünk.

– Amikor létrehoztad a Myluxbazar-oldalt, sejtetted, hogy ekkora dobás lesz?

– Pontosan hat éve, egy októberi estén regisztráltam azzal a céllal, hogy eladom a saját ruháimat és barátnőim megunt holmijait. Alig használt ruhákat, táskákat kínáltam – persze, kifogástalan állapotban. Semmilyen jövőképem nem volt. Ám egyre többen kezdték el követni az oldalamat, a nők egymásnak ajánlottak. Szlovákiában ekkor még nem volt piaca az Insta-bazároknak. Egyedinek számított, amit csinálok. Az oldal pár hónap alatt kinőtte magát: ezrek kerestek fel, hogy szeretnének vásárolni és eladni. A telefonom folyamatosan csörgött, mást sem csináltam, mint termékeket fotóztam, és töltöttem fel az oldalra. Az őrület egy idő után alábbhagyott; akkorra viszont a hobbiból már vállalkozás lett.

logomania-viktoria-kissova.jpg
Viktória Kisová

– Már az oldal indulása előtt is sok designer darabod volt?

– Voltak szép és minőségi kiegészítőim, pár ruhám is, de közel sem annyi, mint amennyit most megengedhetek magamnak. Nagyon vágytam például egy Chanel táskára, amit csak akkor vettem meg, mikor az üzlet már felfutott.

– Hogy jött képbe a personal shopping? Ma ez a céged fő profilja.

– Ma főleg bevásárlással foglalkozunk, kevés a bazári áru, vagyis a „pre-loved” (valaki által már birtokolt, szó szerinti fordításban „szeretett” – a szerk. megj.) darab. Klienseim egy idő után elkezdtek érdeklődni, hogy nem tudnám-e nekik felkutatni az áhított darabokat? Ilyen táskát, olyan övet: a menő darabokhoz ugyanis lehetetlen hozzájutni a márkaüzletekben. Így az oldalam átalakult. Ma már egy jól működő hálózatot irányítok: az árut a shoppereim befotózzák az üzletekben, én pedig fogadom a megrendeléseket. Ritkán járok vásárolni, hisz szinte minden divatfővárosban – Párizsban, Milánóban, Rómában, illetve Bécsben – vannak bevásárlóim, akik a megrendelt árut beszerzik. Otthon pedig átcsomagolom a mi rózsaszín dobozainkba: így küldjük ki a kliensnek, persze, az eredeti selyempapírral együtt.

A bazárban pedig nagyrészt a visszamaradt holmikat áruljuk. Ezeket is mi vásároltuk, de az ügyfeleink nem tudtak velük azonosulni; és alig hordott darabokat is kínálunk. Így olykor-olykor az üzleti ár alatt hozzá lehet jutni Chanel-, Louis Vuitton- és Hermès-darabokhoz is az oldalunkon.

– A leggyakoribb félelem az internetes vásárlásnál, hogy könnyen belefuthatunk hamis termékekbe. Mi az eredetiség garanciája nálad?

– Minden termék megbízható forrásból származik: a bevásárló lányok az eredeti csomagolásban, számlával együtt küldik az árut. A Myluxbazaron nem fordulhat elő „fake“ termék, ez 100 százalékban kizárt.

– Vállalkozásod túlnőtte Szlovákiát. Mely országokból vannak a klienseid?

– Szinte egyenlő arányban vannak szlovákok és csehek, illetve Magyarországról is jelentkeznek ügyfelek. Olyan termékeket kínálunk, melyekre nagyobb a piaci kereslet, mint a kínálat; ezért épphogy csak le tudjuk fedni az igényt. Én főleg a törzsvásárlóimra fókuszálok. Ezért egyelőre nem kívánunk terjeszkedni.

– Mekkora közvetítési díjjal kell számolni?

– Díjaink nem magasak, baráti árakkal dolgozunk. Főleg, ha átszámoljuk, hogy mennyibe kerül egy bécsi kiruccanás, mikor a vásárlás után még beülünk sütire, kávéra, erre-arra... Sőt, mivel mi többet vásárolunk, több luxusterméket forgalmazó online webshopban vannak hűségkuponjaink. Givenchy-, Fendi-, Balenciaga-termékekhez is hozzá tudunk jutni kedvezményes áron; így a végösszeget igazán barátira tudjuk szabni.

logomania-boltban-igy-fotozzak.jpg
Így fotózzák le az üzletekben a táskát a shopperek

– Nem hiányzik a vásárlóknak, hogy nem tudják a saját kezükkel, szemükkel meggusztálni az árut?

– Sok nőnek nyűg a sorakozás; a munkából sem tudnak elszabadulni. Pandémia ide vagy oda, hosszú sorok álltak a luxusbutikok előtt, s a vágyott darab általában nincs készleten. Nyilván megvan a varázsa a jelenléti vásárlásnak; ám a bőség zavara rettenetes is lehet. Mi azt kínáljuk, ami a legmenőbb, és időt spórolunk, mert a terméket házhoz szállítjuk.

– Mit szeretsz legjobban a munkádban?

– Én már nem vágyom új ridikülre, új csizmára. Viszont boldoggá tesz, hogy számtalan nőt boldoggá tehetek ezekkel a gyönyörű táskákkal. És az elégedett vásárló később visszatér: az a tapasztalatom.

Vuitton-körút Bécsben

A nagy kereslet persze nem azt jelenti, hogy annyi sok gazdag ember van Szlovákiában: a nők sokszor az összekuporgatott pénzüket fektetik be egy alsó árkategóriás Louis Vuitton táskába vagy tornacipőbe. A nálunk oly népszerű logómintás táskák és cipők az adott márka olcsóbb darabjai közé tartoznak. (A drágább táskán nincs nagy márkajel; egy drága táska disztingvál.) S hogy miért épp a táskákat keresik a nők? Egy táska költséghatékony beruházás, hisz minden nap tudjuk hordani. A logó pedig fontos elem: ha már ennyit küzdöttünk álmaink luxustáskájáért, hadd lássa mindenki, hogy „mije van neki“.

Érdekesség még, hogy a luxusszegmensben nincs leárazás. Minek is, hisz például a Hermès több táskájára várólista van. Itt aztán nem érvényes, hogy a leértékelés „helyet csinál“ a következő kollekciónak.

Persze, azért ez nem ilyen egyszerű, mert egyre több márka indított olyan vonalat, ami elérhetőbb árú termékeket is kínál – a nagy logómániából ők sem akarnak kimaradni (pénz beszél, kutya ugat). Az utolsó szezon slágere például a Dior Book Tote válltáskája volt: Maria Grazia Chiuri, a Dior új művészeti vezetője a hatalmas Dior logókkal kimondottan a tömegízlést célozta meg. A siker nem váratott magára. Leértékelés azonban itt sincs, mert fontos az imázs, a márkáról kialakított kép; hogy az „arra nem méltók“ ne viseljék a darabjaikat. Arról nem is szólva, ha teljes árat kell kifizetni valamiért, akkor azt sokkal jobban megbecsüljük.

A vágai Dubničková Nikoletta titkárságvezetőként dolgozik, ruháit designer kiegészítőkkel dobja fel. Niki is a Myluxbazar hűséges ügyfele.

– Milyen előnye van a luxusbazároknak? Hogy látod?

– A legnagyobb előny a kényelem. Az első Louis Vuitton táskámat például magam vettem a budapesti márkaüzletben. Szerencsém volt, valaki visszamondta a rendelést; másképp hónapokig kellett volna várnom rá. Ezért választják a nők a személyi bevásárlót. A bevásárló seperc alatt beszerzi az óhajtott árut: és ez sokaknak megér pluszban 100-150 eurót. Ugyanis nagyjából ekkora közvetítői díjjal kell számolni.

logomania-dubnicek-niki.jpg
Dubničková Nikoletta

– Miképp jutnak hozzá a shopperek a termékhez?

– Minden luxusmárkának vannak keresett termékei: ezek sokszor olcsóbb darabok. A Louis Vuittonnál ilyenek a pochette-k, például ez a kistáska... (Mutatja saját, Pochette Félicie táskáját). Ezt a Myluxon keresztül szereztem be, ráadásul a bolti ár alatt, mert a kártyatartót, ami vele jár, korábban már eladták. Jellemző, hogy a népszerű termékeket a personal shopperek azonnal kivásárolják. Persze, az üzletek próbálják kiszűrni a spekulációt: listát vezetnek a vásárlásokról, nem adnak el több darabot egy modellből ugyanannak a személynek. De azért vannak kiskapuk. Az egyik barátnőm bevásárol a Myluxnak, és egyszer engem is magával vitt egy bevásárló körútra: fontos ember voltam számukra, mert pluszban én is tudtam nekik vásárolni.

– A közvetítő kis haszonnal dolgozik. A barátnőd mit mond, mégis miért éri meg neki?

– Mert imád vásárolni, és szereti a divatot. Sokan az érzésért csinálják. Könnyű dolgom van, mert általa én is képben vagyok divatügyileg. Ő mindig naprakész, tudja, mit hol lehet a legjobb áron beszerezni, folyamatosan figyeli a piacot.

– A különböző online luxusáruházak – például a Farfetch – szintén házhoz küldik a megrendelt árut. Ezekkel az webshopokkal szemben is a personal shopping a nyerő?

– Akik sokat vásárolnak ezekről az oldalakról – márpedig a bevásárlók sokat vásárolnak –, nagyobb kedvezményeket kapnak. Ha a végösszeget nézem, jobban jövök ki, ha a személyi bevásárlómat veszem igénybe.

Nemrég egy Gucci pólóra sikerült így szert tenni, most pedig egy Dior sportcipőre vágyom. Láttam is fent, az oldalon, de szeretem azt a fázist is, mikor még csak vágyom utána... (Nevet.)

– Sose féltél attól, hogy hamis terméket adnak el neked?

– Dehogyisnem. Jobb óvatosnak lenni, például kisebb vagy ismeretlen bazároktól én nem is vásárolnék.

– Vettél már „pre-loved”, vagyis tovább adott luxusterméket?

– Persze! Ha tetszik az áru, akkor mindegy, hogy előtte volt-e már valakié. Így vettem egy Givenchy pólót száz euróért.

– Soha nem válsz meg a holmijaidtól?

– Én ragaszkodom a dolgaimhoz, főleg a táskáimhoz. Tudom, hogy vannak cégek, melyek eladás előtt kitisztítják és rendbe hozzák őket: én azonban semmit sem akarok eladni.

pochette-felicie-logomania-niki-kedvence.jpg
Niki kedvence Pochette Félicie Gucci

– Már nem jársz bevásárolni?

– Dehogynem! (Nevet.) Van egy jól bejáratott kapcsolati hálóm a luxusbutikokban. Az eladók a törzsvásárlókkal ugyanis készségesebbek. Táskára, cipőre, napszemüvegekre szoktam elsősorban költeni, ruhát, farmert pedig a Massimo Duttiban és a Zarában vásárolok. A márkavédjegy nem mindig egyenlő a minőséggel, ezt megtanultam: a nyár elején beruháztam egy Valentino cipőre, de pár viselés után lekopott az orráról a bőr.

– Külön számlát vezetsz, ahol a luxusra gyűjtesz?

– Pontosan! (Nevet.) Amikor összejött a pénz az első Louis Vuitton táskámra, szárnyaim nőttek, annyira boldog voltam. Én dolgoztam meg érte: s ez a legeslegjobb érzés a világon. Azóta is minden kiegészítőmhöz kötődöm, boldogság rájuk nézni.

Bloggertippek – mielőtt luxustáskát vennél!

Nagy Vivien, a Fifty Pairs of Shoes bloggere YouTube-csatornáján csokorba gyűjtötte a legfontosabb tippeket.

Készítsünk inspirációs táblát a Pinteresten, mentsük le rá a nekünk tetsző kiegészítőket és a hozzájuk illő szetteket. Így jó eséllyel tudunk majd választani.

Spóroljunk: próbáljunk meg lefaragni a havi kiadásainkból

Ha időnként kimarad egy-egy buli, esetleg ritkában látogatjuk meg a fodrászt, fél év alatt akár pár száz eurót is megtakaríthatunk. Vegyünk részt gardróbvásárokon, esetleg töltsük fel megunt ruháinkat az Instagramra vagy a Facebook Marketplace-re, s a bevételt rakjuk a malacperselybe. Gondolkozzunk kicsiben! Először ajánlatos egy alacsonyabb árkategóriájú tételt megcélozni. Tipp: Nézzünk szét a napszemüvegek, kendők, kitűzők közt; az áruk jóval barátibb, mint a luxusszüttyőké. Az egyes webshopokon – pl. Farfetch, Luisa Via Roma – gyakoriak a leárazások: főként december vége és február eleje, valamint július közepe és szeptember eleje között érdemes kutakodni. Figyeljük az akciókat! A Black Friday leszálításai egyedülállóak – de kerüljük az impulzusvásárlást!

Töredékáron másodkézből? Miért is ne?

Szívesen vásárolnánk designer terméket, de nincs sok ezer eurónk? Ma már léteznek webshopok, amelyek a használt luxusáru továbbadásával foglalkoznak. Ilyen a Vestiaire Collective vagy a The RealReal: ezeken a helyeken be is vizsgálják a termék eredetiségét, így kevés az esélye annak, hogy replikába futunk bele. Tipp: Japán oldalakon is körbe nézhetünk: a koronajárványig a japán nők tízezerszámra vásárolták fel a Vuitton és Chanel táskákat. Amikor pedig megszorulnak, áruba bocsátják a sok felesleges luxusterméket. Megbízható oldalakon így szinte vadiúj darabokhoz juthatunk, jó áron. Mindenesetre kérjünk közeli fotókat a kiválasztott darabról, legyünk tisztában azzal, hogy az eredeti darab hogyan néz ki, mik a fő jellemjegyei (sorozatszám, cipzár, pecsét stb.).

logomania-louis-vuitton-neverfull-mm.jpg
A legkeresettebb a Louis Vuitton Neverfull MM

Kitekintés – orosz shopperek

Bár Bécs nem akkora divatközpont, mint Milánó vagy Párizs, mégis Bécsbe pendliznek az ukrán luxusshopperek. Hogy miért? Mert Bécs közel van, s a kijevi Louis Vuitton kicsinek számít a bécsihez képest. Ukrajnában is a Louis Vuitton a legkedveltebb márka. Az ukrán nők túlnyomó része szereti, ha ruháján jól kivehető a felirat, de akadnak olyanok is, akik kifejezetten a márkajelzés nélküli darabokat keresik (elegendő, ha ők tudják, hogy Chanelt viselnek). Ez már a kifinomultság magasabb fokát jelenti.

Mi egy kijevi luxusshoppert interjúvoltunk meg, aki Pozsonyban él, és Bécs és Kijev között ingázik. Hetente egy megrendelése van. A komolyabb shopperek viszont minden héten bevásárolnak, de már Párizsban. Egy orosz vagy ukrán bevásárlónak, amennyiben kint él a divat fővárosában, nagyon fut a szekere, hiszen hozzájut a legfrissebb, legropogósabb áruhoz. Bécsben már nem kapható minden: hiába fáj a megrendelő foga a legújabb Fendi szatyorra, azt a három darabot, amit Bécsbe leküldtek, már rég elkapkodták.

Olláry Ildikó