Mindig lentről felfelé nézzük. Reflektorfényben úszó oltárképekről, szobrokról csodáljuk. Ideje közelebb lépni hozzá, és megnézni, hogy milyen nőt találunk a glória ragyogása mögött.
Fiatal lány áll az ajtófélfának dőlve. Tizennégy éves forma, de már menyasszony. Gömbölyödő hasa elárulja, hogy várandós. A gyerek apja nem a vőlegénye, mégis együtt utaznak el. Az út alatt beindul a szülés. Kórház nincs a közelben, szakszerű segítség híján a lány egy faluszéli tákolmányban hozza világra fiát. Nem sokkal később elmenekülnek egy idegen országba, mert hazájuk államfője meg akarja öletni a gyermeket. A fiú szépen cseperedik, szülei azonban egy kirándulás során szem elől tévesztik, csak három nap múlva találják meg. Ekkor tizenkét éves. Sokáig nem tudunk a családról semmit. Mikor újra megjelennek, a kisded már rég felnőtt, érett férfi. Betöltötte a harmincat. Úgy dönt, hogy elmegy otthonról, állandó lakhely nélkül járja az országot. Tanítani kezd. Nem sokkal később férfiak és nők követik, de ismételten összetűzésbe kerül a hatalommal. Végül elfogják és kivégzik. Édesanyja ekkor már a negyvenes évei vége felé jár.
A képen a Mária-szobor Medjugorjéban. Mária ruhája a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból álló fejdísz...
Nagyboldogasszony földközelben
A fenti történet jár a fejemben. Bosznia-Hercegovinában vagyunk, lángostorként verik a nap sugarai a fejünket, negyven fokos hőségben kapaszkodunk felfelé a sziklás ösvényen. Medjugorje világhírű kegyhely. Zarándokok végeláthatatlan tömegei járják az utcáit, imádkoznak a templomában vagy a szent helyein. Megnyugvást keresnek, választ a kérdéseikre, találkozásra várnak, vagy épp nagy adag kíváncsiság hajtja őket, egy részüket pedig csupán a kaland ígérete.
A jelenések hegyén – azon a helyen, ahol a történet szerint Mária megjelent – több mint kétméteres, fehér márványból faragott szobor áll. Mária tekintete szelíd, gondoskodón pihen meg a tömegen. Egyik keze a szívén, a másik behajlítva, tenyérrel felfelé nyugszik teste mellett. Itt az idő és a hely, hogy végiggondoljuk, megkeressük emlékeinkben, hogy mi milyennek látjuk őt! Elevenítsük fel a nagy, vastag keretű képet nagyszüleink ágya felett. Az imakönyv lapjai közé rejtett szentképeket – vagy épp a karácsonyi képeslapokat a betlehemi jelenettel. Jászol, szalmaágy, rajta a kisded, mellette térdepel édesanyja, Mária. Nagy buzgón, európai észjárásunkkal még havas fenyőfákat is biggyesztünk a közel-keleti idillbe.
Mária nem sokat aludt, haja kócos kontyban billen a szélrózsa minden irányába. Idejét sem tudja, mikor használt utoljára szempillaspirált, vagy vett fel más nadrágot, mint ez a fekete cicanaci. A faluban persze kinézik őket.
Mindegyik ábrázolásról a fiatal, tiszta szűz, a türelmes anya vagy az engedelmes, hosszan tűrő asszony arca néz vissza ránk. Olyan csendes, hogy ő maga szinte láthatatlan. Makulátlan, csinos redőkben hullik alá a ruhája, ami gyakran kék színű. Ezek az ábrázolások, melyek ugyan teljesen érthető módon idealizálták Mária alakját, hatással vannak arra is, hogyan látjuk ezt a világhíres nőt, akinek messze nem az az egyetlen érdeme, hogy megszülte Jézust.
Angyali üdvözlet
Mennynek Királyné Asszonya Így kezdődik a katolikus népénektár 205. számú éneke. A cím nem a szelíd tekintetű Máriát idézi elénk, hanem visszavezet minket ahhoz a fiatal lányhoz, akivel az evangéliumok elején, az angyali üdvözlet ábrázolásánál találkozunk. Gábriel arkangyal nem paranccsal érkezik hozzá, hanem ajánlattal, Mária nem passzív résztvevője a történetnek: kezében van a döntés. Kérdez, mérlegel, majd kimondja a mindannyiunk által ismert mondatot: „Legyen nekem a te igéd szerint.”
Hatalmas kockázatot vállal ezzel. Mikor Mária a szentlélek erejétől szűzként teherbe esik, már József jegyese, de még nem élnek együtt. Bízhatott ugyan abban, hogy József majd hisz neki, de erre semmilyen garanciája nincs. A megszégyenülés ott lebeg a feje fölött. Mégis igent mond. Ez nem a csendes, „jókislány” hangja, hanem azé az emberé, aki pontosan tudja: olyan történik vele, ami teljesen nélkülöz minden emberi logikát.
Fra Angelico – Angyali üdvözlet
Márjácska
Az utcában, ahol felnőttem, van egy számomra nagyon kedves szobor. A „Márjácska”. Mindenki így hívja. Becézve. Kedveskedve. Odafordulva szelíden. Ám ha megengedjük magunknak, hogy jobban belemerüljünk a látványba, meghőkölünk. Nem csak azt látjuk, amit ilyenkor látni szoktunk, vagyis a szokásos szelíd tekintetet: hanem hogy Márjácska egy zöld kígyón tapos, szájában piros alma fityeg. A megoldásáért nem kell messzire mennünk: Mária uralkodik a kísértő, az ördög felett is. Jézus anyja helyett olyan nőt látunk, akinek hatalma van. Nem is akármilyen...
A Szentírás egyik sokat idézett része érdekes jelenetet tár fel előttünk. Egy asszonyt látunk, ruhája a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból álló fejdísz. Majd megjelenik a sárkány. Nem is akárhogy. Hét feje van, tíz szarva, mindegyik fején királyi korona. Az asszony nyeri a végső csatát. Gyakran értelmezzük úgy, hogy ez a nő nem más, mint Mária. Nagyon tetszik, ahogy a horvátok hívják őt. Gospa. Olyan név ez, hogy viselőjével nem akarsz lacafacázni. Úrnő. Illik ehhez a történethez.
Michelangelo – Pietá
Újmagyar Mária-siralom
Jézus vigasztalhatatlanul sír a kiságyban. Pedig evett és aludt eleget. Át is pelenkázták, nem győzik neki vásárolni a sok pelenkát. József tekintélyes összegeket hagy a drogériában. Mégis örül, hiszen van egy fia. A születési anyakönyvi kivonaton is az ő neve szerepel. Pedig hát… Tudja, amit tudnia kell. Mária nem sokat aludt, haja kócos kontyban billen a szélrózsa minden irányába. Idejét sem tudja, mikor használt utoljára szempillaspirált, vagy vett fel más nadrágot, mint ez a fekete cicanaci. A faluban persze kinézik őket.
Egyrészt a kora miatt, másrészt, mert házasságkötés előtt teherbe esni nem olyasmi, amiért megdicsérik az ember lányát. Egy évvel ezelőtt még bulikba járt, szelfizett a barátnőivel. Most édesanya. Nem is csodálkozik, hogy nincs jó állapotban. Egyik pillanatról a másikra kellett felnőnie. De rokonával, Erzsébettel néha összejárnak. János fia hasonló korú, mint az ő Jézusa. Meghallgatják egymást. Ez sok erőt ad neki. Meg persze József is, de van, amit hiába mesél el neki. Férfi, nem érti. Ebben a helyzetben Mária mindennek érzi magát, csak boldogságos szűznek nem.
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság. A magyarok ősvallásában szerepelt egy Boldogasszony nevű istennő, akit a keresztény hittérítők megfeleltettek Máriának. Az ősi pogány isteneket ugyanis a keresztény szentekkel azonosították, hogy a magyarok jobban befogadják az új vallást.
A rendszertelen ciklussal még csak-csak megbékélt volna, de a hőhullámokat nehezen viseli. Reggelente csavarni lehet hálóingjéből a vizet. Fia mintha csak tegnap született volna, pedig már harminchárom éves. Nem olyan rég elment otthonról. Azóta folyton úton van. Pénze nincs, munkahelye sem, gyakran kétes emberek házában vendégeskedik. Tanít. Egyre többen ismerik, hallgatják. Mária sokszor nézi a róla készült videókat a közösségi médiában. Persze kommenteket is olvas. Az egyik prófétának nevezi, a másik a világ csalójának. Néhányak szerint felforgatja a rendet, uszít, rossz hatással van a fiatalokra. Egyre több politikus beszél róla. Mária látja, hogy Jézus nagy bajban van. Másnap a híradóból tudja meg, hogy fiát elfogták. Nem is érti, mi történik. Idegen emberek nyilatkoznak a TV-nek, remélik, hogy jó sokáig hűvösre teszik a felbujtót. Sőt, valaki egyenesen a halálát követeli.
Csörög a telefon. Mária a ravatalozóban áll. Fekete kosztümben, kisírt szemmel nézi fia meggyötört testét a diófa koporsóban. Milyen Pietát faragna most ebből Michelangelo?
Mária háza
Törökországban vagyunk, Bodrumban. Nincs messze innen Efezus, ahol sokak szerint Mária „elszenderült”. Olajfák útján, a lemenő nap fényverésében érkezünk meg Mária házához: a kőház egy csendes hegyoldalban fekszik. „Háza... az Efezus előtt balra fekvő hegyen volt...” Egy német apáca látomásos leírása alapján fedezték fel az Égei-tengerre néző házromot. Azóta zarándokok százezrei lepik el, s nem csupán keresztények, a muszlimok is tisztelik Máriát, mint Jézus próféta anyját. Több pápa misézett már itt.
Efezus az ókorban híres világváros volt, az itteni Artemisz-templom a világ hét csodájának egyike (mára csak egy oszlop maradt belőle). A romváros ma Törökország legfontosabb régészeti nevezetessége.
Nagyboldogasszony napja a zarándoklatok ideje. Sokan nem is hívőként, hanem a benső béke keresése miatt indulnak útra. Medjugorjéban 1981 nyarán jelent meg hat helyi fiatalnak a Szűzanya. A látnokok szerint a megjelenések a mai napig folytatódnak.
A Vatikán két éve „nihil obstat” (nem gördül eléje akadály) elnevezésű határozatot adott ki, amellyel elismerte a Mária-tiszteletet, de a jelenések természetfeletti eredetének vizsgálatát nyitva hagyta.
AUGUSZTUS 15. Nagyboldogasszony napján Mária mennybevételét ünnepli a világ. Jézus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem föltámasztotta és magához emelte az égbe. Az ünnep minden édesanyának szól, aki a nőiség méltóságát viseli.
Nagyboldogasszony
Mária Magyarország patrónája. Szent István élete vége felé, már betegen, Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Később ezen a napon is halt meg.
