Hónapok óta vezető hír a médiában. Mégsem tudjuk, mi az igazság. Veszélyesebb-e a sertésinfluenza, mint a világon évente többször is végigsöprő „közönséges” influenza? Több áldozatot szed? Gyakoribbak a szövődményei? Mi a helyzet a védőoltással? Inkább árt, mint használ? Nem csupán a haszonnal kalkuláló gyógyszergyárak üzleti fogása az egész hisztéria?
Kérdéseinkkel felkerestük dr. Eva Csölleyová főorvost, a dunaszerdahelyi kórház virológiai intézetének vezetőjét.
– Miben különbözik a sertésinfluenza az évente járványokat okozó influenzáktól?
– A sertésinfluenzának nevezett influenza tavaly márciusban jelent meg Mexikóban. A betegséget az A/H1N1 vírustörzs okozza, amely emberről emberre terjed – az embernek egyáltalán nem kell kapcsolatba kerülnie a sertésekkel. Ez a vírus magában hordozza mind az embereket, mind a madarakat és sertéseket megbetegítő vírus génjeit. Az első megbetegedéseket 2009. március 18-án észlelték, ezután kezdett terjedni a betegség, először Mexikóban és az Egyesült Államokban, majd az egész világon. Az eredetileg sertések közt terjedő influenzavírus az emberre is átterjedt, később megállapították, hogy emberről emberre is terjedhet. A sertésinfluenza tünetei hasonlítanak az eddig ismert influenzák tüneteihez. Ezek: hőemelkedés, sőt magas láz (39 fok felett), köhögés, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás, gyengeség, elesettség, nátha, torokgyulladás. Egyes betegeknél hasmenés és hányás is jelentkezett. A fenti tünetek alapján azonban nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy valóban H1N1-es fertőzésről van-e szó – a végeredményt a laboratóriumi vizsgálatok adják meg. A teszt elvégzéséhez az orr vagy a száj váladékából vesznek mintát az első tünetek megjelenését követő 24–72 órában, vagy vérvizsgálattal állapítják meg, hogy van-e a beteg vérében ellenanyag a H1N1 vírussal szemben.
– Valóban annyira veszélyes a sertésinfluenza, mint amennyire a hírközlő szervek állítják?
– Mindenképpen egy új vírustörzsről van szó, amelyet most elsősorban megfigyelni kell. A sertésinfluenza korábban is ismert volt Észak- és Dél-Amerikában, de Európában is, Svédországban és Franciaországban. Szlovákiában az influenzának ezzel a fajtájával eddig még nem találkoztunk. A jelenlegi sertésinfluenza agresszivitása különböző fokú: Mexikóban nagyon sok áldozatot szedett, az USA-ban viszont az első megbetegedések enyhe lefolyásúak voltak. Ez azonban bármikor megváltozhat, mert a vírus mutálódásra hajlamos. A mutáció után veszélyesebb vagy kevésbé veszélyes lehet – senki sem tudja megmondani, milyen irányban változik.
Az Egészségügyi Világszervezet újólag felhívja a figyelmet egy jelenleg alábecsült, de nagyon fontos tényezőre: a kézmosásra. A sertésinfluenza ugyanis nemcsak cseppfertőzéssel, hanem érintéssel is terjed. A kampány jelmondata a „Clean hands save lives – A tiszta kéz életet ment”.
– Magasabb az elhalálozások száma a sertésinfluenza esetében?
– Nem lehet biztosan tudni, mert egyes országok nem minden esetben végzik el a laboratóriumi vizsgálatot. Ebből az következik, hogy a jelentésekbe olyan halálesetek is bekerülnek, amelyeket másfajta influenza vagy influenzához hasonló betegségek okoznak. A jelenlegi statisztikai adatok szerint a sertésinfluenza okozta halálesetek száma nagyon alacsony, szinte elhanyagolható a szokásos influenza okozta halálesetekhez, a munkahelyi és közúti balesetek és oltások okozta halálesetekhez képest.
– Melyek a sertésinfluenza leggyakoribb szövődményei?
– A középfül- és tüdőgyulladás.
– Mely csoportok a legveszélyeztetettebbek?
– Elsősorban az egészségügyi dolgozók, a tüdőbetegségekben szenvedő betegek, beleszámítva az asztmásokat is, a szívbetegek, a vesebetegek, a májbetegségekben szenvedő emberek, a szervátültetés miatt immunszuppresszív gyógyszereket szedő betegek, valamint a cukorbetegek.
– Mit kell tudnunk a sertésinfluenza elleni oltóanyagról?
– Az Európai Unió háromféle vakcinát hagyott jóvá a H1N1 vírus ellen a tagországok számára. Magyarország saját vakcinát fejlesztett ki a betegség ellen, és nagyon korán elkezdte a védőoltást. Tudnunk kell, hogy a védőoltás a legolcsóbb és leghatékonyabb módja a betegség elleni védekezésnek. Az oltóanyagot elpusztult vírusokból állítják elő úgy, hogy vegyszerek segítségével „beoltják” őket, ezután az oltóanyagot két fontos fehérje, hemaglutinin és nueraminidáz segítségével elhelyezik a vírusok felületén. A beoltott személy immunrendszere felismeri és elpusztítja ezt a két fehérjét, s amikor a valódi vírussal találkozik, könnyebben elbánik vele. Az oltóanyag természetesen nem használ a már megbetegedett személyek esetében. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy a jelenlegi sertésinfluenza-vírus mutálódik vagy más influenzavírussal kereszteződik. Ilyen esetben új oltóanyagot kell előállítani. A jelenlegi influenzaellenes oltóanyagok hátránya az, hogy csak a vírusok egy-egy fajtája ellen hatásosak, miközben a vírusok állandóan változnak. Ezért minden évben új oltóanyagok készülnek az éppen megjelenő vírusok legyőzésére, amelyeket olyan vírusokból állítanak elő, amelyek megjelenésére a szakemberek számítanak.
– Az emberek nagy része felteszi a kérdést: beoltassam-e magam, vagy sem?
– A járványügyi szakemberek azt tanácsolják a betegség kockázatának kitett csoportoknak, hogy oltassák be magukat a szezonális influenza ellen, mert tartanak a másodlagos fertőzésektől. A szezonális influenza elleni oltás nem hatásos ugyan az esetleges sertésinfluenza ellen, viszont csökkenti a kettős fertőzés veszélyét.
A kettős fertőzés főként a krónikus légzőszervi és vesebetegségekben, az ischémiás szívbetegségekben és cukorbajban szenvedő emberek számára veszélyes. Az influenza legsúlyosabb lefolyású állapotai a kettős fertőzések esetében alakulnak ki.
– Kockázatos-e a védőoltás?
– A védőoltás veszélyes mellékhatásait a szkvalén nevű adalékanyag váltja ki, amely a sertésinfluenza elleni védőoltásban is megtalálható. A szkvalén autoimmun betegségeket válthat ki.
– Az egészségügyi dolgozók és az orvosok miért utasítják el a védőoltást?
– A mellékhatások és a szövődmények miatt. Sok szakember szerint az oltóanyag túl gyorsan elkészült. A tömegtájékoztatási eszközök több, oltás utáni halálesetről is beszámoltak. Nagyon sok az egymásnak ellentmondó vélemény, például az, hogy a szezonális influenza elleni védőoltás növeli a veszélyét annak, hogy a beoltott személy megkapja a H1N1-es vírus okozta sertésinfluenzát.
– Várható-e pandémia, azaz világméretű sertésinfluenza-járvány?
– Ha a sertésinfluenza vírusa alkalmazkodik az emberről emberre terjedés módjaihoz, akkor elképzelhető a pandémia. Az Egészségügyi Világszervezet máris pandémiának kiáltotta ki a sertésinfluenzát. A világ országainak kormányai szigorították az influenza terjedését megelőző intézkedéseket. A betegség áprilisi megjelenésétől kezdve 145 ember halt meg sertésinfluenzában, és csaknem 30 000 betegedett meg. Az Egészségügyi Világszervezet a készültség legmagasabb, 6. fokozatát jelentette be azután, hogy az influenza földrajzi elterjedtsége elérte a pandémia fokozatát.
– Eszünkbe jut az is, hogy a veszélyt talán eltúlozzák. A gyógyszergyártás manapság az egyik legtöbb nyereséget produkáló „üzletág”. Nem arról van-e szó, hogy a több millió adag oltóanyag eladása bombaüzlet?
– A nemzetközi gyógyszergyártó cégek kétségkívül profitálnak a pandémiából, a rengeteg eladott oltóanyagnak köszönhetően.
Adatok a sertésinfluenzáról és a védőoltásról
A H1N1 vírus a sertésinfluenza, a madárinfluenza és a humán influenza kombinációja. Az ún. sertésinfluenza a felső légutak betegsége, leggyakoribb szövődménye a súlyos tüdőgyulladás. Minden korosztályt fenyeget, cseppfertőzéssel terjed. Az Egészségügyi Világszervezet a betegség gyors terjedése miatt tavaly júniusban kihirdette a világjárványt. Szlovákiában december 14-éig 860 sertésinfluenzás megbetegedést jelentettek. A legtöbben a Pozsonyi járásban betegedtek meg.
Hosszú huzavona után hozzánk is megérkezett az első 30 000 ampulla védőoltás, amelyet a francia Sanofi Pasteur gyógyszergyártó cégtől vásároltunk. (Magyarországon hónapok óta oltják a lakosságot saját fejlesztésű vakcinájukkal, Csehország is hónapokkal korábban megvásárolta a védőoltást.) Az év végéig újabb 20 000 adag érkezik, január végéig további 500 000, és utána még több, összesen 1 millió. Ez a mennyiség a lakosság 20 százalékának beoltásához elegendő. Legelőször a legnagyobb veszélynek kitett csoportokat fogják beoltani, amelyek közé az egészségügyi dolgozók, a terhes nők, a krónikus betegségben szenvedő emberek, a csecsemők és a kisgyermekek (hat hónapos kortól hároméves korig), valamint a fontos állami posztokat betöltő személyek tartoznak. Az oltóanyag ára 7,6 euró.
