Életünk folyamán előfordulnak olyan helyzetek, amikor a lét értelmét veszti. Elmegy az, akit szerettünk. Bármi megtörténhet. Mit tegyünk, ha minden reményünk veszve? Nem marad más hátra – imádkozunk.
Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy nagyon fájt. Görcsösen összetekeredtünk az ágyon, sírtunk, és azt hittük, itt a világ vége. De nincs vége. És imádkozunk. Imádkozunk, mert semmi mást nem tehetünk. Az ésszerű megoldásoknak ésszerű helyzetekben van értelmük.
Ésszerűen azok tudnak gondolkodni, akik nincsenek érintve. Tőlük tehát kérhetünk tanácsot. De nemcsak az ésszerűség lehet jó megoldás. Mindenkinek más a természete. Az egyik ember ilyen, a másik olyan megoldást választ. Legtöbbször nem tudatosan, hanem teljesen ösztönösen. A legnagyobb hiba, hogy nem tudunk arról beszélni, ami fáj. Mert ha tudnánk beszélni, akkor segíteni is tudnánk egymásnak. A tűzoltók is gyakorlatoznak, mielőtt kivonulnak a tűzesethez. Az interneten egy orvosnő azt írja: „Az ima csökkenti a vérnyomást.“
Az imába merült ember nemcsak a lelki békéjét találja meg, hanem az egészségének is használ. Ezt mondja az észak-karolinai Duke Egyetem orvosa, Mitchell Krucoff. A szellemi összpontosítás eredményeként csökken a vérnyomás és a koleszterinszint. Az imádkozás a depresszióra is jó. „Az ima az egyik legősibb terápia – hangsúlyozza a tudós. – Jó hatással van a vérkeringésre, és erősíti az immunrendszert.” Az ima hatással van az egészségre – anos, ez igazi bombahír.
Csakhogy... nem mindenki vallásos. De mindenki hisz valamiben. Osho mester, az eklektikus meditáció oktatója, akinek már több könyve jelent meg az emberi lélek nemesítéséről, ezt mondja: „Isten csak hozzásegít az imádkozáshoz. Ha megtanultunk imádkozni, el is feledkezhetünk istenről.“
Ima Isten nélkül?
Hogyan imádkozhatunk Isten nélkül? Kiskorunktól arra tanítottak bennünket, hogy az ima beszélgetés Istennel, Isten kérlelése, hogy segítsen nekünk. Ez azonban csak annyira hatásos, mintha a szomszéd bácsit kérnénk meg, intézze el, hogy első díjat nyerjünk a lottón. A hatásos imádság nem kérés, hanem programozás. Sokan próbálták magyarázni azt a paradoxont, hogyan lehet imával megváltoztatni Isten megváltoztathatatlan akaratát. Mire jöttek rá? Arra, hogy Isten akaratát nem lehet megváltoztatni – az ember akaratát lehet megedzeni. Aki aztán mindent megtesz azért, hogy terveit, álmait valóra váltsa.
Egy szemléltető példa: a moziban láthatjuk, amint egy cyborgnak csodálatos gyorsasággal begyógyulnak a sebei. És ez nem fantázia, nem a jövő zenéje. Az emberi test is képes hasonlóra, csak valamivel több időre van szüksége hozzá... A cyborgok mindig be vannak programozva valamire. S azt, amire be vannak programozva, tökéletesen teljesítik. Most képzeljen el egy olyan cyborgot, amelyik maga be tudja programozni magát. Az ember erre képes. Szavakkal programozza be magát. Imával. Minden vezető tudja, hogy az ember szavakkal beprogramozható.
Manapság a csúcsmenedzserek és a sportolók hatalmas összegeket keresnek azzal, hogy programozni tudják magukat és másokat. Tudatosan kiemelkedő teljesítményekre programozzák be magukat. Már neve is van ennek a tudományágnak – ez a neurolingvisztikai programozás.
Krízishelyzetben mindenki ehhez folyamodik. Kár, hogy csak olyankor. Mert az önprogramozás a mindennapi életben is jó szolgálatot tehet. Hogyan? Mennyi mindent megteszünk másokért! És mennyit teszünk meg magunkért? Tudjuk egyáltalán, mit is akarunk? Hozzáállásunkat menedzsernyelven fókuszálásnak nevezik. Fókuszálunk a problémára. Mindig igyekszünk megoldani valamit, csak sokszor nem tudjuk, miért... Tehát a cél a fontos. Összpontosítsunk a célra. Itt segít az ima. Imádkozás közben kikapcsoljuk magunk körül a külvilágot, és megkérdezzük magunktól, mindent megtettünk-e azért, hogy elérjük a kitűzött célt.
P. S.: Vigyázzunk a vírusokra!
Megfontoltan tűzzük ki céljainkat. Az ima olyan, mint egy PC-program, és ha nem vigyázunk, könnyen vírussá válik. Legyünk körültekintőek, mint az az asszony, aki így imádkozott: „Adj bölcsességet, Istenem, hogy meg tudjam érteni a férjemet... Adj szeretetet, hogy meg tudjak bocsátani neki... Adj türelmet, hogy el tudjam viselni a hangulatait... Mert máskülönben azért imádkoznék, adj erőt, hogy agyonverjem a gazembert!“
