A permakultúrás kertészeket az a szándék vezérli, hogy megmentsék a világot. Szerintük ha mindenki megtenne pár jó dolgot, akkor meg lenne mentve a Föld. Mert mi a baj?

Egyrészt az, hogy az emberek nem jófajta dolgokat esznek, mert az ételek túl sokat utazgatnak ide-oda kamionokon és hajókon (ezzel szennyezik a környezetet). S mindig az az étel a legjobb, amit azokból az alapanyagokból készítünk, melyek megteremnek körülöttünk, s melyeket a szüleink is ettek – hisz a sejtjeink ezekből épültek fel.

mi-az-a-permakultura-belso.jpg

Másrészt ma egyféle növényt termesztenek nagyon nagy helyen. És ebből is baj van. Mert ha megjelenik az egyféle növény ellensége, akkor az összes növényt elpusztítja. Emiatt egyre több és erősebb méreggel kell azt a növényt védeni... Ezért a permakultúrás kertész a kertjébe mindig sokféle növényt ültet, és ő ott soha, de soha nem használ pótszereket.

Ma sokak szerint permetszerek nélkül képtelenség termeszteni, még a biokertészek is permeteznek. A permakertben viszont látszólag minden összevissza, egymás hegyén-hátán nő. Egy ágyásban van a paradicsom, a hagyma, a fokhagyma, sőt még a bazsalikom és az oregánó is. Ám igazából nem összevissza nőnek a növények, hanem az egyiknek az ellenségét a mellette lévő növény kergeti el... (S nem a permetszer.)

Mondjuk a paradicsomot meg akarja enni valami kis bogár, de nem mer közel menni, mert utálja, hogy mellette a fokhagyma olyan büdös. Szóval ami a kívülálló szerint jó nagy káosz, azt valójában a permakertész gondosan megtervezi.

A vizet pedig, amivel locsol, úgy teremti elő, hogy van egy csomó vödre meg hordója, melyekbe az esőt gyűjti. És ezekből a hordókból mindenféle csöveken keresztül egyenesen a növényekre folyik a víz. (Elképesztő.) S mindez azért, mert a permakertészek szerint sokkal jobb az esővíz, mint ami a csapból folyik. És például nagyon jót tesz a természetnek. Persze a legjobb, ha esik az eső, és nem kell külön locsolni – mert akkor tapsikolnak örömükben a zöldségek, a gyógynövények és a gaznövények a kertben...

A gyepünkben ehető virágok is lakhatnak, s a permakertész nem ás és nem kapál... Igazából a természetben megtalálható folyamatokat másolja le, hisz a természet is maga termel, nem hív hozzá segítséget.

Akinek megtetszett a permakert, az követheti Blunck Réka közösségi oldalait, aki az ELTE-n tanít, s a permakultúrát népszerűsíti. Szlovákiában is tart előadásokat, ahogy Hedviga Gulová is (szlovák nyelven).

minden_reggel_ujno.sk_0.png

–varga–
Cookies