Ösztrogén ki, betegségek be! Változókorban csak a nők egy százaléka kap hormonpótlást, pedig tíz százalékuknak szüksége lenne rá.
Ami azért baj, mert a menopauzában eltűnik az ösztrogén, ami addig védett bennünket a betegségekkel szemben.
Hízás
A kötőszöveti átalakulások miatt a bőr és a haj száraz lesz, a körmök töredezetté válnak, s ugyanannyi étel bevitele, mint korábban, már súlygyarapodáshoz vezethet. A hüvely és a húgycső is kiszáradhat, sérülékennyé válhat, emellett gyakran jelentkeznek vizelettartási nehézségek.
Csontritkulás
A menopauzában nem csupán memóriazavarok, érelmeszesedés, stroke jelentkezhet, hanem csontszegénység is, mivel az ösztrogén a csontépítés egyik elősegítője. Ezért fontos szűrésekre járni.
Hormonpótlás
Amerikában rengeteg nő szed hormont, s gyönyörű tőle a bőrük, a hajuk, évekkel fiatalabbnak néznek ki. Nálunk a nők, de még az orvosok is ódzkodnak a hormonterápiától (nagy szakértelmet és felügyeletet kíván, hisz a dózist nem könnyű beállítani). Az ódzkodás fő oka az, hogy az USA-ban 15 év-vel ezelőtt elvégeztek egy elhibázott tervezésű, nagy betegkövetéses vizsgálatot – melynek kedvezőtlen volt a sajtóvisszhangja. A médiák a szövődményeket emelték ki, ám a kedvező hatásokat figyelmen kívül hagyták: a rémhírek pedig elriasztották a menopauzában szenvedő nőket, de az orvosokat is a hormonpótlástól. Azóta bebizonyosodott, hogy az időben – vagyis a menopauza első 5-10 évében – megkezdett kezelés megszünteti a panaszokat. A hormonpótlást persze egyénre szabottan kell meghatározni, de főleg azoknak ajánlott, akiknek 45 éves kor előtt marad el a menstruációjuk; 40 és 60 év között pedig azoknak, akik alvászavarra, csontritkulásra, hőhullámokra panaszkodnak.
A kezeléssel a menopauza idején elvesztett ösztrogén pótlása a cél, mely csökkentheti például a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Amennyiben a páciensnek megvan még a méhe, illetve a méhnyálkahártyája, progeszteront is alkalmaznak.
Szója, lenmag, orbáncfű
Gyógynövénykészítményeket, fitoösztrogéneket is javasolnak az orvosok, mert az első időkben segíthetnek a klimaktériumos panaszokon.
Ilyeneket is mondanak...
Létezik egy „nagymamaelmélet”, mely szerint a menopauza célja, hogy a nők egy bizonyos kor után már ne egymással vagy a lányaikkal versengjenek a férfiak figyelméért, hanem az unokáikra összpontosítsanak. Más orvosok arról írnak, hogy a klimaktérium nem természetes, sőt a természet – és főleg a petefészek – tévedése, ezért nem szabad belenyugodni. Vagyis meg kell változtatni a női szervezet működését. S itt felmerül a kérdés: Vajon miért nem fog össze az orvostudomány a női betegségek kezelése érdekében?
Hialuronsav és lézeres kezelések
Ma már az orvosi esztétika rengeteget tud segíteni a hüvelyszárazság esetén, a gyengéd lézerimpulzusok serkentik a hüvely nyálkahártyájának megújulását, így ismételten termelődik „síkosító” anyag. A száraz hüvely érzése is megszűnik, s a szexuális élet is visszatér. (A kezelést általában évente meg kell ismételni.) Ennél kímélőbb módszer a hialuronsavas feltöltés, mikor is a gélt injekciós fecskendővel juttatják a nagyajkakba. Ezt ambulánsan el lehet végezni, a kezelés hidratálja a hüvely környékét. Sajnos, a vidéken élő nők itt hátrányban vannak, mert nálunk még kevés az intimesztétikával foglalkozó orvosi központ: a rádiófrekvenciás és a lézeres gépek ugyanis drágák, pedig jócskán segíthetnek a panaszokon.
KINT IS, BENT IS
A legtöbben annyit tudnak a menopauzáról, hogy „egyszer csak elmarad a menstruáció”. Még ma sem tudják a nők, hogy ez egy hosszabb folyamat, amely akár 5-10 évvel a menopauza előtt elkezdődhet, már a negyvenes éveink elején. Ezt hívják perimenopauzának. Rák Monika (41, Fülek) osztja meg velünk a történetét.
Elmaradt menstruáció, rosszullétek, furcsa hőhullámok: apró jelek, melyek árulkodnak. Egy harminckilenc éves nő mire gondol ilyenkor, ha nem a gyermekáldásra? Szívem csordultig telt. Terhességi tesztet ugyan nem csináltam, gondoltam, kétgyermekes anyaként van annyi tapasztalatom, hogy megállapítsam, új élet növekszik a hasamban. Kiálltam a férjem elé, és közöltem vele a jó hírt: bővül a család! Pár nap után meg elmentem a nőgyógyászomhoz. Kétszeres sokk ért. (Fotók: Schnelzer Zoltán)
Rák Monika pedagógiai asszisztensként dolgozik Füleken. A hétköznapok hősnője ő, munkája túlmutat a tantermen, mindig ott van, ahol szükség van rá. Ha épp nem a tanulásban segít, akkor dekorál az iskolai ünnepségeken, ételt oszt ki, vagy épp úton van, hazakísér egy beteg gyereket. Medvesalji származású, alázatát otthonról hozta. Sosem akar más lenni, mint aki. Szereti a tulipánt, mert olyan, mint ő: törékenynek tűnik, mégis erős, képes a földben átvészelni a legnagyobb fagyokat is. „Olyan, mint amilyenek mi, nők vagyunk a változókorban. Kiálljuk a nagy viharokat, utána kivirágzunk.”
Az orvos közölte Monikával, hogy ez valószínűleg perimenopauza lesz. Az a rejtélyes időszak, amiről alig beszélünk. Hisz még a menopauza is tabunak számít, mivel azt főleg az öregedéssel azonosítjuk – ezzel szembenézni manapság százszorosan nem divat. Pedig a változás természetes, nem kell gyötrődni miatta. A perimenopauza nem betegség, hanem egy életszakasz (bár sok kellemetlen tünettel jár). Ám Monika nem akarta elfogadni, hogy vége, kiselejtezték a reprodukcióból. Hogy többé nem lehet babája. Belevágott hát a babatervezésbe.
– Milyen érzések kavarogtak benned, mikor megjelentek nálad a tünetek?
– Sosem foglalkoztam a menopauzával. Az majd később jön – így gondolkodtam. Fiatal vagyok, és annyira nőből vagyok, hogy azzal még nincs dolgom. Most már ennek vége. Gyötörnek a tünetek: az egyik pillanatban még fázom, a másikban foltosra izzadom a ruhámat. Mit tehet ilyenkor a nő, ha épp munkában van? Futkározik a mosdóba, befeszül. Nem kellemes állapot. Alapiskolai pedagógiai asszisztens vagyok, a gyerekek szeme mindig rajtam van.
Olvass tovább: Kint is, bent is
