A kokain ugyanazt az idegrendszeri pályát használja, mint a dopamin. Rengeteg mai gyerek csak a gépi világgal érintkezik, az élő világgal alig. Több gyakorlatiasságra volna szükség!
Minden külön értesítés helyett. A svéd, a finn, a norvég, az olasz és a dán gyerekek visszatérnek a papíralapú tudáshoz, a képernyőt felváltják az iskolákban a könyvek.
Pécsi Rita az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, neveléskutató, 4 felnőtt, családos gyermek édesanyja. Férjével, aki egyben munkatársa is, 8 unokájuk van. Saját bevallása szerint célja, hogy hidat képezzen a tudomány és az élet, a pszichológia, a pedagógus és a hétköznapok között. Számos könyve megjelent már.
Amikor hisztis a gyerek – vagy csak úgy, szórakoztatásképpen – telefont kap a kezébe. A másfél éves gyerekek telefonideje is másfél óra. Pécsi Rita neveléskutató mindent tud, amit érdemes tudni a digitális tér veszélyeiről.
– Mit tapasztal, a gyerekek hány éves kortól használnak telefont?
– A legrosszabb hozzáállás, amikor a szülő azt gondolja, hogy a gyermeke digitális bennszülött, és ha nem adja a kezébe a telefont, attól rosszabb lesz a helyzet. Azonban egy gyermek sem telefonnal a kezében született. A telefon nemcsak kiveszi a szülő kezéből gyermeke nevelését, de megakasztja idegrendszerének fejlődését is.
– A sok inger az idegrendszert bombázza. Ez a fő gond, nemdebár?
– A gyermek idegrendszere még kialakulatlan, ezért sérülékeny. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság 25 évvel ezelőtt egy olyan kiáltványt fogalmazott meg, miszerint hároméves korig ne adjunk semmilyen okoseszközt a gyermek kezébe. Hisz a képernyőn lévő információkat még nem fogja fel az agy, a gyermek a fény-, hang- és mozgáseffektusok hatására transzszerű állapotba kerül, ami gátolja a fejlődést. Felénk egy óra képernyőidőt kapnak 0-tól 3 éves korig a gyerekek, ami már megakasztja a beszédfejlesztést. Nem értik az emberi beszélgetéseket, nem hallgatnak a saját nevükre, és nem tudják magukat kifejezni. A szülő a gyerek kezébe adja a telefont, ha azt szeretné, hogy megnyugodjon. S valóban, már abban a pillanatban csendben lesz, így sokan azt gondolják: ez mennyire jó.
Hol fognak tyúkot, csavarhúzót vagy tűt, gombot a kezükbe a mai gyerekek? Pedig ezek fejlesztik az agynak azt a területét, amely szükséges az olvasáshoz.
– Hogyan válik így a gyerek iskolaéretté?
– Ennek egyszerű feltételei vannak, és nem kell semmilyen fejlesztőhöz járni. A gyereknek rengeteget kellene tapasztalnia a saját testén keresztül. Például a kézzel való bajlódást, az érintést, a távolra és közelre nézést, a homokozást, a sárazást, de a hintázás, a bukfencezés, pörgés, forgás, futás, kúszás sem maradhat ki. Ezektől függ ugyanis az idegrendszer fejlődése, pontosabban azoknak az idegpályáknak a kialakulása, amelyek elősegítik az írás, számolás, gondolkodás fejlődését. Bizonyos tanulási zavaroknál ezért gyakori, hogy mozgásterápiát alkalmaznak.
– A szülők sokszor mondják, hogy a gyermekük semmi mást nem csinál, csak mesét néz.
– Igen, és ezen idő alatt nem mozog, nem tapasztal, nincs jelen a valós világban, nem barátkozik.
– Milyen hatással vannak az okoseszközök a gyerekek viselkedésére? Ezt is sokszor bírálják.
– Egy kisgyerek nem tudja kontrollálni az érzelmeit. Ha 15-20 perc után a szülő kikapcsolja a mesét, a gyermek fellázad, mert még több mesét akar – és jön az agresszió, mert képtelen az indulatait fékezni. Viszont a szülő kiegyezhet napi két mesében, amelyet külön-külön nézhet meg. S hogy miért nem egyszerre? Azért, hogy elkezdje megtanulni a kikapcsolást. Ez azért fontos, mert az összes képernyő, a telefontól kezdve a tableten át a laptopig dopaminnal működik. A dopamin egy örömérzés, amit jutalomhormonnak is neveznek. A dopamin az emberi idegrendszerben arra jó, hogy motiváljon.
– Ez mit jelent pontosan?
– Ha mesét néz a gyerek, akkor az agy úgy reagál, hogy ezt még egyszer meg szeretné nézni, vagy még többet kér belőle. Ha egy óvodástól elveszik a képernyőt, akkor óriási elvonási tünetek jelentkeznek. Ebben az egészben az a döbbenetes, hogy a kokain ugyanazt az idegrendszeri pályát használja, mint a dopamin.
– Melyek ezek az idegrendszeri pályák?
– Az első a már említett indulatkezelés, mikor elveszik a gyerektől a telefont, és képtelen az indulatait kezelni. Egy kisgyereknek egyébként sincs még ehhez készlete. Második a figyelemkoncentráció: a rengeteg inger, információ figyelemzavart okozhat, hiszen a gyerekeknél még nincs kifejlődve a koncentráció képessége.
– Kimondható, hogy a gyerekek jövőjét meghatározó függőséggel állunk szemben?
– Igen. Egy függőséget okozó eszközt kéne kontrollálnunk a gyermek életében. A több mint három és fél óra átlagos képernyőidő az óvodás korú gyermekek esetében szintén döbbenetes adat. Ha a gyerek néz valamit, fontos, hogy azt meg is tudja beszélni valakivel. Egy Roblox nevezetű online játéknak több mint százmillió napi felhasználója van, köztük rengeteg gyerek. Pedig rengeteg veszéllyel jár a használata: kaszinó és horror témájú megjelenések és így tovább, a kiskorú gyermekeknél már szexuális visszaélésekre is volt példa. A dopamin hatása folyamatosan jelen van, ami behúzza a függőséget. Az iskolás gyerek a nyári szünetben felépít benne egy egész várost – viszont ha odaadunk a kezébe három darab kockát, azzal nem tud mit kezdeni, ügyetlen lesz.
Sok szülőnek a fülén van a telefonja, miközben löki a hintát a játszótéren. Vajon milyen üzenetet közvetít ez a gyereknek? Apa, anya nem velem foglalkozik, mindig csak útban vagyok – pedig ez lenne most az én időm.
– Miként lehet harcolni az effajta függőség ellen?
– Egyszerű. Mozgással, valódi élettel, természetben eltöltött idővel, minél több gyakorlatiassággal. Alkotás, kreativitás, zenélés, várépítés, közös játékok, írás, olvasás, és a családi programok. Ezek fejlesztik az idegrendszert!
– A gyermek érzelmi intelligenciáját hogyan alakítja az online tér?
– Ha intelligenciáról beszélünk akkor érdemes megemlítenünk pár dolgot. Az intelligencia viszonyulást jelent. Hogyan bánunk az érzelmeinkkel, felismerjük-e, mit akar a másik akár egy homlokráncolással közölni, tudunk-e beszélgetni, kapcsolatokat kiépíteni, értjük-e a humort. Igazi érzelmeket, sikereket és kudarcokat, tűrőképességet, finom érzékenységet csak valós társas kapcsolatok során lehet megtapasztalni. Sokan posztok alapján mérik a szimpátiát, ez viszont egy hamis önképet alakít ki. A kommentelők sokszor olyan hangnemben képesek hozzászólásokat írni, amelyeket élőben nem vállalnak fel.
– Mi történik velünk online, belénk bújik az ördög?
– Tari Annamária pszichológus mesélt egy kislányról, aki az egyik osztálytársától elképesztően ocsmány üzeneteket kapott. Mikor a tanárnőjük szembesíteni akarta az elkövetőt a tettével, mondván, hogy olvassa fel, mit írt, az osztálytárs leblokkolt, nem bírta felolvasni az üzenetét. Ez a példa jól mutatja, hogy az online világ miként torzít. Emellett sok influenszer csak a tökéleteset mutatja, s ez szó szerint rombolja a valóságot.
– A közösségi média használatának életkori korlátozásában milyen lehetőségek vannak?
– A nagy technikai cégek, például a TikTok, YouTube, Snapchat fejlesztői nem adnak okoseszközöket a gyerekeik kezébe legalább 14 éves korig. Nem véletlen, hogy ők ennyire tudatosan óvják őket. Meg kell érnie a gyereknek arra, hogy eszközként használja a telefont, és ne az eszköz használja őt.
– A korlátozás hozott változást?
– Volt egy felmérésünk, digitális böjt néven, ami hat héten keresztül zajlott. Egyedül zenehallgatásra, illetve a házi feladatokhoz szükséges információk kikeresésére használtak számítógépet a gyerekek. Folyamatos méréseket folytattunk olyanokon, akiknek a napi képernyőideje 4-5 óra volt. Ketten érezték csak azt, hogy nem tudják végigcsinálni. A legtöbben viszont egymással foglalkoztak a felszabaduló időben, valamint eredményesebbek voltak a tanulásban. Még az alvásminőségük is javult, többet játszottak a testvérükkel, sokkal nyugodtabbak voltak, az órákon jobban tudtak figyelni.
– Hosszú távon melyek a képernyőhasználat legnagyobb veszélyei?
– A depresszió és a testképzavar kialakulása, a szorongás, a kisebbrendűségi érzés fokozódása.
Mint a pszichológusok mondják: butul a nemzet, sem az értelmi, sem az érzelmi fejlődés nem halad előre.
– A mesterséges intelligencia szintén átszövi a mindennapokat. Az MI mennyiben torzítja el a valóságot a gyerekeknél?
– Norvégia nagyon jó példa abból a szempontból, hogy megszüntették az MI használatát az iskolákban, és visszatértek a papíralapú tudáshoz. Ma már másodpercek alatt kész szakdolgozatot generáltathatunk az MI segítségével: s ez a gondolkodó agyat leépíti. Pedig fontos, hogy kiépüljön a gondolkodó agy, vagyis a gyerekek tudják megszűrni az információkat.
– Végezetül milyen jó tanácsot adna a szülőknek?
– Senki se használjon telefont étkezésnél vagy társaságban, a hálószobában ne sorakozzanak az okoseszközök, késő este pedig már ne legyen otthon internet. A kapcsolatot veszítjük el a gyerekinkkel, ha a telefont mint nyugtató eszközt használjuk.
Győri Laura
