Július eleje van, a nyári szünet elkezdődött. Iskolás-óvodás gyerekeink hamarosan unatkozni kezdenek, nekünk pedig fogalmunk sincs, mit kezdjünk velük. Már letelt a családi nyaralás, az egy hét táborozás – már ha volt rá pénzünk! –, most jöhetnek a nagyszülők. Ám a nagyit sem terhelhetjük a végtelenségig.
A napi strandolást egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, sőt, egy budapesti állatkerti vagy vidám parki kirándulás is nem egy család számára luxuscikknek számít. Marad a családi ház kertje, rosszabb esetben pedig a panellakás szűkös levegőtlensége. Nekünk pedig a fejfájás: mit kezdjünk a gyerekeinkkel?
(© Paul Norwood)
Ha nem akarunk megőrülni unatkozó csemetéink mellett, pontos napirendet kell kialakítanunk. (Na, tessék! Még ezt is nekünk kell kitalálni!) Természetesen senki ne gondoljon katonás időbeosztásra – ebből mindenkinek elege van év közben. Annak azonban semmi értelme, hogy nagyobbacska gyermekünk délelőtt 11-ig nyomja az ágyat, azon gondolkodva, van-e értelme egyáltalán kikászálódni belőle. A következő tippekkel szolgálhatunk!
ARANYASZABÁLYOK
1. Ne hagyjuk, hogy gyermekünk délig az ágyban heverésszen. Jelöljünk ki egy értelmes, szünidei, késő reggeli időpontot: mondjuk, 8, legfeljebb 9 órát.
2. Akár nyári szünet van, akár nem, megengedhetetlen, hogy egy kisiskolás huzamosabb ideig éjféltájban aludjon el. Ne feledjük: neki még 9-10 óra alvásra van szüksége.
3. Ne engedjük, hogy egész nap tévézzen, eszement rajzfilmeket nézve, illetve hogy naphosszat a számítógép előtt ücsörögjön. Ha előre megegyezünk, hogy napi két-három órát kap a tévézésre és a számítógépre, nem lesz ideges, mert tudja, mihez tartsa magát.
Természetesen ha évközben ennél jóval többet ül a képernyő előtt, nehéz lesz bevezetni valami egészségesebb ritmust.
4. Tartsuk be a reggeli, a vacsora és az ebéd idejét is, legalábbis nagyjából. A meleg étel nyáron is fontos. Ne hagyjuk, hogy a gyerek a szünetben fagylalton, lángoson és főtt kukoricán éljen.
5. 3 év fölött minden gyermek segíthet a szüleinek a háztartás körül. A hasznosság érzése nem csak a felnőttet teszi kiegyensúlyozottá. Ne higgyük, hogy csak a lány segíthet, és nem kell nagy dolgokra gondolni. Már a kisebbek is el tudják törülgetni az edényt, el tudják rakni a cipőket, ki tudják mosni a mosdókagylót, a nagyobbak pedig bevethetik az ágyakat, kisöpörhetnek, felporszívózhatnak, megöntözhetnek. A paprika leszedése sem felnőtttudomány. Napi egy óra házimunka még egyetlen gyereknek sem ártott meg.
6. Talán nem ártana hetente kétszer-háromszor 45 percre elővenni az olvasókönyvet, az angolt, esetleg tollbamondást íratni – kinek mi megy nehezebben. Az a fontos, hogy a kisis-kolás érezze: ez most nem olyan szigorú, mint a suliban.
Hu, ez így eddig nagyon uncsi! Pedig mi tisztában vagyunk vele, hogy a szünidő azért mégiscsak a nagy kalandok ideje. De mit is találhatnánk ki olcsón, egyszerűen?
1. Elsősorban: a falusi gyerek számára a legnagyobb kaland a város, a városinak pedig a falu. Ha a nagyszülőkkel nem tudjuk megoldani a váltást, akkor talán van olyan falusi/városi barátnőnk, rokonunk, akivel meg tudnánk egyezni pár napos „cserében”. Három napig mi vigyáznánk az ő két lurkójára, három napig pedig fordítva... Ne habozzunk felhívni, lehet, hogy ő is azon gondolkodik, mit kezdjen a gyerekeivel.
2. Ha ez nem jön össze, legalább hetente kétszer próbáljunk meg elhívni egy-két kis barátot az otthonunkba. És ne aggódjunk, ha leszedik az összes párnát a nappali ülőgarnitúrájáról. Mi is voltunk gyerekek – és ugye, a legjobb móka nekünk is a bunkerkészítés volt? Hagyjuk, hadd élvezzék ők is.
3. A gyerekek számára azonban az a legkellemesebb program, ha együtt lehet a család. Sajnos egyre több a csonka család, ahol ezt lehetetlen megoldani. Sőt, sokszor még ott is nehéz, ahol a szülők nem váltak el: váltott műszakok, feszített munkahelyi tempó, csak az egyik fél keres, stb.
Mégis nagyon fontos, hogy megértsük: az együtt töltött idő mindennél fontosabb. És nem kell tengerparti kirándulás ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mi mindent lehet csinálni?
4. Akár minden este biciklizhetünk vagy görkorizhatunk egyet közösen a saját településünk körül. Garantáltan mindenki élvezni fogja a nyárestét, a csöndet, a naplementét. Ráadásul együtt vagyunk, és nem került semmibe.
5. A nyugatabbra élők ezer tó- és folyópart közül válogathatnak, keleten pedig ott vannak a csodálatos erdők, dombok, mezők... Nosza, kapjuk fel magunkra a túracipőt, és fedezzük fel környezetünket! Szedjünk gombát, erdei epret, szedret, gyűjtsünk bogarakat, kagylókat. És ha viszünk magunkkal szalonnát, tüzet rakunk, és megsütjük, hozzá forrásvizet iszunk, még fejedelmi ebédünk is lehet, a gyerekek legnagyobb örömére.
6. Halászó apukák! Itt a nagy alkalom, hogy fiukat-lányukat bevezessék a halfogás rejtelmeibe. De lehet, hogy most anyut sem kéne otthon hagyni. Elég egy sátrat felverni, és indulhat a Nagy Családi Kaland.
(© Paul Norwood)
7. Gyakran vágyakozunk idegen tájak, városok után. De vajon a miénket mennyire ismerjük? Jó játék lehet, ha úgy sétálunk saját településünkön, mintha turisták lennénk. Vigyünk magunkkal fényképezőgépet, és engedjük, hogy a gyerek is fotózzon. Menjünk el a helyi múzeumba: meg fogunk lepődni, milyen érdekes.
Anyukák, nyugalom!
A nyári szünet nem jelenti azt, hogy minden nap egy nagy kaland. Nem kell mindig extra program! A „ma rétest sütünk, holnap meglátogatjuk az unokatesókat, holnapután egy távolabbi, érdekesebb játszótérre megyünk” éppen elég változatosság a nyári hétköznapokra.
