Tudjuk, egy mai nő – egy anya – sokkarú medúzához hasonlatos módon képes kézben tartani kisgyermeke nevelését, a vállalkozását, az otthonát, s mindezek mellett csinos feleség, aki után megfordulnak az utcán. Bóna Erzsébet pont ilyen soklaki mindennapokat él.
Miközben gyermekgondozási szabadságát tölti, 10 hónapos babája mellett elképesztő energiákkal vezényli reklámügynökségét. Vajon hogy telik egy napja? A képek beszélnek. (Fotók: Dömötör Ede)
10 óra
Ilyenkor ébredünk, én és a baba. Tudom, most sokan fölhördülnek – milyen jó egyeseknek! –, ám tudni kell azt is, hogy mi a napi ritmusunkat átütemeztük, pár órát odébb csúsztattunk, hogy a napba minden fontos program beleférjen. Így a lefekvés ideje is későbbre – 23-24 óra közé – tolódott. A baba így szuperül kialussza magát, reggel pedig mindketten derűsen ébredünk, visongunk, játszunk az ágyikóban, szopizunk, pelust cserélünk, még egyszer pluszreggelizünk egy kis kekszes-gyümölcsös mixet – közben én is bekapok ezt-azt –, és indulhat a nap. Ha szerencsénk van, nem háborgatnak a telefonáló ügyfelek sem.
11 óra
Picurt nagyihoz viszem Hegyétére. A nagymamám – hetven éve ellenére – nagyon vitális, anyukámmal együtt sok terhet levesz a vállamról, amiért nem tudok elég hálás lenni. A dél körüli bébicsőszködés a nagyi feladata. Addig én a céges ügyeimmel foglalatoskodom.
Erről annyit, hogy úgynevezett élő reklámmal foglalkozom: hoszteszeket közvetítünk ki fesztiválokra, kiállításokra, de profilunkba tartozik például a standtervezés kiállításokra, arculattervezés és a többi.
Ha éppen „akció van”, és vagy három tucat hoszteszünk dolgozik kirendelve: nekem 24 órás szolgálatot jelent – minimum telefonon. Közben ugyanis folyamatosan „oldom” a felmerülő problémákat. Ha egy esemény – például megnyitó – hétvégén zajlik, akkor is helyszínelek, vagyis kifutok rá párszor.
12 óra
Heti kétszeri rendszerességgel biztosan előfordul, hogy elszólít otthonról a kötelesség. Leggyakrabban Pozsonyba, Nagyszombatba. Most, legutóbb pedig Érsekújvárba utaztunk tárgyalni, fesztivált felügyelni… Azért a királyi többes, mert nem akármilyen kísérettel indulok. Ilyenkor mindig velem tart nagyi és Picur is, hogy a lehető legtöbb időt tölthessük együtt. Az autót is ehhez a nomád élethez igazítottuk. Amíg tárgyalok, nagyikám 1-2 óra hosszat sétál a babával, feltérképezik az új helyszínt.
14 óra
A hoszteszeknek időnként központi tanfolyamot tartok, melynek helyszíne legtöbbször Pozsony. Ilyenkor ismertetem „a termék” reklámstratégiáját: mintaosztogatás, kóstoltatás, a stand felszerelése, az asztalka dekorálása…
16 óra
Négy órára azért igyekszünk hazaérni, és kezdődhet újra a babás foglalkozás: séta vagy szundi a friss levegőn, az étei kanálisparton. A friss levegőn tartózkodást nagyon fontosnak tartom, ki nem hagynám!
18 óra
Édesanyám személyében újabb segítség jön a házhoz. Amíg ők a kicsivel képeskönyveket nézegetnek, színes kockákkal dobálóznak, én a papírmunka felett múlatom az időt.
19 óra
Végre elérkezett a fürdetés ideje, s apa is hazaért, úgyhogy közös bulinak nézünk elébe. A kád telis-tele rágcsálható fürdőjátékokkal, kezdődhet a vízi csata. Pancsi után folytatódik az esti játék. Picur egyik kedvence – a fióknyitogatás mellett – a dobolás. Ilyenkor műanyag flakonokat ütöget nagy hévvel egymáshoz.
Az egymásba rakós elemes játékok iránt is felettébb érdeklődik – no, meg minden iránt, ami nem játék (ezt persze nem hagyjuk).
Ha nem is tudok mindebben száz százalékig részt venni, hiszen házimunka is van a világon, de gyerekkel, férjjel egy helyiségben vagyok, szemkontaktusban egymással.
23 óra
Ha van még erőm, válaszolok az e-mailjeimre. És ilyenkor szánunk időt egymásra a férjemmel. A napom fárasztó volt ugyan, de így kerek a világom, mert minden belefért, ami a boldogságot jelenti.
