Reggeltől estig anya vagyok. Délutántól estig feleség. Estétől reggelig – ha szerencsém van – szerető. Kifelé azt sugárzom, hogy boldog az életem. Legbelül azonban egyre gyakrabban mardos a kétség: ki vagyok én? Maradt még belőlem valami a szerepeimen túl?
Hinnénk-e, hogy Svájcban csak 1971-től rendelkeznek a nők szavazati joggal, s az óvodából a gyerekek délben hazamennek, hogy az anyuka adjon nekik ebédet? A mai svájci feministáknak is van miért harcolniuk. Munkatársunk, Jády Mónika Svájcban él, s összeállításában a svájci feminizmust vette górcső alá.
Miért van a nőkben egyfajta távolságtartás a feminizmussal szemben? Miért nem érzik, hogy ez róluk, az esélyeikről, a szabadságukról, az egyenjogúságukról szól?
A kertvárosi háziasszony a mindenkori amerikai nő esszenciája; senki nem vitatkozott azon, hogy alsóbbrendűek-e a férfiakhoz képest, egyszerűen mások voltak. Mindezek a szerepek már tökéletesen átalakultak – ismerjünk meg különböző női nézpontokat!
Bott Lillát hallgatva azon gondolkodtam, milyen jól van az kitalálva, hogy mi, anyák nem vagyunk egyformák. Drága anyatársaim, tessék felemelni a tekinteteket, mert az izgalmas rész most jön! Éppen úgy, mint Lilla életében.
Ott Réka óvónő, anyaszabadságát tölti a kis Zéténnyel, mellette fotóz. Azon kevés nők egyike, akik pontosan tudják, melyek a tipikusan férfias és nőies értékek.
Milyen az igazi férfi? Erre nem csupán a nők kíváncsiak. Zalka Lóránt tanár és cserkészvezető Bősön. Három gyermek, Virág, Csongor és Hunor édesapja. A férfilétről és a férfi feladatairól beszélgettünk vele.