Az ékszer a nő éke. Marilyn Monroe még a gyémántot tartotta a nő legjobb barátjának, de a zöld világ már az olcsóbb megoldásokat keresi. Ékszeralapanyag lehet akár a fonál vagy a virág(!), a szép kidolgozás adja meg a nemességüket.
Két ékszerkészítő munkáit mutatjuk be: Kiss Limpár Éva sujtásékszerei és Brunczvik Mónika gyantacsodái a tökéleteset képviselik. Mivel, miből dolgoznak, és honnan merítik az ihletet? (Fotók: Dömötör Ede)
Sujtászsinór
A sujtás egy lapos, fonott zsinór, amelyet régen a ruhák szegélyezésére és díszítésére használtak. A franciák fedezték fel a 15. században, hozzánk a Habsburgok közvetítésével került: felkerült a dolmányokra, nadrágokra.
Magyar katonai uniformisokon volt főképp kedvelt, megcsúszott rajta a kard – így nehezebb volt sebet ejteni a katonán. A ruhára fektetve varrták fel, hogy minél jobban rásimuljon.
Különbség!
A sujtásékszerek és a ruhára varrt sujtás között különbség van: ugyan az ékszereknél is varrással formázzák a szalagot, de élére állítják. Utána a szalag köré gyöngyök, kövek, strasszok és más díszítőelemek is kerülnek.
A gyantaékszereknél
Mónika műgyantába zárja a virágokat. Az epoxigyanta nagy ellenálló képességgel bír. Kétkomponensű anyag, arány szerint kell bekeverni, majd 24 óra alatt szilárdra köt.
Kiss Limpár Éva modern fonatolt ékszerei
A kilencvenes években egy izraeli textiltervező gondolta újra a sujtást, s belekomponálta gyöngyvarrott ékszereibe. Így az ő – vagyis Csengeri Dori – nevéhez kötődik a ma egyre népszerűbb sujtásékszerek technikája.
Éva a régmúlt kincsestárából merít, a sujtás mindig is státuszt jelölt. A mai sujtásékszerek is státuszszimbólumok: mutatják, hogy kiemelkedő vagyok, szép és nemes...
Sujtásékszerek
Kiss Limpár Éva (48, Dunaszerdahely) ma már ékszerkészítésből él. Ötvösnek tanult Pozsonyban, kicsikét foglalkozott tűzzománccal, de hosszú évek után kanyarodott csak vissza a kézművességhez. (Családot alapított, gyerekei születtek.) A kézzel varrott ékszer „anyabarát”: mondja Éva.
A nő terjedelmes teendői mellett is hozzá tud ülni. S lehet nagy is, feltűnő is, mert a súlya nem nehéz. Évát a színek és a formák változatossága izgatja, munkái „egyszeriek”: mindegyikből egy van, nincs több. Szereti a gránátalmát, sokszor alkalmazza a madármotívumot. Neki az ékszer híd: a sujtástechnika nyelvén beszélget a világgal, így közli a mondandóját.
MONCSI CSODÁI
A nő tündökölni akar, szeretné aláhúzni a szépségét. Az ékszer ennek az eszköze. Brunczvik Mónika (34, Dunaszerdahely) epoxigyantából öntött, virágos csodái valóban olyanok, mintha tündéri varázslatból születtek volna meg. A Moncsi’s wonder elnevezés magáért beszél, hiszen Mónika ékszerei virágokat és virágszirmokat rejtenek. Vajon hogyan készülnek e mesebeli különlegességek? (Fotók: Dömötör Ede)
Mónika mezőgazdasági iskolába járt, aminek nem sok köze van az ékszerekhez, ám mivel volt egy kis kézügyessége – mindig szeretett gyöngyöt fűzni, kézműveskedni –, nekifogott kísérletezni. A Covid-időszak alatt anyaságin volt, kreatív energiái szabadon száguldoztak, ideje is volt kísérletezni: ekkor kezdett kacérkodni az ékszerkészítéssel. Lassacskán tapasztalta ki a virágok szárításának titkát (nagy talány volt!), vagy hogy melyik gyanta az igazi (természetesen a drágább a jó minőségű). Az ékszereken kívül kulcstartókat, piramisokat, tálcákat, sőt asztalokat is készít.
– Rajongóidat megbabonázzák a tökéletesen leszárított virágszirmok, a szépre öntött gyanta. Honnan jött az ötlet?
– Az internetről, hisz tele van oktatóvideókkal. (Mosolyog.) Az elején sok gyantát kipróbáltam. Ki kellett tapasztalni, hogy mennyi idő alatt köt meg, mennyit öntsek belőle a formába, melyik nem lesz légbuborékos. Végül megtaláltam azt az epoxigyantát, amelyikkel jól tudok dolgozni, nem sárgul be az idő múlásával, és nem törik – német oldalról rendelem, ahogy a szerelékeket, láncokat is. Így lesznek strapabírók az ékszereim. A láncok, kapcsok orvosi acélból készülnek, nem rozsdásodnak.
Olvass tovább: Moncsi csodái
