Zöldellő mezők, sárgálló napraforgók és búzatáblák szegélyezik utunkat. A falu a kék vizű Zsitva folyó partján terül el, és majd ezeréves múlttal büszkélkedhet. Az első írásbeli emlékek mint királyi birtokot említik, amelynek egy részét a garambenedeki apátság kapta meg.
Később az egész község átszállt az egyház tulajdonába. Ebből az időből származik Zsitvabesenyő érseki süveget, jogart és liliomokat ábrázoló címere is (mely többek között a polgármesteri hivatal épületét díszíti).
Besenyői citerások együttese sokadik éve működik, nagy sikerrel léptek fel magyarországi, csehországi fesztiválokon, valamint Bécsben is. Vezetőjük Ozvald Norbert. Most támogatásból csodálatos hangú, lenyűgözően szép, új hangszerekkel gyarapodtak.
Timoransky Gábor, a falu polgármestere: – Sokat fejlődött a falu az utóbbi években. Befejeztük a kultúrházat, a víz- és gázvezetékrendszert, likvidáltuk a szeméttelepet, bővítettük a halottasházat. És igen, végre sikerült átadni a falu gyermekeinek az új iskolát és óvodát (a képen). Most pedig a fiatal házasok számára készülünk lakásokat építeni. Sokat pályázunk, legutóbb például az internetlefedettséget sikerült így bebiztosítani.
A szőlőhegyen állva mintha egy elvarázsolt világba csöppentünk volna, a szőlőtőkék felől a nyári szellő édeskés, aromás illatot sodor felénk...
A faluban hívő katolikusok laknak. A barokk templomot nemrégiben lakossági adakozásból felújították: akkor kerültek a régi hátsó oltárra a barokk védőangyalok.
A felújított templom mellett – mint gyermek a szeretett anya oldalán – áll a kis kápolna, melyet Gubo Ferenc helyi nagyvállalkozó, temp-lomatya és családja önköltségen emeltetett Szűz Mária tiszteletére.
A Búcson élő Szobiné Kerekes Eszter babamúzeumot hozott létre, 41 felvidéki falu viseletét megörökítő figurákkal. A zsitvabesenyői ünnepi ölt özéket bemutató héttagú „babacsaládot” átadta a falunak.
Szép időben – aki csak teheti – a Kavicsos partjára megy. A fiatalok gyakran még éjszakára is kint maradnak, sátoroznak. A tó vize áttetszően tiszta.
Zsitvabesenyőn a legtöbbször elhangzott mondat az volt: „Teszünk egymásért, a falunkért, de ez természetes. Erről nem is kell írni.” Nos, éppen ez az összetartás és szerénység az, ami a falut megtartja.
A vállalkozó Timoransky Zoltán először csak egy cukrászdát képzelt el a Zdroj omladozó épületében, majd úgy döntött: „Merjünk álmodni merészet és nagyot”.
Az internetkávézónak mindenki örült, de egyre többen mondogatták, kellene ide „kugli” is. S lőn! Esténként a falu asszonyai is összemérik ügyességüket.
A Tallós énekkar tagjai nemrégiben sok órás odaadó munkával elkészítették a régi, elhasználódott főkötők tökéletes mását. Karéjukban a 8 éves Kukan Bibianka a zsitvabesenyői hajadonok viseletében pompázik. A dalos torkú asszonyok repertoárja meglepően tág (a népdalokon kívül operetteket, cigányénekeket és modern dalokat is előadnak). Nem csoda, hogy rendre bejutnak a „Bíborpiros szép rózsa” énekverseny országos fordulójába.
Mint más szőlőtermelő vidékeken, itt is elterjedt Szent Orbán tisztelete. Mivel Orbán napja körül a hűvös idő a virágzó szőlőt tönkreteheti, a hívek Szent Orbán segítségét kérték, hogy védelmezze a számukra oly értékes szőlőtőkéket. A 230-ban elhunyt pápa tiszteletére a besenyőiek szobrot állítottak a szőlőhegyen. A hagyomány szerint ő rendelte el, hogy a mise áldozati kelyhét és tányérkáját (patenáját) aranyból vagy ezüstből készítsék.
A falu mély vallásosságáról árulkodnak a gondosan felújított szobrok. Legutóbb a prágai Nepomuki Szent Jánosét restauráltatták, aki nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, és nem árulta el a királynak, mit gyónt a királyné, inkább meghalt.
Gyerekkoromban én is gyakran kijártam őrizni a libákat ide, a Zsitva partjára – meséli Pilek Mária, a falu népművelője. – A téli estéken pedig gyakran eljöttek hozzánk az asszonyok, fosztottuk a tollat, beszélgettünk, énekeltünk. Nálunk tollfosztáskor szokás, hogy közben túrós és mákos kalácsot sütünk. Ez az „áldomás”, melyet tea mellé fogyasztunk.
