Ha a mikrobiom felborul, az gyulladáshoz, elhízáshoz, betegségekhez vezethet.
A mikrobiom főleg az emberi bőrön, bélrendszerben élő káros és jótékony mikrobák – baktériumok, vírusok, gombák – összessége, melyek szimbiózisban, kölcsönhatásban élnek velünk. Az emberi mikrobiom olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Fontos szerepe van az emésztésben és az immunitásunk kiépülésében.
Bélflóra, az új felfedezett!
A mikrobiom, vagyis a bélflóra összetétele fontos az egészség szempontjából. A testünkben élő baktériumok száma akár háromszorosa lehet az emberi sejteknek, és jelentős hatásuk van az emésztésre, az immunrendszer működésére, sőt, lelki és mentális állapotunkra is! Már a születés is meghatározza, hogy milyen mikrobiális közeggel indul a baba élete. A hüvelyi születés során a baba a szülőcsatornában találkozik az anya baktériumaival – a laktobacilusokkal is, melyek a baba első „bélflóráját” alkotják. Viszont császármetszés esetén a baba inkább csak a bőrflórát kapja, ahol teljesen más típusú baktériumok találhatók. Ez hosszú távon befolyásolhatja az immunrendszer fejlődését, a betegségek kockázatát.
Az anyatejes táplálás: miért fontos?
Az anyatejes táplálás szintén fontos a baba mikrobiomjának alakításában. Az anyatej ugyanis nem csupán élő baktériumokat tartalmaz, hanem olyan összetevőket is, amelyek a „jó” baktériumok szaporodását segítik. Ezért is javasolt az anyatejes táplálás. Amikor nem megoldható, alternatív megoldások is léteznek (például béranyatej vagy más anyák által adományozott anyatej), amit régebben természetes módon elfogadtak. Ma már tabutéma, a kórházakban újabban nem engedélyezik. Kár!
Érdekességek! A bélflóra a legnépesebb, de a nemi szerveken is élnek mikrobák. A mikrobák befolyásolják az idegrendszert is: ezt bél-agy tengelynek nevezik. Császáros születésnél egyre több helyen próbálják mesterségesen „felvinni” a szülőcsatorna baktériumait a babára – bár a módszer még nem elterjedt.
A laktobacilusok jótékony hatású mikrobák!
- A laktobacilusok tejsavat termelve savas környezetet hoznak létre, mely védelmet nyújt a kórokozók elszaporodása ellen. A hüvelyben biztosítják a savas pH-t, ami megakadályozza a fertőzések kialakulását.
- Számos törzset használnak a probiotikumok – joghurtok – gyártásánál, melyek helyreállítják az egészséges bélflórát.
- A laktobacilusok fermentált élelmiszerekkel is bevihetőek. Segítik a bél-agy tengely jó működését: nem véletlen, hogy újabban a depressziósoknak és alkoholbetegeknek is ajánlják a savanyú káposztát és a kovászos uborkát.
Terhességi cukorbetegség
A terhességi cukorbetegség (GDM) egy szénhidrát-anyagcserezavar, amely a várandósság alatt alakul ki. A magzat, valamint az anya egészségét is veszélyezteti. Kialakulását a terhességi hormonok működése, a túlsúly, a mozgásszegény életmód is segíti. A diagnózis vércukorterheléses vizsgálattal történik a terhesség 24-28. hete között. Gyakran tünetmentes, ám jelei lehetnek a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, a szájszárazság, a fáradtság, a homályos látás és a gombás fertőzések. Kezeletlenül súlyos komplikációkhoz vezethet, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő étrendi, életmódbeli kezelés. Terhességi cukorbetegségnél az egyik legfontosabb teendő a személyre szabott diéta összeállítása. Ne kísérletezzünk online elérhető terhességi cukorbetegeknek való mintaétrendekkel. Ehelyett kérjük ki az orvos és a dietetikus tanácsát!
A későbbi betegségek rizikója már a terhesség alatt kialakul! Jó példa erre a második világháborús „holland éhezés” története: a terhesség alatt éhező anyák gyerekei gyakrabban lettek cukorbetegek vagy elhízottak.
Ennek oka: a magzat úgy „készült fel” az életre, mintha éhezés várna rá. Az ehhez való alkalmazkodás – például a zsírraktározás fokozása – betegségekhez vezetett. Ezért is fontos, hogy a kismamák tápanyagokban gazdagon táplálkozzanak (fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, jód, magnézium). A baba elszívja ezeket az anyai szervezettől, hiányuk esetén viszont azt érzékeli, hogy az anya „éhezik” – s őrá is ez vár majd odakint.
A baba egészségéért!
A várandósság alatti táplálkozás befolyásolja a baba későbbi egészségét. Az anyai szervezet áttételesen informálja a magzatot arról, hogy kikerülve az anyaméhből milyen világ vár majd rá. Az ízlelőbimbók például már a terhesség 24-28. hetében kialakulnak. Az anya étrendje igenis befolyásolja, hogy a gyermek később milyen ízeket kedvel vagy utasít el – például szeretni fogja-e a brokkolit vagy sem. A későbbi betegségek rizikója is ekkor alakul ki.
