A TikTok teli van bombanőnek öltözött kislányokkal, nadrágjukban kotorászó fiúkkal.
Félmeztelen vonaglás, riszálás hatévesen, négyéveseknek készített sminkvideók... Ezek a közösségi oldalakon terjedő üzenetek azt közvetítik a kislányoknak, hogy nekik elsősorban szexinek kell lenniük. Ez az ő útjuk, mert az igazi nő szexi és kívánatos. A mai gyerekek nap mint nap találkoznak olyan tartalmakkal, ami nem nekik való. Egy négyéves kislánynak még játszania kéne és a mesék birodalmában barangolni, nem a kamera előtt pózolni.
Újsághír: Ausztráliában, az Emirátusokban és Görögországban is betiltották a közösségi médiákat, a brit gyerekek is tiltással néznek szembe.
Mit láttunk a tévében?
Egy érdekes kísérletet folytattak a Fidzsi-szigeteken, ahol a nőideál eltért a nyugatitól. Itt például nem létezett diéta. Mikor a térségben megjelent a televízió, három év múlva a lányok már diétáztak. Hatvankilenc százalékuk elégedetlenkedett a méretével, a nők egyszeriben már nem tetszettek maguknak. Anno a televízió ugyanúgy hatással volt a nők testképére, mint a közösségi média – csak a tévés hatás kontrollált volt és kevésbé agresszív.
Ha szép vagy, már jó vagy!
A harmadik világ országaiban, ahol elsősorban a szorgalmat, munkabírást, anyaságot becsülték a nőben, a nyugati filmek elterjedésével más kvalitások kerültek előtérbe. Ezekben a filmekben a karcsúság a legfőbb erény, s a nők azt látják, van egy nagyobb fegyverük: a külsejük segítségével feljebb emelkedhetnek a ranglétrán.
Vettél a gyerekednek egy okoseszközt? Miért nem vettél inkább kokaint?!
Pécsi Rita neveléskutató szerint az okoseszköz úgy hat, mint a kábítószer: rombolja a gyerekek önbecsülését és kapcsolódási képességét. Ugyanazokat az idegpályákat használja, mint a kokain, három nagy területet bombáz. Az egyik ilyen az indulatkezelés: már a kisbabáknál látjuk, ha elveszik tőlük a képernyőt, elvonási tüneteket produkálnak, dobálják magukat. A sok képernyőidő a figyelemkoncentrációt is rombolja, a még kialakulatlan figyelmet fokozatosan törik meg a stimulusok: a hang, a kép, a fény. A felmérések szerint 80 százalékkal növekedett azon gyerekek figyelemzavara, akik sok időt töltenek képernyő előtt.
Vannak anyukák, akik lányaik csini fotóit használják fel lájkgyűjtésre – kislányuk pedig megtanulja, hogy: „Anya azért fotóz, mert szép vagyok. Ezért szépnek kell lennem, másképp nem jönnek a lájkok.”
Szűretlen káosz
A modern testkontroll azért olyan agresszív, mert szűretlenül érkezik. Az új generációk már a közösségi médiából veszik a mintát, az inspirációt – és buborékban élnek, mert nem egy közegben mozognak a szülőkkel. A szülők nem látják, hogy gyermekeik milyen tartalmakkal találkoznak. A platformok közül pedig a legkárosabb az Instagram, melynek a felhasználói gyakrabban számolnak be testképzavarról, mint más felületekéi.
A közösségi médiában a külső az önértékelés abszolút mércéje. A fősodor nem arról beszél, hogy milyen tanulmányokat fog végezni, milyen karriert szeretne elérni, hanem a megjelenését prezentálja. A lányok úgy nőnek fel, hogy önbecsülésük egyetlen mércéje a kinézetük. A külsejüket már akkor szexualizálják, mikor még nem állnak készen testileg és lelkileg a szexuális együttlétre.
A megfelelési kényszer: a magvak elhintve
Már vannak olyan YouTube-videók, amelyeken a hároméveseknek azt tanítják, hogyan húzzák be a pocakjukat, ha fotózzák őket. Felhívják a figyelmüket a szépséghibáikra, a túl vastag bokájukra. Mindezt abban a korban, mikor az ovis még testalkatánál fogva pufókabb, s nem a pucsításról, hanem a hercegnőségről kéne álmodoznia.
Generációrombolás
Tévedés azt gondolni, hogy nem lesz baj. (Hisz ezek a gyerekek már okostelefonnal a kezükben születnek.) Hogy ők ehhez már hozzászoktak?! Ilyesmihez nem lehet hozzászokni, az emberi agy nem lett áthuzalozva. Minden kisember üres kehelyként jön világra, s közel sem mindegy, mivel töltekezik. Az ember utánzással tanul, s ha maga körül túlszexualizált tartalmakat, elérhetetlen ideálokat lát, nem a készítőket fogja hibáztatni – hanem a saját testét.
