Utazóknak ajánljuk a Miramare-kastélyt: ne hagyják ki, ha az Adria partján fürdőznek. Miramare Trieszt mellett fekszik, s neve szerint „a tengerre néz”. Sziklára épült, s egy hatalmas, ritka növényekkel teli díszkert veszi körül. A szobák megőrizték fényűző bútoraikat, a szépséges faburkolatukat és a hajókabinokat idéző berendezést.
Mesekastély ez, lélegzetelállító kilátással: még Habsburg Miksa építette feleségének, Saroltának. S mint a nagy helyekhez általában, ehhez is átok kötődik: a jóslat szerint birtokosaira balsors vár. Miksából mexikói császár lett, de Mexikóban végül kivégezték, az okos Sarolta pedig megzavarodott.
Amikor először léptem át a trieszti sziklákon magasodó Miramare-kastély kapuit, csak ámultam és bámultam. Vannak helyek, amelyekbe nem egyszerűen beleszeretünk, hanem azonnal és visszavonhatatlanul rabul ejtik a szépérzékünket. Ez a hófehér palota pontosan ilyen. Csipkézett tornyai büszkén nyúlnak az Adriai-tenger fölé, a teraszokról a szabadság végtelen kéksége nyílik meg előttünk, a park sűrűjében pedig egzotikus pálmák és díszes virágok suttognak úrias diszkrécióval.
Sarolta, Mexikó császárnéja Franz Xaver Winterhalter festményén, 1864
Sarolta (1840–1927) A Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi hercegnő, I. Lipót belga király leánya. Sarolta Európa egyik legműveltebb hercegnője volt. Négy nyelven beszélt, érdekelte a filozófia, a történelem és a természettudományok. 1857-ben kötött házasságot Habsburg Miksa főherceggel, közös gyermekük nem született. Férje oldalán osztrák főhercegné, majd 1864 és 1867 között Mexikó császárnéja volt.
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa, Mexikó császára Jean-François Portaels festményén, 1857
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa (1832–1867) I. Ferenc József császár öccse. Az osztrák haditengerészet főparancsnokaként Triesztben szolgált, 1864-ben pedig Mexikó császára lett.
Sarolta közel s távol a legokosabb hercegnő volt, apja rábízta a választást, s ő a jóképű Miksa mellett döntött. Egymásba szerettek, abban a korban szokatlan módon szerelmi házasságot kötöttek. Az esküvőjük után csodás éveket töltöttek Miramare kastélyában, ahol élvezték a művészeteket és a természetet. Házasságukból nem születtek utódok, ez rányomta a pecsétet egész életükre. Sarolta fanatikusan arra buzdította Miksát, hogy fogadja el a felajánlott mexikói trónt, de Miksa ingadozott. Mintha érezte volna, hogy Mexikó minden álmukat összetöri...
A feszült helyzetekben elidegenedtek egymástól, Miksa sokat volt távol, hűtlenkedett, és magára hagyta feleségét. Miksa halála és a mexikói fiaskó teljesen összetörte az ambiciózus Sarolta álmait, aki beleőrült a kudarcba, s hátralévő éveit elzárva töltötte.
„Éljen Mexikó” – Így kiáltott fel Miksa mexikói császár 1867. június 19-én, mielőtt a köztársaságpárti kivégzőosztag hét golyót eresztett volna a testébe. A császár ezt még túlélte, és mosolygott. Még egy, a szívére irányzott golyóra volt szükség, hogy holtan rogyjon össze.
Mexikót polgárháború sújtotta, a köztársaságpártiak és a liberálisok harcoltak egymással. Emiatt abbahagyták az ország államadósságának törlesztését. A legnagyobb hitelező, Franciaország betört a fővárosba, s Habsburg Miksának ajánlotta fel a mexikói trónt.
A tökéletes arányok zsenialitása
Miramare kapuin nap mint nap turisták ezrei lépnek be. A kastély legnagyobb erénye, hogy nem hivalkodik. Nem akar mindenáron lenyűgözni, mégis térdre kényszeríti a látogatót. A „palotamúzeum”, amelynek minden apró részlete azt üzeni, hogy az igazi szépség sosem a túlzásban, hanem a tökéletes arányokban rejlik. A kevesebb több!
Miksa főherceg pontos elképzelései alapján Carl Junker építész valami egészen egyedit alkotott. A vakítóan fehér, isztriai mészkőből emelt palotában a gótikus és reneszánsz stílusjegyeket egyetlen harmonikus egésszé gyúrta össze. A földszint a maga dús fafaragásaival a meghitt otthonosság érzetét kelti, majd ahogy felérünk az emeletre, a tér hirtelen kitágul, és átadja helyét a vörös selyemtapétás trónteremnek, a pazar szalonoknak, amelyek már az uralkodói reprezentációt hirdetik.
Junker úgy tervezte a hatalmas ablakokat, hogy a kastély minden egyes szobájából közvetlen kilátás nyílik a tengerre. Ha kilépünk a monumentális kőteraszokra, a lábunk alatt szó szerint elterül a Trieszti-öböl. Olyan, mintha egy elegáns tengerjáró fedélzetén állnánk...
Egy tengerészherceg álma
Miksa főherceg nem hasonlított merev, hűvös bátyjára, Ferenc József császárra. Rajongott a művészetekért és a botanikáért, az érzelmek embere volt. Sokkal inkább volt felfedező és humanista, mint fegyelmezett uralkodó. Tengerészeti szolgálata gyakran szólította Triesztbe, a Monarchia akkori legfontosabb kikötővárosába. A hely különös egyvelege volt a bécsi eleganciának és az olasz könnyedségnek (ma is őrzi ennek nyomait)! A kávéházakban németül, olaszul és magyarul csevegtek, a rakpartokon egzotikus fűszerszagú hajók horgonyoztak...
A legenda szerint Miksa egy viharos tengeri út során pillantotta meg először a magányos Grignano-fokot. Hajója a kopár sziklák mögött talált menedéket, ő pedig azonnal beleszeretett a tájba... 1856-ban végül sikerült megszereznie, hogy palotát építsen a sziklaszirtre. Meleg otthont akart teremteni magának és feleségének, Saroltának, távol az udvari intrikáktól.
Az építkezés 1856-ban kezdődött, és négy évvel később a Miramare – melynek neve a spanyol „mirar el mar” (Nézd a tengert!) kifejezésből született – már büszkén állt az Adria felett.
A birtok szélén egy romos kápolna állt, melyet Miksa szintén felújíttatott. A kis szentélyben egy feszületet helyeztek el, amelyet Miksa hadihajójának, a Novarának faanyagából faragtak.
Miramare a legnagyobb magyar képzőművészeinket is megihlette. Vaszary János, aki könnyed hangulatú impresszionista képeiről ismert, 1927-ben vitte vászonra Adria gyöngyszemét. A „Miramare” című lenyűgöző akvarell festményt a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.
Főúri kényelem és Novara-romantika
A legtöbb királyi palota lenyűgöző, de rideg. Itt viszont az az érzése támad az embernek, mintha a kastélyt még mindig laknák... Mintha Sarolta a selyemruhájában az imént suhant volna át a szalonon. Miksa főherceg rajongott a tengerért, az osztrák haditengerészet főparancsnokaként szolgált, így a tengeri élet hangulatát költöztette be a falak közé. Dolgozószobáját szintén imádott hadihajója, a Novara kabinjának mintájára alakíttatta ki.
Felesége lakosztálya ezzel szemben igazi női birodalom! A világos színek, lágy textilek meleg hangulatot árasztanak. A kastélyban egyébként mindent a természet ritmusához igazítottak. A hideg, szeles hónapokban a család felköltözött az emeleti Sirály szobába: ez fűtött menedékként és családi étkezőként szolgált. Miksa ide is a nyílt tenger hangulatát költöztette be.
A kazettás mennyezetről 36 repülő sirály tekint le ránk, csőrükben latin bölcsességeket hordozó szalagokkal. A forró nyári napokon aztán megfordult az élet, a társaság kiköltözött a szellős teraszok melletti zeneszalonba és a földszinti szobákba, ahonnan egyetlen lépéssel elérhették a kertet...
Az emeletre érve viszont megváltozik a hangulat. Vörös selyemfalak és aranyozott díszek idézik fel a birodalmi pompát. A trónterembe lépve szinte eláll az ember lélegzete! Itt azonnal magára vonja a tekintetet a Habsburg–Lotaringiai-ház családfáját ábrázoló gigászi festmény. (Ezt egy pesti születésű magyar művész, Heinrich Ede festette meg.)
Miksa kifejezetten azért rendelte meg ezt a műalkotást, hogy látványosan hirdesse dinasztiájának fontosságát. A felfelé futó indák kerek medálokat tartanak: az aranyozott hátterűek a Habsburg-ágat, míg az ezüstözött hátterűek a Lotaringiai-házat jelölik. A két ág Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc István portréjánál egyesül. A kép alsó részén a Habsburg Birodalomhoz tartozó tartományok és országok uralkodói koronái – köztük a magyar Szent Korona is – a földön pihennek, szimbolizálva a család kiterjedt hatalmát.
ÉRDEKESSÉG: A hercegi pár rajongott a magyar művészetekért. Miksa nagy tisztelője és vásárlója volt a Herendi Porcelánmanufaktúrának is. Kék szegélyes, finom aranyozással és keleties virágmotívumokkal díszített luxuskészletet rendelt a kastélyba. Ám egyetlen falatot sem fogyasztott a gyönyörű tányérokról, mert mire a porcelánok elkészültek, Miksa már Mexikóban volt. Egyébként a porcelángyár a mai napig „Miramare” (MR) kódnéven gyártja és őrzi ezt a mintát.
Paradicsom a kopár sziklán
Ha a kastély gyönyörű, a park egyszerűen lenyűgöző. Ma nehéz elképzelni, hogy amikor Miksa megvásárolta ezt a földdarabot, itt szinte semmi sem nőtt. A karsztos sziklákat a tengeri szél ostromolta, árnyékot adó fák alig akadtak. A főherceg azonban a világ különböző részeiről hozatott növényeket: araukáriák érkeztek Dél-Amerikából, cédrusok a Közel-Keletről, pálmák, jukkák és ritka virágok tették fokozatosan mediterrán paradicsommá a tájat.
Szabályos olasz kertek, romantikus angolparki ösvények, illatos kaméliafasorok, tavacskák, eldugott padok követik egymást, valamint olyan panorámateraszok, ahonnan az egész Trieszti-öböl a látogató lába előtt hever.
A park szívében bújik meg a Castelletto, a Kertészház. Míg a kastély épült, Miksa és Sarolta itt éltek, innen figyelték nap mint nap, hogyan emelkedik a tenger fölé közös fészkük...
Sisi is szerette Miramare-t!
A kastély különös aurája a Habsburg-család más tagjait is vonzotta. Erzsébet királyné, Sisi is többször keresett itt menedéket. Madeiráról hazafelé Miramare kikötőjében ünnepélyesen fogadták: a történelmi terem falán Cesare Dell’Acqua gyönyörű festménye látható, mely ezt a jeles társasági eseményt örökíti meg. A két sógornő között nem volt felhőtlen a viszony...
A szabad szellemű Erzsébet egyszerűen nem találta a közös hangot a rendkívül ambiciózus Saroltával. Egy, szinte bulvárba illő jelenet épp itt, a kastély falai között játszódott le. Saroltának volt egy imádott ölebe, amelyet még Viktória brit királynőtől kapott ajándékba. Sisi is magával hozta a saját masztiffját: és az óriáskutya két harapással megölte Sarolta kiskutyáját. A császárné nem exkuzálta magát, nem kért bocsánatot, csupán annyit jegyzett meg: „Utálom a kiskutyákat!” Ez a mondat örökre elvágta a barátság fonalát a két nő között.
A királyi trón és a bukás árnyéka
1864 tavaszán mexikói küldöttség érkezett a kastélyba, hogy felajánlja a koronát Miksának. A fiatal főherceg szentül hitte, hogy majd egy modern országot teremt a tengerentúlon... Végül a Novara fedélzetén a házaspár kihajózott a trieszti kikötőből. Miksa hosszan, némán nézte a távolodó hófehér palotát, ahová már soha többé nem tért vissza...
Mexikó ugyanis darázsfészeknek bizonyult. A francia támogatással létrehozott császárság ingatag alapokon állt, az országot polgárháború tépázta. Miksát a legvégsőkig egy magyar katonákból álló, elszánt testőrség védte Jajczay József kapitány vezetésével. Amikor III. Napóleon kivonta a francia csapatokat, a császár előtt még nyitva állt a menekülés útja, ám ő nem élt vele. „Nem hagyhatom el azokat, akik hittek bennem!” – mondta. 1867. június 19-én Querétaróban kivégzőosztag elé állították. Mindössze harmincnégy éves volt.
Hatvanévnyi tébolyult várakozás
Sarolta tragédiája talán még ennél is megrázóbb. Amikor látta, hogy Miksa helyzete reménytelen, Európába utazott segítséget kérni. Királyoknál, sőt a pápánál is házalt, ám minden ajtó zárva maradt előtte.
A kétségbeesés felemésztette az egészségét, Miksa halálhírére pedig teljesen összeroppant. Hatvan évvel élte túl imádott férjét. Élete hátralévő évtizedeit belgiumi kastélyok magányába zárva töltötte. Egy időkapszulában élt: úgy beszélt, mintha Miksa momentán egy hosszú tengeri utazáson venne részt, s bármelyik pillanatban beléphetne az ajtón...
Ez a történelem egyik legérdekesebb szerelmi története, amely hatvanévnyi, tébolyult várakozással végződött.
Fűszer
A pletykák szerint a francia tábornok, Maxime Weygand Sarolta törvénytelen fia volt egy belga ezredestől. Tény, hogy Weygand származási anyakönyve üres, és gyerekkorától élete végéig támogatta őt a belga királyi udvar. Ilyen pletyka is járta anno, mely soha el nem hintett fűszere volt a históriának.
A második világháború alatt a kastély földszintjén megállt a 19. századi Habsburg-idő, viszont az emeleten a funkcionalizmus geometrikus bútorai, a krómozott lámpák, telefonvonalak mesélnek a fasiszta arisztokrácia mindennapjairól.
Egyéb bonyodalmak
Miramare története nem ért véget a Habsburgok bukásával. 1931-ben a kastély új, „modern” arculatot kapott. Az új tulajdonos, Savoyai Amadé, Aosta hercege az első emelet egy részét a kor divatos art déco stílusában rendeztette be. (Jelezve, hogy „halad a korral”.) Amadé herceg a politikában is az „új idők” szeleihez igazodott. A sebesség megszállottja, az olasz légierő tábornoka és Benito Mussolini hűséges híve volt. Részt vett a fasiszta Itália afrikai hadjáratában; a goriziai légi bázison állomásozott, s reprezentatív bázisként vásárolta meg az ötven kilométerre fekvő kastélyt. A birodalmi sasokat hirtelen finom Savoyai-keresztek váltották fel, és a herceg kényelmét olyan újítások szolgálták, mint a modern fürdőszoba, a központi fűtés vagy egy máig működő lift. Amadé herceg sorsa végül éppolyan drámaian ért véget, mint Miksáé: brit hadifogságban, tuberkulózisban halt meg Afrikában.
Valóban elátkozott a Miramare?
A triesztiek azt beszélik: aki hosszabb időre beköltözik a fehér falak közé, arra korai, erőszakos halál vár. Ezt a jóslatot összekapcsolták Miksával, Saroltával, Rudolf trónörökössel, a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánddal, sőt Savoyai Amadé herceggel is, hiszen a végzetük előtt mindannyian töltöttek itt időt. A helyiek azt suttogják, hogy éjszakánként Miksa szelleme bolyong a fák árnyai között, aki gyönyörködik szeretett kastélyában.
A tenger nem felejt
Amikor késő délután kiürülnek a termek, a park sötétedő ösvényein már csak a szél borzolja a ciprusokat, a lemenő nap utolsó sugaraitól pedig a kastélyfalak finom, rózsaszín árnyalatot kapnak… Hm, mintha elpirulna az emlékektől! Sajnos, a mesekastély megálmodói nem éltek boldogan, amíg meg nem haltak. Miramare különleges hely! Aki egyszer látta, az magával visz egy darabot a trieszti sziklák melankóliájából.
További fotók megtekinthetők a galériában:
