Beköszöntött a szünidő – a gyerekek nagy örömére. A szülőknek viszont gyakran gondot okoz, hová tegyék a gyereket, amíg ők dolgoznak, hisz egész nyárra nem vehetnek ki szabadságot.
Egy-két hétre megoldást jelentenek a különféle napközis vagy bentlakásos táborok. (Jó lenne, ha a szülők egy internetes oldalon megtalálhatnák az összes információt ebben a témában – mikor és milyen jellegű tábor indul a nyári szünetben Szlovákia magyarlakta településein!) Ne felejtsük el persze: a szünidő arra van, hogy a gyerek lazítson, pihenjen, feltöltődjön.
Szerencsés, ha a nagyszülők már nyugdíjasok, és legalább a szünidő egy részében szívesen vállalják az unokákat. Az is megoldás, ha a barátnők, rokonok „összeadják” a gyerekeket, és vetésforgóban minden anyuka eltölt pár napot a kis társasággal. Strandolnak, jókat beszélgetnek és játszanak – este pedig mindenki hazamegy a családjához. (De akár egymásnál is aludhatnak.)
Én a mai napig szívesen emlékszem vissza az unokatestvéreiméknél töltött időre, akárcsak a családi nyaralásokra – a Magas-Tátrában, egy neves cseh fürdővárosban… (Ez utóbbiba eljutni a szerencsén múlott: valaki az utolsó pillanatban visszamondta az utat.) Hiszem és vallom: a családi kirándulás mindenki számára felejthetetlen élmény! Az igazi az lenne, ha nem múlna el nyár közös üdülés nélkül! Talán most sokan legyintenek: ugyan, kinek van arra pénze!
Pedig nem kell mindjárt valamelyik felkapott tengerpartra vagy az Alpokba utaznunk. A közelünkben is található sok szép hely, amelyet érdemes felkeresni egy-egy hétvégére.
Sétálgatni az összehajló fák árnyékában, hallgatni a madárcsicsergést, beszívni a tüdőnkbe a jó levegőt, érezni a késő délutáni napsugarak simogatását, kóborolni az útszéli közeli kiserdőben vagy tóparton – az ejtőzés itt éppoly kellemes lehet, mint otthonunktól többszáz kilométerre. Szép kastély és vár is van rengeteg Szlovákiában , sőt! Tanító koromból emlékszem, hogy az egyik (osztály)kirándulásunkon mennyire el volt ragadtatva egy ötödikes fiú a vöröskői vár könyvtárszobájától. A másiknak pedig maga az utazás jelentett hatalmas élményt, mert korábban még nem volt része hasonlóban…
Ha hosszabb útra indulunk, a kicsiknek pakoljunk el egy-két rég elfelejtett játékot, hogy gyorsabban teljen az idő. Hároméves kortól a következő trükköt is bevethetjük: Az uzsonnára készített szendvicsekbe egy szem szárított borsót rejtünk, esetleg belesütjük a süteménybe. Evés előtt közöljük a gyerekekkel, hogy lassan kell enni, mert egy borsó bújt el valahol, és aki megtalálja, aznap borsószem kisasszony/úrfi lesz, és kívánhat valamit.
Használjuk ki a kellemes meleget, és töltsünk minél több időt a természetben. A hőség is elviselhetőbb egy fa árnyékában, a vízparton heverészve. Senkinek sem fog hiányozni a tévé, a számítógép, a videó, hisz olyan jó a szabad ég alatt! Gyalogoljunk, szaladjunk, hancúrozzunk együtt. Bújócskázzunk, fogócskázzunk, kerékpározzunk, tollaslabdázzunk, focizzunk. A következőt is játszhatjuk a mezőn: egy felnőtt vagy nagyobb gyerek kendővel beköti minden játékosnak a szemét, majd 20-30 lépésre eltávolodik tőlük, és 5 percenként belefúj a sípjába. Az nyer, aki a hangot követve a leghamarabb odatalál a sípolóhoz, és megérinti őt.
Mutassuk meg gyerekeinknek, mi mindent lehet kezdeni a természet kincseivel. A legkisebbek lenyűgözve figyelik, amint a vízbe dobott kő elmerül, egyre nagyobb karikák gyűrűznek a felszínen, majd ismét sima lesz a víztükör. A kicsikkel célba vehetjük az úszó fatörzset, a nagyobbak pedig lapos kövekkel „kacsázhatnak”. Ha viszünk magunkkal egy doboz krétát, esetleg vízfestéket, a nagyobb köveket színes „műalkotásokká” varázsolhatjuk.
Ügyességfejlesztő játékokat is játszhatunk: válogassunk egy törülközőre néhány kisebb kavicsot, majd próbáljuk őket egyenként a lábujjaink segítségével vödörbe tenni. Próbáljunk elkapni egy hosszabb szalagot a lábujjunkkal, miközben valaki fogja az egyik végét, és néha-néha hirtelen elrántja előlünk.
Gátat építhetünk kövekből, és kis tavat is elkeríthetünk. Hajtogathatunk papírcsónakot, de egy nagyobb falevélből, ágacskából is lehet kishajó. Ezermester apukák igazi kis tutajt, kompot barkácsolhatnak. Ha belefáradtunk a sok játékba, telepedjünk le egy árnyas fa alá, és fogyasszuk el a magunkkal vitt elemózsiánkat: szendvicset sok-sok zöldséggel, friss idénygyümölcsöt…
Nyáron mi, felnőttek is éljünk kicsit másképp, mint az év többi hónapjában. Ha ez a két nyári hónap is ugyanúgy telik, mint a többi, nem sikerül feltöltekeznünk. Legyünk könnyedebbek, nyitottabbak, lazítsunk, pihenjünk. Örüljünk minden egyes verőfényes napnak, hisz olyan gyorsan eltelik a nyár!
