A mióma

Megelőzhető egyáltalán a miómák kialakulása? Hogyan műtik a miómát? Írásunk a tévhiteket és a tényeket járja körbe.

A mióma magyarul simaizom-daganatot jelent. Hormon­érzékeny, ami annyit jelent, hogy az ösztrogéntől nő. (Ő maga viszont nem ter­mel ösztrogént.) A méh falát alkotó si­maizomszövetből nő ki – igazából egy jóindulatú daganat. Nagysága a néhány millimétertől egészen a labda méretig terjedhet. Egy passzív izomgolyóról van szó, melyet ugyanazon sejt alkot, mint a méhfal izomsejtjét. Úgy jön létre, hogy egyetlen sejt elkezd osztódni. Ha a mió­mát kettévágnánk, úgy nézne ki, mint egy hagyma; vagyis egymásra épülő ré­tegekből áll.

Túl sok női hormon

Az ösztrogén magas szintje elősegíti a mióma kialakulását. Az ösztrogéndominancia, ami főleg a változókorban jelentkezik, de a húszéves nőknél sem ismeretlen, hormonális egyensúlyvesztést jelent. Ilyenkor a petefészek még termeli az ösztrogént, de sárgatesthormont (progeszteront) már egyre kevesebbet. Ez okozhat elhúzódó erős vérzést is.

Evolúciós hiba?

Nincs nő, akinek a méhében élete során ne alakult volna ki mióma. Ez egy evolúciós hiba bennünk! Sokaknál nem nő tovább 1-2 milliméteresnél, és olyan helyen van, ahol nem zavar sok vizet. Másoknál viszont gyorsabban nő, vagy épp szerencsétlenebb helyen található. Vagyis: az egyik nőnél vérzészavarokat okoz, míg a másiknál panaszmentes (vagy akár fel is szívódhat).

A progeszteron segíti a terhességet, leállítja a méhnyálkahártya ösztrogén kiváltotta túlzott vastagodását. Az ösztrogén női nemi hormon, amelyik többek között a menstruációs ciklusért felel. A miómát az ösztrogén táplálja.

Nem fáj. De miért nem?

Nem mindegy, hogy merre kezd nőni a mióma. Kezelését ez is befolyásolja. A méhfalból kifelé türemkedő miómákkal ak­kor van baj, ha nyomni kezdik a környező szerveket. Ha kicsik, és nem nőnek, akkor sokszor nem érzünk semmit. Ezeket elég rendszeresen ellenőrizni, sokszor idővel felszívódnak. A nagyok már nyomhatják a környező szerveket. A befelé növő a veszélyesebb! A méhbe befelé növő mió­ma kicsit más. Erős menstruációs vérzést válthat ki, de a ciklu­son kívül is vérzés léphet fel, emellett erős görcs és fájdalom je­lentkezhet. A hosszú, erős vérzés vashiányt okoz, a nő szédül, gyenge. Ilyenkor fel kell keresni a nőgyógyászt.

Panaszkodunk...

Amikor a mióma nincs közel a méhnyakhoz, nem igazán görcsöl, esetleg csak menstruációkor. Mi mégis szorongunk, panaszkodunk – pedig a miómák 70 százaléka tünetmentes. Ám ha van egy ilyen betegségképünk, akkor sok mindent rá lehet fogni: a meddőséggel kapcsolatos szorongásunkat, a párkapcsolati problémáinkat is.

Tünetek

A mióma leggyakrabban vérzészavart és alhasi panaszokat okoz, vagy nyomást és fájdalmat érzünk. Széles a tünetskála. Álla­ga egy kemény gumilabdához hasonlítható – amennyiben kö­zel van a méh nyálkahártyájához vagy betör oda, akkor elkezd a betegből ömleni a vér. Sőt, egyre erősebb és elhúzódó vérzé­sek jelentkeznek. Nemegyszer a nő csak akkor jut el orvoshoz, mikor már szinte „kivérzett”. További tünet lehet a teltségérzet vagy az étkezés utáni puffadás. Mikor a mióma a méh hátsó fa­lában helyezkedik el, akkor nyomhatja a vastagbél leszálló ágát, a szigmabelet: ezért a betegnél székrekedéses panaszok is jelentkezhetnek. Ha viszont a mellső falban helyezkedik el, akkor a húgyhólyagot nyomorgatja. (Ilyenkor sűrűn járunk pisilni.) Ha viszont oldalirányba nő, akkor sokáig tünetmentes lehet.

Kaparással a mióma eltűnik?

A küret során a méhnyálkahártyát lekaparják egy éles „kanállal”. Ám a mió­mát csak sebészi úton lehet eltávolítani – így nem. Erős vérzés, megvastago­dott méhnyálkahártya esetén az orvos mégis küretet rendelhet el. (Ennek né­pi neve a méhkaparás.) Előnye, hogy ezzel megszűnik az erős vérzés, ám egy év után sokszor visszatér, s jöhet az újabb küret. Sokan ellene vannak, mert a méhfal közben megsérülhet.

Érdekes!

Egy nagy mióma is lehet tünetmentes, és egy egészen pici is okozhat vérzészavart vagy meddőséget. Vérzés vagy nagyra nőtt miómák esetén ajánlott a műtét, illetve az orvos sokszor méhen belüli hormonkibocsátó eszközt (spirált) ajánl, amely jól „kezeli” a miómás vérzéseket. A miómák kezelésében azért működik olyan jól a méhen belüli progeszterontartalmú spirál, mert ellensúlyozza az ösztrogént. (S így általában sikerül leállítani a mióma növekedését.)

A nagy műtétről

Ha akkora a mióma, hogy nem lehet kulcs­lyuksebészettel, azaz laporoszkóposan eltá­volítani, akkor a „bikinivonalban” metszést végeznek, amely során eltávolítják a mió­más méhtestet. Viszont a méhnyak, a tartószalagok, illetve a petefészkek a helyükön maradnak. A petevezetéket ilyenkor azért veszik ki, mert sok esetben ott keletkez­nek a petefészek-daganatok. Ezért meg­előzésképpen eltávolítják. Mindezt persze csak akkor, ha a nőnél lezárult a gyerekvál­lalás, vagy nincs ilyen szándéka. A modern műtéti technika lehetővé teszi, hogy a me­dencefenék ép maradjon, így a nemi élet zavartalanul folytatódhat.

A miómák nagy részét nálunk (de csak ha szükséges!) A méh konzerválása mellett, hüvelyi úton történő műtéttel távolítják el, egynapos sebészeti ellátás keretében.

Kulcslyuksebészettel

Képzeljük el, hogy van egy almánk, és az almán van egy kis barnás rész, ahol valószínűsíthetően rothadt vagy puhább a gyümölcs. Az orvosok szerint ugyanezt figyelhetjük meg miómánál is! Néha csak sejteni lehet, hogy ott van, mert el­színeződött a méhfal, vagy megnyomkodják laparoszkóppal, és mintha keményebb lenne. Ilyenkor vakon rávágnak a falra.

Pattan a labda

A laparoszkóp egy csőszerű műszer, ami kamerával, fényfor­rással van felszerelve, s lehetővé teszi az orvosoknak, hogy nagyobb vágás nélkül szétnézzenek a hasüregben és a kis­medencében, s ott kisebb műtéteket elvégezzenek. (Ezért is nevezik a módszert kulcslyuksebészetnek.) A mióma kivételéhez nem kell szétvágni a méhet; úgy kép­zeljük el a műveletet, mint amikor dugóhúzóval kinyitunk egy borosüveget. A sebész belecsavarja a szkópot a miómá­ba, elkezdi mozgatni – majd egyszer csak kipattan a „lab­da”. Felmerül a kérdés, hogy ha a szkópon csak egy kicsi­ke lyuk van, hogyan fér át rajta a mióma? Hát csak úgy, hogy létezik egy morcellátor nevű eszköz. Ez a szuper talál­mány ledarálja a miómát a hason belül, hogy csíkokban ki­húzhassa az orvos.

Meddig lehet laparoszkópiával műteni?

Addig, amíg a mióma a köldök alatt helyezke­dik el. Méhen keresztül is tudnak kezelni: ezt nevezik hiszteroszkópiának, vagyis méhtükrö­zéses műtétnek. Ennek során felvezetnek egy optikai eszközt (a hiszte­roszkópot) a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhüregbe, hogy meg­vizsgálják a méh belső fa­lát és a méhnyálkahártyát – s így kezeljenek esetleg kisebb elváltozásokat. Mi­vel a méhnyak picike, ezért egy hosszabb műtétről van szó. A méhtükrözés tulaj­donképpen a méhüreg el­változásainak azonosításá­ra (van-e ott polip, mióma stb.) alkalmas módszer.

Hegszövet

Mi van akkor, ha a méhen belüli mióma meghaladja a két centit? Sajnos, ez esetben meg kell vágni a méhet, vagyis ilyenkor már a nyálkahártya is sérül, s kialakul egy hegszövet. Ebben az esetben gondok lehetnek a teherbe eséssel; valamint szülés esetén császárvágást javasolnak az orvosok.

A sárgadinnye méretű – extrém esetekben akár öt, tizenöt kilós! – mióma akár légzési panaszt is okozhat. Ilyenkor a mióma nem csupán a beleket nyomja, de a rekeszizmot is, miáltal kisebb lesz a tüdőkapacitás. Amikor eltávolításra kerül a miómás méh, a belek visszacsúsznak a helyükre, mire a beteg első reakciója: Te jó ég, kapok levegőt!

Miért kell a „császár”? A heg miatt

A méh esetében egy kisebb, alma méretű szervről van szó – viszont képes akkorára megnőni, hogy beleférjen egy dinnye nagyságú gyerek. Teherbe esés után, ahogy a méhben növekedésnek indul a baba, a méh is növekedni kezd – ámde a hegnél nem tud tágulni. (A hegszövet ugyanis erre az egyetlen dologra nem képes.) Amikor a szülés során a méh „kinyomja magából” a babát, fél perce van arra, hogy visszaugorjon az eredeti méretére. Amennyiben ez nem történik meg, a nő ott helyben, pillanatok alatt elvérezhet. Városi legenda, hogy a császáros összenövésekből mióma képződik. A mióma szövettanilag egy simaizomsejt, csak osztódik, hogy aztán egy réteges „labdácska” legyen belőle. Tévhit csupán, hogy a császáros hegektől létrejöhetnek miómák. A miómának a hegszövethez semmi köze.

Módszerek a mióma eltávolítására

A mióma sokszor útját állja a gyermekvállalásnak, zavarja ugyanis a nyálkahártyának az épségét, integritását. Egy ilyen nyálkahártyába nem szeret beágyazódni egy embrió. Ugyanez a helyzet a polippal (ami egy jóindulatú szövetburjánzás a méh falából), de akár a gyulladással is. Ha a nő nem szeretne gyereket, vagy már lezárult a gyerekvállalási szándéka, akkor ki lehet iktatni („el lehet égetni”) a miómát tápláló ereket. Ezt hívják ablációnak. Nálunk, sajnos, nemigen végzik az orvosok.

Abláció (avagy eltávolítás)

A miómát tápláló erek elzárását jelenti. Tizenöt centis miómánál még alkalmazható az eljárás. Antibiotikumos védelemmel végzik. A módszerrel a sok pici mióma is kezelhető – ezek ugyan ott maradnak, de összetöpörödnek. A végén elhalnak,mivel nincs többé érellátásuk, nem tudnak miből táplálkozni. Az ablációt egyetlen esetben nem ajánlott alkalmazni: mikor a mióma kocsányon kifelé lóg a méhből. Itt jobban jár a páciens egy olyan műtéttel, amely során lecsípik a kinövést. A sok miómával teleszórt méhet „krumpliszsákméhnek” nevezik. Jellemzően egy ilyen jellegű méhhel nehéz vagy lehetetlen szülni.

Létezik rá gyógyszer?

Két éve forgalomba került a miómák elleni gyógyszer. Csökkenti valamelyest a mióma méretét, emellett a vérzészavart okozó miómáknak leállítja az érellátását. Viszont erős hormonális gyógyszerről van szó, ezért csupán a menopauza előtt, negyvenhat éves kor felett ajánlják. Ilyenkor általában már csak három-négy évet kell várni a menopauzára, ami a csökkenő ösztrogénnel megoldja a miómával kapcsolatos problémáinkat. (Nem lesz, ami táplálja.)

Kérdések és válaszok a miómáról

A hormonális fogamzásgátlók és a mióma...
Sok tévhit kering a fogamzásgátlókról, holott csupán mikromennyiségű hormont tartalmaznak, ezért hasznosak lehetnek a miómák kezelésében. Hogy miért? A fogamzásgátlók gátolják az ösztrogénhormon termelődését, hogy leálljon a petefészek tüszőtermelése – a  miómát pedig, ugye, épp az ösztrogén „táplálja”.

Az egyik nő már 20 évesen miómákkal küzd, míg a másiknál 50 éves korban jelentkeznek. Miért? Gyanítják, hogy genetikai hajlam állhat a kialakulásuk mögött. Érdekesmód az afroamerikai lakosság körében nagyobb a miómák előfordulásának esélye, míg az ázsiaiaknál szinte nincs is. A legfontosabb, hogy minden évben menjünk el ultrahangra.

Nálunk az orvosi gyakorlatban vezérelv, hogy figyelik a miómát, s csak végső esetben nyúlnak hozzá. Ez jó módszer?
Nem minden mióma egyforma. Például ha csak félcentis, azaz picurka, de benn van a méhüregben, azonnal ki kell venni. Ha egycentis, de nyomja a méhüreget befelé, ezért súlyos vérzészavart okoz: akkor is ki kell venni. Ha egy- vagy akár háromcentis, de a méh falában van, és nem nő tovább se befelé, se kifelé, akkor szigorúan figyelni kell. Ha ugyanis növésnek indul, nem szabad megvárni, míg áttöri a nyálkahártyát (és hegesedést okoz). Szerencsére a  leggyakoribbak a kifelé növő miómák.

Milyen esetben nő vissza a mióma?
Ha esetleg benn marad belőle egy kis darab a műtét során: ilyenkor vissza tud ágyazódni, és újra életre kel. A  „visszanövést” mégis inkább az okozza, hogy nem csupán egy mióma van, hanem vannak még apró, ultrahanggal alig kivehető miómák. Ha eltávolítják a nagy miómákat, akkor a  többi pici növekedésnek indulhat, mert akkor már jobban hozzáférnek az erekhez és a tápanyagokhoz.

Műtét után szükséges a hormonkezelés?
Nem, nem! Hormonkezelésre akkor van szükség, ha menopauzás tünetek jelentkeznek (például hőhullámok, hajhullás, fülzúgás).