Sorozatunkban a szépségápolás nagyköveteit mutatjuk be, akik magas fokon művelik a szakmájukat.
A csallóközi tündérek 1988-ban jelentek meg Dunaszerdahelyen szoborba öntve, a városi szökőkút díszeként. „Mindig is rajongtam a szökőkutunk tündéreiért. Róluk akartam mesélni, nem idegen hősökről” – mondja nagykövetünk, Zsemlye Szabina.
KÖRMÉN A TÜNDÉREK
Nem csupán a festő vagy a zenész lehet nagybetűs művész. Sokszor a művészi finomság olyan hétköznapi foglalkozásokban is megjelenik, mint a körömdíszítés. Zsemlye Szabina a művészek közé sorolható, hisz körmeivel nemcsak a Csallóközt, de Európát is bevette. Szabina (36, Bős) műkörömépítő, egy kilencéves fiú édesanyja. A kis család nemrégiben Bősre költözött egy szép családi házba. Szabinát világéletében a hirtelen döntések jellemezték. Egy ilyen impulzív döntés folytán lett belőle műkörömépítő, mely szakmában végül kiteljesedett.
In medias res indítjuk a beszélgetést, hiszen leginkább az a körömcsoda érdekel bennünket, amelyet Szabina magával hozott. Az a bizonyos díjnyertes alkotás, amelyik aranyérmes lett a londoni műköröm-olimpián.
– Vágjunk a közepébe: ezt a körmöt senki nem fogja viselni. A tárgyképet is nagy körültekintéssel készítettük róla. Mi a legnehezebb egy ilyen körömépítésnél?
– A köröm kiszabása – mondja Szabina. – Először megrajzoltam a méretarányos sablont, majd Pesten megtanultam, hogyan lehet ilyen hosszú körmöt megépíteni. A köröm mindkét felének tökéletesen kellett illeszkednie. Zseléből formáztam ki, majd addig reszeltem, míg megkaptam a tökéletes formát. A festés már könnyebben ment. Minden este tíz órától hajnali kettőig dolgoztam, miután lefektettem a kisfiamat. A tündérkörmökhöz tündérjelmezt varrattam, hogy egyben legyen az összkép. Utána felvittem Budapestre, ahol egy profi csapat lefotózta rajtam a körmöket. Három hónapba telt, míg megrajzoltam a körmöket. Elképesztő érzés volt a végén, hogy én, a kis csallóközi lány megnyertem egy ilyen neves versenyt.
Olvass tovább: Körmén a tündérek
EZ IS MINIATÚRA!
A miniatúrafestés sok száz évre tekint vissza. Díszíthet kódexet, könyvet, de bármilyen más hordozón is megjelenhet – ahogy Zsemlye Szabinánál a műkörmön. Hogyan fest műkörömre Zsemlye Szabina? Ahogyan más festő. Megszűnik létezni számára a külvilág. Agya olyankor teljesen kikapcsol. Nem lát és nem hall, csak alkot, míg ebből a földöntúli csendből meg nem születik a mű.
Hinnénk-e, hogy a körömdíszítés a miniatúrafestés egy módja?
A körömdíszítő is miniatűr képeket alkot, a miniatúrák festésének legjobb hagyományaiból merít. Csak itt nem szerzetes görnyed az iniciálék felett, hanem a műkörömépítő a kis asztalánál. A miniatúra kis képet jelent vásznon, papíron vagy bármilyen hordozón. Például körmön.
Az első miniatúrák a kódexekbe rajzolt díszes kezdőbetűk, az iniciálék voltak. Szerzetesek festették a kolostorokban a kézzel írt könyvekbe. 1400 körül híresen szépek voltak a Limbourg testvérek miniatúrái: ők már világi műhelyekben festettek Párizsban.
Ezt a képet – sőt, az egész kalendáriumot – az egyik gazdag burgundiai herceg rendelte tőlük; a legcsodálatosabb belőle ez a májusi hónaphoz festett miniatúra. Az udvari nép a tavasz ünnepét várja: az életképet valószínűleg nagyítóval festették.
Híresek voltak még a miniatűr arcképek is, a legszebbek a 19. században készültek. A portrékat elefántcsont lapocskákra festették, divatjukat a fényképezés feltalálása sodorta el.)
Szabina műkörmös titkai
Milyen anyagokkal dolgozik?
Szabina egyaránt használ zselét és polygélt. Ezek az anyagok a az UV-fény hatására lámpában kötnek.
Törékenység
Az alapanyagok közül a porcelán a legtörékenyebb anyag. A zselé már rugalmasabb. Persze, ha rossz helyen szakad, tud fájdalmat okozni.
Olvass tovább: Ez is miniatúra!
DIANA ÉS A KRÉMEK
Nyolc éve annak, hogy Szilva Diana (30) a gyümölcsfák árnyékából mosolygott vissza ránk Kukkónia-könyvünk címlapján. A bájos muzslai lány élete azóta nagy fordulatot vett. Az akkoriban a Zarában diákmunkásként dolgozó Diana ma a L’Oréal budapesti székhelyének szenior trénere.
Szilva Diana a világ legnagyobb kozmetikai és szépségápolási cégénél dolgozik. A L’Oréal Magyarország három országot ölel fel, mégpedig Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot. Diana az első két évben orvoslátogatóként tevékenykedett, ma pedig képzéseket tart és szervez. A munkájáról, a márkahűségéről, valamint szépségápolási rutinjának finomhangolásáról kérdeztük.
– Képed összefonódott az Új Nő történetével, hiszen egyik legszebb könyvünk címlapján szerepeltél. Hogyan kerültél Budapestre?
– A gimi után a Semmelweis Egyetemre jártam egészségügyi szervező alapszakra, majd a marketing mesterszakba is belekóstoltam. Diplomázás után egy magánklinikán dolgoztam recepciósként, később műtéti szervezőként. Innen kerültem a L’Oréal Magyarországhoz. Orvoslátogatóként a termékeinket terjesztettem, Magyarország északnyugati régióit jártam, naponta 8-9 bőrgyógyásszal találkoztam. Ma szenior trénerként szintén a Vichy, a La Roche-Posay és a CeraVe termékeivel foglalkozom. Ezek a termékek csak patikában, illetve olyan webáruházakban kaphatók, amelyek mögött gyógyszerész vagy gyógyszertár áll.
– Sok lány álmodik hasonló munkáról. Hogyan néz ki egy munkanapod?
– Rugalmas munkaidőm van, minden napom más. Vannak olyan napok, amikor egész nap képzést tartok. Én magam szervezem meg az eseményt, esetleg elautózom a patikába. Más napokon bent ülős irodai munkát végzek, vagy pedig home office-ban dolgozom, és prezentációkat készítek. Most a La Roche-Posay 50. születésnapja alkalmából Nyíregyházát, Pécset, Szegedet, illetve Debrecent vettem célba. Előadással kiegészített kerekasztal-beszélgetéseinken vendégül láttuk a partnereinket, a fókusz mindig a kapcsolatépítésen van.
Még mindig nagy az öregedéssel szembeni előítélet, ami a nőket sújtja. Sok benső munkára van szükségünk – nem csupán jó krémekre! –, hogy elfogadjunk külső adottságainkat és életkorunkat.
– A női szépségért dolgozol. Szerinted ki a szép?
– Mindenki lehet szép, még ha általános mércével mérve nem is mondanánk szépnek. Hiszem, hogy mindenki a legszebb lehet valaki számára. Ezt nemrégiben abban a megfogalmazásban olvastam, hogy mindenki „széppé szerethető”. Az ápoltság, az önszeretet is sokat tesz, vagyis mindenki széppé ápolható.
Olvass tovább: Diana és a krémek
A NŐ BARÁTA
Az ékszer a nő éke. Marilyn Monroe még a gyémántot tartotta a nő legjobb barátjának, de a zöld világ már az olcsóbb megoldásokat keresi. Ékszeralapanyag lehet akár a fonál vagy a virág(!), a szép kidolgozás adja meg a nemességüket. Két ékszerkészítő munkáit mutatjuk be: Kiss Limpár Éva sujtásékszerei és Brunczvik Mónika gyantacsodái a tökéleteset képviselik. Mivel, miből dolgoznak, és honnan merítik az ihletet?
Sujtászsinór
A sujtás egy lapos, fonott zsinór, amelyet régen a ruhák szegélyezésére és díszítésére használtak. A franciák fedezték fel a 15. században, hozzánk a Habsburgok közvetítésével került: felkerült a dolmányokra, nadrágokra.
Magyar katonai uniformisokon volt főképp kedvelt, megcsúszott rajta a kard – így nehezebb volt sebet ejteni a katonán. A ruhára fektetve varrták fel, hogy minél jobban rásimuljon.
Különbség!
A sujtásékszerek és a ruhára varrt sujtás között különbség van: ugyan az ékszereknél is varrással formázzák a szalagot, de élére állítják. Utána a szalag köré gyöngyök, kövek, strasszok és más díszítőelemek is kerülnek.
Olvass tovább: A nő barátja
