Rég elmúltak már azok az idők, amikor a természeti csapásokra – az orkánokra, szélviharokra, földcsuszamlásokra, árvizekre, földrengésekre – úgy tekinthettünk, mint bennünket nem érintő szörnyűségekre. Az elemek erejét mostanában a saját bőrünkön tapasztaljuk.
Mindannyiunknak volt már része félelmetesen hömpölygő árvizekben, láttunk öles fákat derékba törni, viharban háztetőt leszakadni, tojás nagyságú jégdarabokat hullani... Mi történt a természettel? Mi vár ránk és utódainkra a jövőben?
Az időjárás nem mindig derűs
A fenti jelenségek oka az éghajlati változás. Az utóbbi száz évben a földi hőmérséklet átlagosan 0,6 °C-kal emelkedett, Európában ennél is többel, közel 1 °C-kal. Ez első pillantásra talán jelentéktelennek látszik, az idő távlatából tekintve azonban felettébb veszélyes. Nem titok, hogy a felmelegedés következtében megváltozik a Föld növénytakarója és állatvilága. A tavalyi év az utóbbi évtizedek legmelegebb éve volt. Az 1998-as, 2002-es, 2003-as és 2004-es évből már bizonyos következtetéseket is levonhatunk.
A felmelegedést elsősorban a légkörbe kerülő szén-dioxid és a hozzá hasonló gázok okozzák: ezek felelősek az ún. üvegházhatás kialakulásáért. A klimatológusok szerint ez a folyamat folytatódik – 2100-ig a Föld átlaghőmérséklete 1,4–5,8 °C-kal, Európáé pedig 2–6,3 °C-kal lesz magasabb. Ez a néhány fok nem tűnik soknak, de ne feledjük, hogy az utolsó jégkorszakban, amely 11 500 évvel ezelőtt ért véget, a Föld átlaghőmérséklete mindössze 5 °C-kal volt alacsonyabb a mostaninál, és Európa nagy részét jégpáncél borította! Néhány foknyi különbség hatalmas éghajlati változásokat idéz elő.
A jelenlegi éghajlati változások már megmutatkoznak Európában és másutt is. Hosszabb időtávot tekintve a felmelegedés sose látott természeti katasztrófákat idézhet elő, például a tengerszint hirtelen emelkedését, hatalmas árvizeket és nagy viharokat, valamint élelmiszer- és vízhiányt a világ egyes tájain.
Az éghajlatváltozás elsősorban a világ nagy lélekszámú országait fenyegeti, mert ott az emberek olyasmiből – például mezőgazdaságból – élnek, amire az éghajlatváltozás nagy hatással van.
Tudományos bizonyítékok
A sarkkörök jégpáncélja olvad: a jéggel borított Északi-sark jégmennyisége az utóbbi évtizedben 10%-kal csökkent, a Jeges-tengert burkoló jég vastagsága pedig 40%-kal lett vékonyabb. Grönland jege folyamatosan és nagy gyorsasággal olvad, és a víz a tengerbe folyik. Ha a Grönlandon és a nyugati Antarktiszon levő jég elolvadna, akkor annyira megemelkedne az óceán szintje, hogy víz alá kerülne egész Florida, Banglades és a New Yorkhoz tartozó Manhattan. Jelenleg valós az a veszély, hogy az Antarktiszon száz év alatt 7 °C-kal fog emelkedni a hőmérséklet. Valószínű, hogy a svájci Alpokban 2050-ig elolvad a gleccserek 75%-a! De nem mindenki látja ilyen sötéten a jövőt. A hőmérséklet emelkedése az arktiszi térségben megnyitná az utat Ázsiából Európába, s ezáltal hozzáférhetővé válnának az itt található kőolaj- és földgázkészletek.
Emelkedik a tengerek szintje A múlt században a tengerszint 10–25 cm-rel emelkedett. 2100-ig az emelkedés 88 cm lesz. Csak Európában 70 millió tengerparton élő ember kerül veszélybe. Ráadásul a tengervíz benyomulna a szárazföldekre, és használhatatlanná tenné az ivóvízkészleteket.
Eltűnik a sokféleség
Sok növény és állat nem tud alkalmazkodni a hőmérséklet változásaihoz. A legveszélyeztetettebbek a jegesmedvék, a pingvinek, a medvefókák és a rozmárok. A tudósok megállapították, hogy az állatok hagyományos élőhelyükről hűvösebb övezetekbe vándorolnak. Az Északi-tenger (amely az utóbbi 30 évben 1,1 °C-kal lett melegebb) 36 halfaja például 50–400 km-rel északabbra húzódott fel. A spanyolországi hegyvidéki lepkék pedig 212 m-rel magasabbra költöztek.
Veszélyben az élelmiszer
Európa egy része, főként Közép- és Észak-Európa, profitálhatna a melegedő éghajlatból és a szén-dioxid magasabb koncentrációjából. 1960 óta az európai vegetációs időszak 10 nappal hosszabb lett, a növények hozama pedig 12%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan azonban fogy a vízkészlet, és Dél-Európában emelkedik a hőmérséklet. A nagy hőhullámokban sok dél-európai ország terméshozama akár 30%-kal is csökkent. Az átlaghőmérséklet emelkedése sok millió embert éhínségbe taszíthat.
Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének (FAO) előrejelzése szerint a fejlődő országokban 2080-ig eltűnik a termőföld 11%-a, ami a gabonafélék mennyiségének csökkenését vonja maga után.
A víz fogyása = halál
Növekszenek a vízhiányos területek: a világ lakosságának egyötödének, azaz 1,2 milliárd embernek nincs tiszta ivóvize. Ha a globális hőmérséklet 2–2,5 °C-kal magasabb lesz, mint az ipari forradalom előtt volt, akkor ez a szám könnyen megkétszereződhet.
Szélsőséges időjárás
Hőség, szárazság, árvizek, viharok... Az utóbbi évtizedben a múlt század 60-as éveihez viszonyítva megháromszorozódott a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófák száma. 2070 után minden második évben jöhet komoly hőség.
Terjednek a betegségek
A klímaváltozás valószínűvé teszi, hogy a trópusi betegségek, többek közt a malária és a dengue-láz más éghajlatokra is átterjed. Mi ennek az oka? Az, hogy a fenti betegségeket terjesztő szúnyogfajta élettere északabbra tolódik. Ha az átlaghőmérséklet mindössze 2 °C-kal emelkedik, a malária további 210 millió embert fog veszélyeztetni, a dengue-láz járványszerű terjedésének valószínűsége pedig 30–50%-kal nő.
A mezőgazdaság is szenved
A brit biztosítótársaságok szövetsége hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2080-ig bekövetkező éghajlati változások következtében fellépő árvizek csak Európában évente több mint 140 milliárd euró kárt fognak okozni. Ezért emelni kell a biztosítási díjakat – valószínűleg az egészségügyre és a mezőgazdaságra fordítandó összegek rovására. Növekedhet a nemzetközi feszültség: az egyes országoknak megoldást kell találniuk a vízhiány és az élelmiszerhiány felszámolására. Egyes térségekben a víz- és élelmiszerszerzés fegyveres konfliktusokhoz vezethet. A lakosság migrációja is várható. A feltételezések szerint 2100-ban már 19 milliárd ember fog élni a Földön!
Meg lehet-e előzni valamiképpen a vészjósló előrejelzések valóra válását? Hozzájárulhat-e ehhez minden ember? Valószínűleg igen.
Óvjuk a Földet!
1910 és 1940 között a hőmérséklet egyre emelkedett, azután 1975-ig viszonylag megállapodott. Ettől kezdődően a hőmérséklet újra emelkedni kezdett, a legmelegebb 2000 tájékán volt. 1980-tól a földi hótakaró nagysága 10%-kal csökkent. A gleccserek csökkenése 20–30%-kal nagyobb. Ez alól az Alpok sem kivétel. 2050-re a gleccserek mennyisége a felére fog csökkenni. A további változásokat nem lehet előre megmondani, mert nem tudjuk, hogy a világ milyen irányban fog változni. Feltételezzük, hogy a telek enyhébbek lesznek, és több eső fog hullani, mint hó. Nyaranta nagyobb esőzések várhatók, és gyakoriak lesznek az árvizek.
Egyes feltételezések szerint ha a jelen évszázad végéig (mások szerint a közepéig) az átlaghőmérséklet 2 °C-kal emelkedik, akkor visszafordíthatatlan változások következnek be. Ez nagy baj lenne, ezért kíméletesebben kellene bánnunk bolygónkkal.
Takarékoskodni kell meglévő értékeinkkel
A kutatók a kipufogógázok radikális csökkentésében látják a megoldást. 2050 körül az emberek már nem fognak bejárni a munkahelyükre, hanem – a modern technikának köszönhetően – otthon dolgoznak. Munkatársaikkal videotelefonon, számítógépen és interneten keresztül tartják a kapcsolatot. Olyan lakóterületeken fognak lakni, ahol helyi iskola lesz, a boltok a helybeli terményeket és termékeket árulják. Élelmiszereiket közelben levő szárazföldi és vízi farmokon állítják elő.
Más álmodozók a szén, a kőolaj és más hasonló energiahordozók elégetéséből származó káros gázokat akarják megsemmisíteni. Azt tanácsolják, hogy az ember az egyéb természetes energiaforrásokat – a szélenergiát, a vízi és napenergiát hasznosítsa.
