Egyre több ember szenved depresszióban, és kap depresszió elleni gyógyszert. Közismert, hogy a depresszió, a kóros lehangoltság egyik gyakori tünete a sírás.
Kevésbé köztudott azonban, hogy a hatékony depresszióellenes kezelésnek lehet egy meglepő, váratlan mellékhatása is: a betegnek nemcsak a könnye, de a teje is kicsordulhat. Mi lehet az oka a tejcsorgásnak?
Egy gyógyszer, esetünkben a depresszió kezelésére adott szer által kiváltott hormonális zavar, az ún. hiperprolaktinémia, azaz prolaktin-túltermelés áll ennek az inkább kellemetlen, mint veszélyes tünetnek a hátterében.
A prolaktin neve a hormon legrégebbtől ismert és sokáig egyetlen hatásának tartott funkciójára, a tejelválasztás megindítására és fenntartására utal. Az agyalapi függelék, a hipofízis által termelt hormonról azonban ma már tudjuk, hogy biológiai szerepe nem korlátozódik a szoptatás idejére. Erre utal pl. az a tény is, hogy a prolaktinra reagáló receptorok, érzékelők nemcsak az emlő sejtjeinek, hanem szinte a test minden szerve, szövete sejtjeinek felszínén megtalálhatók.
A prolaktin részt vesz a szervezet „belső környezete” állandóságának fenntartásában, ösztönzőleg hat az immunrendszerre, a vércukor szintjét szabályozó inzulin előállítására, a zsírszövet anyagcseréjére stb.
Az elmondottakból következik, hogy az agyfüggelék nemcsak a szoptatás idején és nemcsak a nőknél termelődik, hanem mindkét nemben naponta kiválasztódik – legnagyobb mértékben az alvás idején.
Sajnos, számos betegség – pl. a pajzsmirigy elégtelen működése – és még több gyógyszer képes fokozni a prolaktintermelést és -kiválasztást, és így prolaktinémia-túltengést okozni. E másodlagos hiperprolaktinémiákon kívül gyakori az elsődleges hormonális zavar is, melynek hátterében leggyakrabban az agyfüggelék jóindulatú, a prolaktint termelő sejtekből álló daganata áll. Ezek lehetnek egész picik, az 1 cm-t meg nem haladók, de előfordulhatnak – főleg férfiaknál – a 3 cm-nél nagyobb ún. „óriás adenómák” is. Ez utóbbiak nemcsak a nagyobb hormontermelés miatt veszélyesek, hanem főleg azért, mert tömegükkel a közelben futó látóideget elnyomhatják, és így látászavart, fejfájást okozhatnak.
A hiperprolaktinémia a vér magas hormonszintje alapján biztosan diagnosztizálható. Ha felmerül az agyfüggelék-daganat gyanúja, a legfontosabb vizsgálat a koponyaalap ún. mágneses rezonanciájának (MRI) vizsgálata. Látászavar esetén természetesen indokolt a szemorvosi konzílium is, a szemfenék megtekintésével. A hiperprolaktinémia – különösen annak másodlagos, tehát nem daganat /adenóma/ okozta formája – gyógyszerrel jól kezelhető. Sőt az apró, 1 cm-t meg nem haladó adenómák a kezelés hatására teljesen eltűnhetnek.
A kezelést a belső elválasztású, azaz endokrin mirigyek betegségeivel foglalkozó szakorvos, az endokrinológus irányítja. A kezelésre természetesen nemcsak a tejcsorgás miatt van szükség, hanem azért, mert a prolaktin-túltermelés nőknél menstruációs zavarokat, meddőséget, a férfiaknál potenciazavart, a mell megnagyobbodását, mindkét nemben pedig csontritkulást okoz.
