Arcképcsarnok

Hogyan élnek az arisztokraták? Manapság a nevük az, ami különlegessé teszi őket, meg hogy sok nyelven beszélnek, s főleg egymás közt házasodnak. De a többség ugyanúgy dolgozik vagy tanul, mint mi, s már nem laknak kastélyokban.

Mészáros Péter (Somorja) jól ismerte Edelsheim Gyulai Ilonát, Horthy István feleségét. Milyen történelmi érdekességeket tud nekünk mondani az arisztokratákról, s kik voltak ők valójában: ilyeneket kérdeztünk tőle.

Horthy Miklós fehér lovon bevonul Kassára

A legtöbb emberben ez a kép él Horthyról, aki 1920-tól 1944-ig volt Magyarország kormányzója. Trianoni revízióra törekedett, ezért szövetkezett a tengelyhatalmakkal, a második világháborúban a náci Németország oldalán állt; később viszont a háborúból való kiugrás lehetőségét kereste az angolszászoknál.

Mikor 1944-ben a németek megszállták Magyarországot, német fogságba került (a németek a Horthy családdal együtt fia özvegyét, Ilonát is elhurcolták). A háború után Portugáliába emigráltak, Horthy Miklós itt hunyt el 1957-ben.

Ilona Horthy István felesége volt

István Horthy Miklós kormányzó fia, szenvedélyes pilóta, tehetséges gépészmérnök, a GANZ MÁVAG, az állami vagongyár igazgatója. „Kiskormányzónak” is hívták, mert 1942-ben kormányzóhelyettesnek választották a német befolyást ellensúlyozandó. (István náciellenes nézeteiről volt ismert, angolbarát volt.)

Későbbi feleségével, Edelsheim Gyulai Ilonával az Operában ismerkedett meg 1940 februárjában egy jótékonysági bálon. Horthy István még abban a hónapban eljegyezte a lányt. A sajtó sokat írt róluk, így az egész ország megismerte Ilona grófnőt. Rövid ideig, alig két évig éltek együtt. Horthy István 1942-ben lezuhant Héja nevű repülőgépével a keleti fronton.

Horthy István

Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona a háború idején önkéntes vöröskeresztes nővér volt. Általa jutott el az Auschwitz-jegyzőkönyv egyik példánya Horthy Miklóshoz (s ezzel hozzájárult a deportálások leállításához). Ebből kiderült, hogy a zsidókat nem munkaszolgálatra viszik, hanem gázkamrákba.

Ilona második férje Guy Bowden brit lovassági ezredes volt, akivel 48 évet élt.

Az Edelsheim Gyulai grófi család budapesti palotája.

FÉLELEM NÉLKÜL

Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy István özvegye kilencvenöt éves korában halt meg. Nem mindennapi nő volt, sokban különbözött a korabeli grófkisasszonyoktól: vitorlázó-repülőgépet vezetett, a háború alatt műtéteknél asszisztált, és bőven nyolcvan felett is szélsebesen repesztett a portugál autópályákon.

Olyan burokként vette körbe arisztokratikus kiválasztottsága, hogy félelem nélkül tudott élni. Pedig őt is jócskán kóstolgatta az élet: például két év házasság után özvegyen maradt (miután férje lezuhant vadászgépével a keleti fronton). Sokszor sújtotta balsors, de az újrakezdések ellenére megőrizte méltóságát.

Mészáros Péter 1991-ben végzett Nyitrán, tanított Nagymagyaron, Csallóközcsütörtökben, Dunaszerdahelyen. Jelenleg a somorjai Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója.

Mészáros Péter (59) több nyarat töltött nála Portugáliában, s fiatal tanítóként egy olyan tartással találkozott, melyet megtanulni nem, csupán örökölni lehet.

„Én egyszerű falusi gyermekként nőttem fel – kezdi Mészáros Péter. – Ilona grófnő által egy másik világ ajtaja tárult fel előttem. Kíváncsi ember vagyok, szerettem volna megismerni ezt a másik világot, a végén pedig írtam róla egy könyvet.” A szerző sokáig nem tudta, hogy Edelsheim Gyulai Ilona és Horthy Istvánné egy és ugyanazon személy. Igazából semmit nem tudott róla.

– Hol találkoztál először Ilona asszonnyal?

– 1988 nyarán kezdődik a történet, a gímesi művelődési táborban – kezd bele a mesélésbe. – Nyitrai főiskolás voltam, s bejelentkeztem az egyik programra. Ellátogattunk a közeli Felsőelefántra, hogy megtekintsük a nagy kastélyt, amelyik akkor még tüdőgondozóként működött. Az egyik beteg azt mondta: ha igazán érdekeset akarunk látni, nézzük meg az Edelsheim Gyulai család sírboltját. Bizarr látvány fogadott bennünket az erdő mélyén, mindenütt emberi testrészek, bebalzsamozott lábak, karok, szétszórt csontok hevertek. Később kiderült, hogy ez Közép-Európa legnagyobb klasszicista kriptája.

– Márványkripta az erdő közepén, emberi maradványok... Senkit nem büntettek meg ezért a vandalizmusért?

– A kommunizmusban az ilyet elnézően kezelték, a grófokat pedig osztályellenségként. Az ötvenes években egy falusi mulatság után a részeg falusiak szétverték a sírokat, a koporsókból kirángatott holttestekből pedig máglyát raktak. Később a márványszarkofágok lapjait megpróbálták vasrudakon elgörgetni, közben emberi maradványokon tapostak. Érdekelni kezdett az Edelsheim Gyulai család, elhatároztam, hogy feldolgozom a történetüket. Hamar kiderült, hogy nagy fába vágtam a fejszémet.Akkoriban még nem volt internet, csak a Tolnai- vagy a Révai-lexikonban kutakodhattam. Volt viszont buszjárat, a Darázs utcai kollégium elől indult az autóbusz, és a kastély udvarán tett le. Én pedig szorgosan lefényképeztem a márvány sírboltokat, leltárt készítettem a tárgyi leletekről.

A kripta körül mindenütt emberi testrészek, bebalzsamozott lábak, karok, szétszórt csontok hevertek. Mészáros Péter minden egyes csontot, minden egyes koponyát lemért és dokumentált. Közép-Európa legnagyobb klasszicista kriptája lassan szétmállik. Sorsa ma senkit nem érdekel, pedig formája kivételes, az ókori templomépítészetet követi.

– Kinek a tulajdona volt a kripta?

– A kripta az enyészeté, jelenleg is meg lehet venni az erdőt, ahol áll, potom 80 ezer euróért. Senkit nem érdekel azóta sem. Én viszont buzgólkodtam, elmentem a polgármesterhez, aki rengeteget segített, majd elkezdtem a levéltárban kutakodni, összeállítottam az elhunytak névsorát, történetét, utánanéztem a még élő leszármazottaknak. Kiderült, hogy négy nővér nevelkedett a kastélyban, s ők még mindig élnek. Igazság szerint két-három évig úgy kutakodtam, hogy nem tudtam, Edelsheim Gyulai Ilona és Horthy Istvánné egy és ugyanazon személy.

Olvass tovább: Félelem nélkül