A birka, a nyúl és a csibe az újjászületést és a tavaszt jelképezik. Igazi húsvéti jelképek. Mit esznek ezek az állatok? Ennek jártunk utána.
Lassacskán újjászületik minden rügy és fűszál, a madarak vidáman csicseregnek – és megszületnek a kisbárányok.
Bárányok húsvéti lakmározásban
Pállik Béla festményén a bárányok a szikrázó napsütésben habzsolják a gyümölcsfa virágát, még egy fekete bárány is van a sok fehér bundás között. Pállik Béla magát is büszkén „birkapiktornak” nevezte, birkaképeihez külön ecseteket készített, hogy a lehető leghitelesebben tudja megörökíteni az állatok gyapjúját. Sőt, 1908-ban már olyanokat írtak róla, hogy nem csupán állatfestő, hanem egyes bárányok arcképeinek formálója. Mindenesetre már gyerekkorában szívesen rajzolgatott a keze ügyébe kerülő papírfecnikre teheneket és juhokat.
Ám abban az időben az állatfestést csak kiegészítő tantárgyként oktatták a festői akadémiákon, a lovassport fellendülésével azonban elterjedt a szép vagy díjnyertes lovak ábrázolása. Pállik Béla a müncheni festőakadémián kezdett birkafestéssel foglalkozni. Amúgy operaénekes volt, az 1880-as években Esterházy Miklós hívására a gróf tatai kastélyában felkérésre fényűző műtermet rendezett be, mellé pedig akolt épített – nem mellesleg pedig a kastély színházának énekese lett. Nappal báránykákat festett, este pedig Wagner-operákat énekelt. Hangolódjunk a tavaszra és a húsvétra az ő bárányos képével (a Nemzeti Galériában megtekinthető Budapesten).
Pállik Béla - Bárányok tavaszi öröme (Nemzeti Galéria)
A dióspatonyi Kukkonia Farmon Vég Máté farmvezető kísér végig, és mutatja sorban, mikor milyen eleséget kapnak az állatok.
„A takarmányt az istállók előtt nagyobb hordókban, illetve hátul a raktárban tároljuk. Fontos, hogy a takarmányt ne érje víz, és a rágcsálók se tudjanak hozzáférni. Az adagokat kimérjük, és a kézi mérővel keverjük” – meséli Máté. Nem értem elsőre a viccet, megkérem, mutassa meg, hogy pontosan milyen mérőeszközről van szó, mire a kezét a magasba emeli.
De félre a viccel, szemléletesen megmutatja, hogy mit esznek a húsvéti jelképként kezelt állatok, amelyek mellesleg a Kukkonia Farm kedvencei közé tartoznak.
A birkák és a kecskék saját termesztésű hereszénát kapnak, amelyet augusztusban báláznak és szárítanak a farmon. Széna mindig van a birkák előtt, illetve silókukorica és nyalogatni való só a tápanyagpótlás miatt. A különleges, csavart szarvú rackáknak azonban egy kis zöld legelése vagy egy kis száraz is elég. Kérdésemre, hogy miért nem engedik ki a kecskéket, Máté felnevet.
„A kecskék olyanok, mint a rossz kisgyerekek: visszaélnek a helyzettel, ha kiengeded őket, mindent megrágnak.”
Régen rengeteg kecske volt a Csallóközben. Olyan húsvét nem volt, hogy ne lett volna kecske vágva, és rengeteg kecsketejet használtak. Az etetésnél azonban vigyázni kell, mert a tejből kiérződik, ha valami keserűt rág a kecske, mint a lapulevél. A kecsketej ráadásul olyan, mint a szivacs, felveszi a kellemetlen mellékízeket. Tisztán kell vele bánni, ha szűrik, nem maradhat az istálló közelében, mert minden szagot magába vesz, kezdve az ammóniával.
A tojótyúkok táplálékát 70 százalékban a finom szerkezetű kukoricadara teszi ki, ehhez szemes kukoricát, búzát, vitaminkészítményt, illetve takarmánymeszet kapnak, hogy tojásuk héja minőségesebb legyen. Ősszel és télen takarmánykiegészítőként napraforgómagot adnak nekik. A tyúkokat reggel és délután etetik, a mennyiséget pontosan szétírják.
„Nagyon oda kell figyelni, mert egy kis változás is képes befolyásolni a tojáshozamot. A tyúkok szeretnek monotonon élni, így az étrendjükben is szeretik az állandóságot” – meséli Máté. A zöld kapirgálása mellett a meztelencsigát szeretik még nagyon. A kacsákkal együtt már hajnalban kimennek, csak úgy jár a csőrük: mindet összeszedik, így meg is van a napi proteinbomba.
A nyuszik reggel saját termesztésű árpát, délután szénát kapnak. Vannak itt belga óriások, sima háztáji keverékek, illetve egy cseh tarka is. Az utódok közül a nőstényeket és bakokat elkülönítik, nehogy összepározzanak. A kicsi nyuszik takarmánykiegészítőt kapnak, ami segíti őket a növekedésben, a csontjaik és az izmaik megerősítésében. Szeretik a gyógyfüveket, mint a kakukkfű, a gyermekláncfű. Jó falatozást!
A sárga csibe és a dézsa
Az új élet köthető a csibékhez, a tojásból tavasszal kikelő sok kiscsibeélethez. A tyúk és a tojás összefügg a termékenységgel. A kiscsibék sárga színéről szintén a sarjadás, a tojásból kibújó pelyhes kiscsibe jut az eszünkbe. A piros tojás pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet bennünket. Régen a nagymama óriási dézsában mosogatott, majd a mosogatólevet az udvarra öntötte, az pedig tele volt ételmaradékkal, a tyúkok nagy örömére. Úgy tartották, ahol tyúk van, ott nincs fű, mert kicsípik az utolsó szemet is.
Az óriási hurka
A szecskázott, aprított takarmányt összetömörítik, lezárják, és úgynevezett hurkába töltik. „Saját kukoricából termeljük, érleljük és savanyítjuk. A kukoricát learatják, mindenestül leaprítják és szépen feltöltik a hurkát: így egy évre elegendő takarmány lesz belőle. Magas a fehérjetartalma, egy kisebb kecske már kevéssel is jóllakik” – mondja vendéglátónk a Kukkonia Farmon. A hurkából falatoznak kedvükre a birkák, a kecskék, s időnként a nyuszik is.
Hogyan lett a húsvéti nyúl?
A gyermekek örülnek, mikor húsvétkor rábukkannak egy csokitojásra egy bokor tövében. A húsvétinyuszi-kultusz állítólag egy félreértés nyomán született, a Biblia ugyanis nem tesz említést a nyusziról. A 1500-as évek Németországában a gyöngytyúk számított értékes húsvéti ajándéknak, mert a belőle főzött leves előkelő ételként volt számontartva.
A gyöngytyúk németül Haselhuhn, a nyuszi pedig Hase: a hozzáértők azt állítják, hogy a kettőt egyszerűen összekeverték. Ám míg a gyöngytyúk valóban tojik tojást (a tojás pedig az új élet jelképe), a nyuszi nemigen.
Bárhogy is legyen, a csokinyúl ma a húsvét elengedhetetlen velejárója. Egyes források szerint a húsvéti nyúl a protestánsok találmánya: édességet vitt a jó gyerekeknek, azok pedig fészket készítettek neki.
A báránykából birka lesz, s akkor már a szénát szereti, és a friss zöldet a kaszálóról.
Takarmánygranulátum
Nyusziknak 6 hónapos korig lucerna alapú pellet javasolt, felnőtt nyulaknak széna alapú, persze korlátozott mennyiségben. Kedvencük a zab, fogaiknak jót tesz a gyökérzöldség. (A nyusziknak rágniuk kell, hogy koptassák a fogaikat, mert folyamatosan nő. A nyulak foga hetente akár 2-3 mm-t is nőhet.)
A búza, a kukorica, az árpa és a szója a tyúkok kedvence, de a nyuszik is megeszik.
A legnépszerűbb húsvéti jelkép a nyuszi. A nyuszi a termékenységet szimbolizálja gyors szaporodása miatt. A képen Attala Gábor Nyúlszobor című festménye látható 1984-ből.
A bárány bibliai eredetű húsvéti jelkép. Kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, de azzal is, hogy Jézus Isten báránya volt, aki feláldozta magát az emberiségért: magára vette a világ bűneit, s helyettesítő halált halt.
További képeink a galériában!
Derzsi Bernadett és Nagyvendégi Éva
