A masszázs (a szó a latin nyomkodás, gyúrás kifejezésre vezethető vissza) hatással van a bőrre, az izmokra, az ízületekre, a belsőszervek működésére – és a léleknek is jót tesz. Akár a legrégebbi gyógymódnak is tekinthetnénk, hisz a sajgó testrészeket az ember mindig is ösztönösen nyomkodta, dörzsölte, hogy a fájdalmat enyhítse.
Persze, az igazi masszázs azért több ennél. Arról nincsenek írásos adatok, hogy hol alkalmazták először. Azt viszont tudni, hogy az ókori nagy civilizációkban már ismert volt. Kínában több ezeréves feljegyzések bizonyítják, hogy már tudatosan gyógyításra használták ezt az ősrégi tudományt. (Az első hiteles forrás, amely fizioterápiás kezelési módokról számol be, nagyjából idő-számításunk előtt 2600-ra, Huang-ti kínai orvos érájára tehető.) A betegség minden fázisában, a megelőzéstől kezdve, a rehabilitációig szóba jöhetett a masszázs.
Időszámításunk szerint 620-ban a masszázst mint gyógymódot többször is említi a kínai irodalom, és a leendő orvosoknak is tanítják. Az egyiptomi birodalomban is megtalálható a masszázs ábrázolása – például egy domborművön. A görögök a masszázst már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták. (Az orvosi masszázs megteremtőjének Herodikoszt, a híres tornászt és orvost tekintik.) A görögök orvosi alapismereteit a római orvosok is átvették, és fokozatosan kiépítették a gyógyfürdőket. Bár a források gyógyerejét helyezték előtérbe, a masszázsról sem feledkeztek meg.
A népvándorlás idején szinte teljesen eltűnik a római fürdőkultúra és a hozzá kapcsolódó fizioterápiás kezelés. A keleti világban viszont továbbra is jelentős szerepe van a masszázsnak. Európában a reneszánsz idején fedezik fel újra, de rövid időn belül ismét feledésbe merül. Legközelebb Napóleon katonái hozzák magukkal a török fürdőkből a 18. század végén mint teljesen ismeretlen kezelést, amelyet „massement”-nek neveznek.
A modern masszázs – amit ma klasszikus vagy svéd masszázsként ismerünk – alapjait a 19. század elején a svéd Pehr Henrik Ling, a stockholmi gyógytorna és masszázs központi intézetének megalapítója fektette le. Szabályos masszázsőrület viszont csak a 19. század második felében tört ki, a holland J. G. Metzgernek köszönhetően.
Bizonyára az ő orvosi előadásainak és tudományos értekezéseinek köszönhető az is, hogy a masszázs ismét szerephez jutott a nyugati orvostudományban. Ezután számtalan ismert orvos értekezett a masszázs jótékony hatásairól.
Rengeteg masszázsfajta létezik. A legismertebbek közé tartozik a svédmasszázs, amely nyugati hagyományokon alapul. A klasszikus svédmasszázs az egész testre kiterjed, az izmok, az inak és ízületek átmasszírozására irányul. Elősegíti a mozgásfunkciók helyes működését, ellazítja a fájdalmasan feszülő, görcsös izmokat.
A sportmasszázs leginkább a svédmasszázshoz hasonlít, ám annál sokkal intenzívebb. Erősebb dörzsölő, gyúró, ütögető fogásokat alkalmaz, és a mélyizomzatra is kihat. A sporttevékenységek előtti masszázs felszabadítja a merev, görcsös izmokat, ezáltal azok rugalmasak, ellenállóbbak, terhelhetőbbek lesznek, és csökkennek a sérülések esélyei. A közvetlenül az izmok terhelése után végzett masszázs célja, hogy a szövetekből a salakanyagok mielőbb eltávozzanak. Az ezt követő masszázsok az izmok regenerálódását szolgálják, segítenek a megfelelő izomtónus visszaállításában.
A lávaköves masszázs eszközei a különböző méretű meleg bazalt- és hideg márványkövek, amelyeket a testre, illetve alá helyeznek az energiavonalak és a főbb energiaközpontok mentén. A meleg kövek nyugtató, masszázsszerű érzetet keltenek, míg a hideg kövek stimulálnak, és jótékony hatással vannak különböző gyulladásokra. A köveket és a masszírozandó területet speciális olajjal kenik be, melyhez illóolajat csepegtetnek. A lávakő hosszú ideig megőrzi a hőt, és a meleg hatására az illóolajok a bőr mélyebb rétegeibe is be tudnak jutni.
A thai masszázs ősi távol-keleti masszázsfajta. Az izmok nyújtásával, nyomásával, különböző testhelyzetek felvételével biztosítja a szabad energiaáramlást, oldja a fájdalmakat és a merevséget. A kezelés során nem használnak sem olajat, sem krémet. A masszázs a talajon elhelyezett matracon történik, könnyű, kényelmes ruhában. A masszőr az akupresszúrás pontokat ingerli, ún. nyomásos technikával. Az ujjain kívül a kézfejét, könyökét, térdét, lábát és talpát is használja masszírozásra.
A shiatsu masszázs az akupresszúra és a masszázs speciális kombinációja. A masszőr az ujjak nyomását alkalmazza a test meridián pontjain. Ez a masszázstechnika Japánban fejlődött ki, de gyökerei egészen az ősi hagyományos kínai orvoslásig nyúlnak vissza. (A shiatsu japán szó jelentése ujjnyomás.)
A nagyabonyi Czajlik Otília négy éve foglalkozik masszázzsal. (Egyébként több mint 30 éve az egészségügyben dolgozik, a légi kórházban ápolónő.) Hozzáértését bizonyítják az elégedett vendégek, akik rendszeresen felkeresik. – Egy pöstyéni magániskolában tanultam – mondja. – Az alapokkal kezdtük: a relaxációs és sportmasszázzsal. Majd újabb és újabb technikákat sajátítottam el. A klasszikus masszázson kívül a nyirokmasszázst, a mézes masszázst, a talpmasszázst, valamint a kínai klasszikus és harmonizációs masszázst alkalmazom. Ez utóbbinál a meridiánok mentén történik a kezelés – nagyon enyhe, nagyon kellemes, lazító hatású. Az egyes masszázsfajtákat persze kombinálhatjuk is.
– Mikor fordulnak az emberek masszőrhöz?
– Nálunk még kevesen vannak, akik élvezni akarják a masszázst. Általában csak akkor keresnek meg, amikor problémájuk van. Leggyakrabban a beállt vállizmok okoznak gondot, ami már mondhatni civilizációs betegség, és az ülőmunkára vezethető vissza. Ilyenkor a fájó testrészt masszírozom, csak utána jöhet a lazító masszázs. Sok olyan elváltozás is van, ami orvosi kezelésre szorul. Természetesen kiegészítő kezelésként a masszázs ilyenkor is szóba jöhet. Megelőzésként is lehet alkalmazni, ha rendszeresen végzik. A masszázs segít megőrizni az egészségünket. Fokozza a vérkeringést, rugalmassá teszi az izmokat, serkenti az izmok és kötőszövetek oxigénellátását, elősegíti a nyirokáramlást.
– Ez utóbbi a leginkább a nyirokmasszázsra jellemző?
– A többi masszázsnál is megmozdulnak a testnedvek, de a folyamat csak ennél a masszázsfajtánál irányított. A nyirokmasszázs serkenti a nyirok folyását a kötőszövetben, meggyorsítja a sejtek metabolizmusából visszamaradó salakanya-gok távozását a szervezetből. (Az elegendőfolyadékfogyasztás is fontos ahhoz, hogy az összegyűlt méreganyagok minél hamarabb kiürüljenek.) Rossz vérkeringésű vagy visszeres lábakat is lehet nyirokmasszázzsal kezelni – elmúlik a zsibbadás, a fájdalom. (Más fajta masszázst viszont nem szabad visszereseknél alkalmazni.) Ha el kell távolítani a mellet, a hozzátartozó nyirokmirigyeket, gyakran megdagad a kar, és a beteg nem tudja használni a kezét, mert nincs hova elfolyjanak a testnedvek, és a folyadék nyomja az idegvégződéseket. Ilyenkor is segít a nyirokmasszázs.
– Mit kell tudni a mézes masszázsról?
– Méregtelenít, salaktalanít, a pórusok-ban mélyen elhelyezkedő szennyeződéseket is a felszínre hozza (a dohányosok bőréből például erős nikotinszag jön elő a masszázs során), és ápolja a bőrt. A háton történik, de lehet a nagyizmokon is alkalmazni, ha a háton anyajegyek vagy sebek vannak. A méz egy része felszívódik a bőrön át, úgyhogy a vitaminok, ásványi anyagok bekerülnek a szervezetbe. A szervezet méregtelenítéséhez 3-4 masszázs szükséges. Az első két kezelést jó egy héten belül elvégezni, a következőt egy héttel rá. Ha ezután 3-4 hetente egyszer megismételjük a masszázst, az elég arra, hogy a szervezetünket „kondícióban tartsuk”.
– Szó esett a talpmasszázsról is.
– Minden testrésznek, belső szervnek megtalálható a reflexzónája a talpon, így a megfelelő zónák ingerlésével tudjuk a fájdalmat csillapítani, lazítani vagy épp serkenteni. Ha valamelyik szervvel nagyobb probléma van, azt is észre lehet venni a talpmasszázs során.
– Mikor nem ajánlatos a masszázs?
– A mézes masszázst például nem szabad alkalmazni, ha vérző fekélyek vannak a testen, mert serkenti a vérkeringést. Extrémen magas vérnyomás esetén ugyanúgy tilos, a kezelt vérnyomásnál viszont lehet. Nem ajánlatos még terhességnél, hátgerincet, csontot érintő daganatos betegségeknél... Mindig megkérdezem a vendégtől, hogy volt-e már masszírozva, illetve milyen erős masszázst szeret. Minden masszőrnek más a keze. Én nem vagyok híve a túl kemény masszázsnak, mert bemerevíti az izmokat. Márpedig, ha a vendég nem élvezi a masszázst, annak semmi értelme.
– A masszázsnak a szépségápolásban is szerepe van.
– Alkalmas testformálásra is, megerősíti a testkontúrokat, feszessé teszi a bőrt. A nyirokmasszázst például az arc és a dekoltázs kezelésére is alkalmazzák. A lényeg, hogy eltávozzanak a méreganyagok, javuljon a vérellátás – és hogy kisimuljon a bőr. Cellulitisz esetén is szóba jöhet a masszázs, kiegészítő kezelésként. Persze, a lehető legjobb eredmény érdekében elengedhetetlen a helyes életvitel, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás.
