Hogy milyen kockázatos világban élünk, arra igazából akkor döbbenünk rá, amikor kitör egy nagyobb vész, például megkergülnek a marhák. Holott a veszélyes anyagok bekerítettek minket. Itt vannak mindjárt az ennivalóink.
Ahhoz lassan már hozzászoktunk, hogy hol dioxin kerül beléjük, hol annyi növényvédő szer, hogy a lakmuszpapír már attól ellilul, ha végigsétálunk a piacon a zöldséges pultok között. És most a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek felbukkanásával új idő vette kezdetét! Az eljárás során mesterségesen kombinálják két élőlény genetikai anyagát, hogy a „végeredmény” mindkettő előnyös tulajdonságait hordozza. Így született meg például az a szörnyparadicsom, amely a beleültetett mélytengeri halgén jóvoltából jól tűri a hideget.
De létezik látványosra felturbózott eper, betegségeknek ellenálló szója és olyan kukorica, amely önmaga termeli meg a kártevőit elpusztító méreganyagot. Ezeknek a szép, új terményeknek az egyetlen hátulütőjük: senki sincsen tisztában azzal, milyen hatást gyakorolnak majd az emberi testre! A génmódosított ennivaló kiválthat allergiát (mint ahogyan van is már példa olyan szója esetében, amelybe átvitték egy allergizáló diófélének ezt a tulajdonságát), ezenkívül továbbadhatja nekünk antibiotikum-rezisztenciáját. Nálunk most kell bevezetni a jelölőrendszert, mely feltünteti, melyik termék génkezelt. Vásárláskor erre mindenképpen figyeljünk, hiszen a GM-szója ott leselkedhet az oly ártalmatlannak tűnő áruban is, mint a kedvenc csokoládénk.
Hasonló veszélyforrás az elektroszmog. Tudnivaló, hogy a földnek megvan a maga elektromágneses mezeje, amelyre testünk az elmúlt sok százezer év folyamán ráhangolódott. A mobiltelefon- és tévéadók, az átjátszóállomások, a telefonok, a számítógépek és a különféle elektromos gépek azonban mindenfajta mesterséges frekvenciát keltenek, amelyek valóságos sugárkezelésben részesítenek bennünket. Sokan biztosak benne, hogy az így keletkező elektroszmog olyan tünetekért felelős, mint a fejfájás, a szédülés, a hányinger, a kellemetlen közérzet.
Lépések történtek már a sugárdózis csökkentésére, léteznek például alacsony sugárkibocsátású számítógép-monitorok. Néhány szabály betartásával pedig mi magunk is csökkenthetjük a terhelést.
Erős hullámkibocsátók a mikrohullámú sütők (miután ezen alapul a hatásuk: az étel vízmolekuláit rövid idő alatt olyan erős rezgésbe hozzák, hogy az felmelegszik), ezért, működés közben, tartsunk tőle több méternyi távolságot. Mivel a tévék széles frekvenciatartományú sugarakkal bombáznak minket, amelyeknek hatótávolsága a képernyő nagyságával párhuzamosan nő, üljünk minél távolabb a képernyőtől, és a készüléket használat után ne hagyjuk készenléti állapotban. A mobiltelefont ne használjuk autóban vagy mélygarázsban, mert ha gyengébb a vétel, a készülék teljes erővel sugároz. Mivel a készülék készenléti állapotban is bocsát ki sugárzást, ne hordjuk közel a testünkhöz.
A számítógépes képernyők mellé telepíthetünk nagyméretű szobanövényeket, például jukkát, amelyek természetes térméregtelenítőként felfogják az elektromágneses sugárzást. A hálószobában a rádiós ébresztőórát cseréljük ki felhúzható vekkerre. A falban futó kábelek ártalmatlanítására szolgál az a hálózatba beiktatható kapcsoló, amely érzékeli, ha a szobában kialszik a villany, és ilyenkor ott az elviselhető szintre csökkenti feszültséget. Ugyanilyen érzékeléssel állítja vissza a teljes teljesítményt, ha bekapcsolnak egy készüléket.
Sugarak leselkednek ránk a szoláriumban is. Sokáig az a tévhit járta, hogy ha a napon nem is, a napágyakban kockázat nélkül barnulhatunk. A bőrgyógyászok ezt mindig vitatták, és mára egyértelművé vált, hogy a szolárium ibolyántúli A-sugarai sem ártalmatlanok: aki rendszeresen „műnapozik”, annál megnő a bőrrák kialakulásának veszélye. (És hamarabb ráncosodik: a mélyre hatoló ibolyántúli A-sugarak felelősek ugyanis a bőr öregedéséért.) Bőrünk ráadásul emlékezik, és minél többször tesszük ki sugárzásnak, annál hamarabb fogy el a károsodásokat semlegesíteni képes „naptőkénk”, és annál gyorsabban alakulhatnak ki bőrünkön elváltozások.
A szakemberek szerint a legrosszabb, amit tehetünk, ha kéthetente beugrunk egy kis barnulásra, mert ezzel állandó ingernek tesszük ki a bőrünket. Ennél még az is jobb, ha télen fehérek maradunk, nyáron viszont napozunk. Azt senki nem tagadhatja, hogy a barna bőr szebb, mint a sápadt, ám van biztonságos megoldás: az önbarnítók. A veszélyforrásokat napestig sorolhatnánk: a fejünk fölött húzódó nagyfeszültségű távvezetéktől a fogunkban lapuló amalgánig. Kockázatosak lehetnek olyan, ártalmatlannak tűnő anyagok is, mint például a teflon, amely a nagy fluortartalmú, káros vegyületek közé tartozik.
Főzés közben felszabaduló füstjétől nemegyszer elpusztultak már a konyhában tartott díszmadarak. Vagy az élelmiszeripar és a hajfestékgyártás is alkalmaz mesterséges AZO-festéket, amely a bőrön át azonnal bekerül a szervezetbe, és nem bomlik le, hanem felhalmozódik.
– Az emberi szervezetbe 80 százalékban az élelmiszerből juthat be káros anyag – mondja Tóth Gábor, Az E-számokról őszintén című könyv szerzője. – Ebből 10 százalékot az ivóvíz képez, ezért jó, ha csapvíz helyett ásványvizet fogyasztunk. Az állati eredetű ételekkel megesszük az állatgyógyászati szereket és hozamnövelőket is, míg a zöldségekben, gyümölcsökben növényvédő szerek maradványai lehetnek. Az élelmiszeripari adalékanyagokkal az emberiség saját magát szándékosan szennyezi.
– A színezékek, édesítőszerek, szintetikus aromák, térfogatnövelők, emulgátorok rengeteg ételben megtalálhatóak. A mesterséges vanília, az etil-vanilin függőséget okoz, és háromszorosára növeli a cukorkívánás kényszerét. A látványpékségek a levegőbe szellőztetik az anyagot, amely lecsapódik az orr nyálkahártyáján, és mire odaérünk a metró kijáratához, már rohanunk is süteményt venni. A gyümölcsjoghurt tele van cukorral, színezékkel. A piros színt a kárminsav adja, amelyet a bíbortetű testnedveiből nyernek. Tehát a színezék természetes, csak épp állatból és nem növényből van! Vigyázni kell a mesterséges édesítőszerekkel is, mert hizlalnak. A szervezet természetes reakciója, hogy az édes íz hatására inzulint termel. A cukor és a méz egészségesebb, vagy jó választás a gyümölcscukor. A csoki, kakaó nagy mennyiségben függőséget okozhat a gyerekeknél. A jégkrém teljes egészében virtuális élelmiszer. Az üzemek a kipréselt légyümölcs maradékát zselésítőanyagokkal keverik, ezt adják el a fagylaltgyáraknak. A szénsavas üdítők annyi cukrot tartalmaznak, hogy növelik a szomjúságérzetet, sőt kiszáradást okozhatnak, miközben hizlalnak. Helyettük igyunk tartósítószer-mentes szörpöket.
A Greenpeace béke- és környezetvédelmi szervezet.
– Mi nem beszélünk a környezetről, hanem erőszakmentes, közvetlen akciókkal állunk a környezet és a szennyezők közé – mondja a Greenpeace Magyarország munkatársa. – Nagy kampányaink az atomenergiával, a vegyi szennyezésekkel, a biodiverzitás megőrzésével és az óceán védelmével foglalkoznak. A Magyarországon kapható kozmetikumokban található allergén hatású szerek közül a legtöbbet az MDGN-nel (metildibromo-glutaronitril) foglalkoztunk, mert tíz év alatt a vegyület által okozott kontakt allergia 1 %-ról 8-9 %-ra nőtt az európai lakosság körében.
– Az MDGN a naptejektől a krémeken át a sminkekig szinte mindenfajta kozmetikumban előfordul, de a vásárlók most már egy hosszú listáról tájékozódhatnak az érintett termékek neveiről. A másik veszélyes vegyszer a triclosan. Ez a fertőtlenítőszer jellemzően fogkrémekben és néhány tusfürdőben fordul elő. Valóban vannak jó hatásai, csak a vegyületet nem vizsgálták kellően, és bár az embert nem mérgezi, de válogatás nélkül minden élő szervezetet elpusztít a szájban, így az egészséges szájflórát is. Az MDGN és társai betiltásáig még két év a türelmi idő, addig a felhasználók ki vannak téve allergén hatásuknak.
