Kincs van ott elásva

Gombaszögön vagyunk, a tavasz illatát érezni a völgyben. Egykor pálos szerzetesek éltek itt, kolostoruk romjait mára belepték a fák, mert a természet közömbös. Vagyis, dehogy, hisz a megmaradt falak mindig beszélnek. Itt mintha azt mondanák: Most így van, de volt az máshogy is. Most pedig máshogy lett!

Van egy titokzatos rend, a pálosok rendje. Azért titokzatos, mert ők az egyetlen magyar férfi szerzetesrend. A remeteséget vegyítették a szemlélődéssel, talpig fehér ruhájuk gyönyörű. Kolostoraikat nagyrészt benőtték a fák – de a gombaszögi* kivétel. (*Gombaszög Rozsnyótól 11 km-re fekszik.) Nyolc évbe telt az újjáépítése, s ma már látogatható történelmünk egyik kedvenc színtere. Orosz Örs értékmentő mesél nekünk a pálos kincsről, a Bebekek legendáiról. Mozgalmuk, a Sine Metu az évtized egyik legnagyobb értékmentő összefogását hozta össze Gombaszögön.

– A középkor világa nagyon kiszámítható volt – kezdi Orosz Örs. – A nagyurak a mennyországba szerettek volna jutni, ezért támogatták a szerzeteseket. A pálosok védelmet és pártfogást kaptak a nagyuraktól a lelki üdvösségért cserébe. Hetente kétszer vagy ötször azért imádkozott az egész kolostor, hogy a főúr biztosan a mennyországba jusson. A gombaszögi kolostort Nagy Lajos pénzügyminisztere, Bebek György, gazdagon ellátta. Az 1300-as évek derekán ő volt az egyik legerősebb felvidéki oligarcha, a Bebek-címer az akkor vert pénzekre is rákerült. Ez óriási dolog volt, hiszen a magyar pénzek egyik felén mindig Szűz Mária szerepelt – mint a Magyarok Nagyasszonya –, a másik oldalon pedig a király portréja, amely mellé odakerült a kis Bebek-címer is. Múzeumunkban egyébként ki van állítva belőle egy-két eredeti példány.

– Mit érdemes tudni még Bebek Györgyről?

– Bebek György kétszer is tárgyalt személyesen a pápával, ráadásul, mint független külföldi diplomatát, megbízták azzal, hogy közvetítsen békét a civakodó olasz városállamok között. Olaszországi útjairól pedig többek közt festőket „hozott haza”, akiknek a lemenői festették a gömöri templomok freskókincseit. Bebek Gombaszögöt választotta temetkezési helyéül, ezért hozta létre az itteni pálos kolostort.

– A kolostor vagyonáról ma is legendák keringenek. Valóban létezett a kincs?

– Igen, ez nem csak legenda! A pálosok a 16. századra olyan gazdagok lettek, hogy felvásárolták a körülöttük levő falvakat. Vagyonukat 12 ezer dukátra becsülték – a kassai aranykincs* háromszorosára. (*A kassai aranykincs Európa egyik legnagyobb újkori éremlelete. 1935-ben találták meg, Kassán van kiállítva a Kelet-szlovákiai Múzeumban.) A kincset a rend elüldözésekor rejthették el. Petőfi maga is azt írta gombaszögi látogatása után az útirajzában, hogy „kincs van ott elásva”, s a helyet még jószág sem legeli. A nép ajkán azóta is él, hogy bizonyos napokon a kincset „kiterítették”.

Bebek György után kétszáz évvel egyik lemenője – akit szintén Bebek Györgynek hívtak – két évig ásatott a kolostor területén. Meg akart győződni arról, hogy a kincs valóban ott van-e a föld alatt. Ez az utolsó Bebek György egy ambiciózus főúr volt, aki szembeszállt a katolikus Habsburgokkal, és ugye a pálosok is katolikusok voltak.

– Mi lett a gombaszögi pálosok végzete? Miként kerültek lemenő ágba?

– Az utolsó Bebek Györgyről azt tartják, hogy 1555-ben kifosztotta a kolostort, melyet még atyái alapítottak. Áttért ugyanis az evangélikus hitre, és elűzte a pálosokat birtokairól. Az áttérés mögött az is állhatott, hogy szerette volna megszerezni a pálosok vagyonát.

– Végül előkerült a kincs?

– Rozsnyón találták meg, egy ottani polgár házának a pincéjében. Bebek ostrom alá vette a várost, és elvitte a kincset. Erről pontos jegyzőkönyv maradt fenn, melynek köszönhetően tudjuk, hogy mennyi volt az arany, az ezüst, a készpénz. Ehhez még elmesélnék egy hidegrázós történetet. Šálek Csaba budavári prior már vagy két éve behozott hozzánk egy gyönyörű, hatszáz éves aranyozott ezüst gótikus kelyhet, melynek külseje egyezik a gombaszögi kincs egyik darabjának a leírásával. Mint kiderült, a prior a Basó család leszármazottja, akik a Bebekek szövetségesei voltak. Könnyen lehet, hogy a kehely tényleg a kolostor kincsei közé tartozott, ezért kiállítottuk.

– Ha ma ellátogatunk Gombaszögre, mit láthatunk?

– A kolostor épületegyüttesének körülbelül 40 százaléka már konzervált, végleges állapotban van. A kápolna teljes tömegi rekonstrukciót kapott – ez Szlovákiában az első ilyen, hivatalosan jóváhagyott megoldás. A Bebek-ágyú másolata is áll, az Andrássy-kúriában pedig háromnyelvű idegenvezetéssel működik az állandó kiállítás. Van egy adrenalinos elemünk is: egy zipline-pályával kötöttük össze a gombaszögi cseppkőbarlangot a kolostorral. A pálosok mindig valamilyen forrás mellé települtek – nálunk ez a Margit-forrás volt. Letelepedésük előtt Bebek György valószínűleg megmutatta nekik a birtokait, ők pedig kiválasztották a számukra legjobb helyet. És milyen jól választottak, a hely energiája a mai napig magával ragadja a látogatót!

A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok fogta össze a Pilisben és a Pécs környéki hegyekben élő remetéket. A pálosok a világi javakról lemondva, remetebarlangok közelében élték mindennapjaikat. Egyik sajátosságuk a fehér habitus volt – 1341-től viselték, hogy megkülönböztessék magukat a kóbor remetéktől.

Gombaszög urának, Bebek Györgynek a szablyája

A vesztes mohácsi csata után vagyunk, mikor is a Magyar Királyságot belháború sújtotta. Két király (Szapolyai és Habsburg Ferdinánd) is magyar királynak mondta magát – a nevető harmadik pedig a török volt. Az utolsó Bebek Györgyöt sok helyen pártoskodó, urakat cserélgető főúrnak írják le. Mindenesetre a török udvart is megjárta, vissza akarta foglalni tőlük Füleket, de végül oszmán fogságba esett. Szulejmán szultán tízezer dukátért engedte el, sőt, egy díszes szablyát is adott neki azzal a jelképes üzenettel, hogy használja a Habsburgok ellen.

Ez a kard fennmaradt, és a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Gombaszögre is elhozták egy kiállítás erejéig. A képen: Az utolsó Bebek Györgyöt drága kaftánba öltöztették, hogy tudjon hódolni a török szultánnak. A törökök a Habsburgok ellen harcoltak, erre biztatták Gömör urát is.

A gombaszögi kolostort Bebek György alapította 1371-ben

A pálosokat a magyarok papjainak is nevezték, 1250-ben alakult meg a rend. Napjaikat az imádkozás és a kétkezi munka töltötte ki. A történelem viharai többször megtépázták a rendet, a felvilágosodás alatt II. József eltörölte. Az elkonfiskált rendházak száma akkor 381 volt.

A két hollós és a pálosok

Mátyás király különösképp pártolta a pálosokat. Az a mondás járja, hogy a rend az eredetét az egyik „hollóstól”, Páltól nyerte, azért is hívták őket pálosoknak; anyagi javakat pedig egy másik „hollóstól”, Mátyás királytól kaptak... (Mátyás király jelképe ugyanis a holló volt.) Pált a hagyomány szerint remeteségében egy holló táplálta, ám amikor meglátogatta egy másik remete, a holló két adag cipót pottyantott le neki. Ezért lett a pálosok jelmondata a Megkettőzte a járandóságot (Duplicavit annonam).

Duplicavit annonam

Aki szereti a borzongást és a csodákat, az „rákattanhat” a szentek életére, ők ugyanis fura és különc emberek voltak. A gyönyörű Szent Ágota például levágta a mellét; Szent Margit vasövet viselt, hogy kínozza magát; Remete Szent Pál pedig egy barlangban lelt menedékre, ruháját a pálmák leveleiből készítette, a tiszta forrás vizét itta – miközben a keresztény tanítást hirdette. Egy alkalommal meglátogatta Szent Antal, aki szózatot hallott, hogy nem ő a legidősebb remete (90 éves volt akkor).

S miközben beszélgettek, a Pált tápláló holló föléjük szállt, és egy egész cipót ejtett le nekik. Addig Pálnak csak fél cipó járt, ezért hálát mondott a csodáért, majd huzakodni kezdtek, hogy ki törje meg a kenyeret. Mígnem újabb csoda történt: a cipó kettévált. (A pálosok jelmondata – a Megkettőzte a járandóságát – erre utal.)

Pálosok

Az első remeték a sivatagban, majd később a barlangokban éltek, és egész nap imádkoztak. Magyarország területén is éltek remeték, például a Pilis hegységben. Ők is források közelében telepedtek le, mint annak idején Pál – de itt már a földesurak tudtával. Elszórtan, elhagyott barlangokban éltek, míg végül Boldog Özséb esztergomi kanonok összefogta őket. Nehezen tudták bevinni őket a monostorokba, Özséb ezért a pápához fordult, hogy engedélyezze számukra a regulát.

Még 1327-ben is, amikor a pápa jelentést kért róluk, sok remete élt a hegyek és erdők magányában. Végül megkapták a kiváltságlevelet és a szürke kámzsa helyett a fehér színű habitust, hogy megkülönböztethessék magukat a kóborló remetéktől. Egyre több pálos kolostor létesült – a lengyel Częstochowában is, ami azért fontos, mert ma itt van a rend székhelye. A 15. század végére a pálosoknak már 58 monostoruk, rendházuk volt magyar földön.

Mi az a Regula?

A szerzetesrendek külön szabályzat szerint élnek, mely segíti az életüket. Általában minden rendnek van saját regulája, a pálosok életeszménye például a magány és szemlélődés volt. Fehér habitust viseltek, hogy megkülönböztessék magukat a kóbor remetéktől.

Kápolna

A föld alatt egy méternyi falat találtak díszes freskómaradvánnyal: ez lett a nyolcszögletű kápolna tömegi rekonstrukciójának az alapja. A legértékesebb pálos leletekből állandó kiállítás nyílt a kolostortól nem messze, az Andrássy–Polcz-kúriában...

Kolostorkút

Kiderült, hogy az emberek szeretik a régi kutakat. A kolostorkút feltárását Sherlock Holmes-i nyomozómunka előzte meg, rengetegen követték a munkálatokat a közösségi oldalakon. A hivatalnokok nem hittek benne, a georadar is bizonytalanul mutatta, ezért sokáig nem engedélyezték az ásatást. Szerencsére Orosz Örsék nem adták fel, s végül nekik lett igazuk...