A gombaszögi pálos kolostor falmaradványát újjáépítették a Sine Metu civil szervezet tagjai, valamint tömegileg rekonstruálták az eddig nem látható nyolcszögletű kápolnát.
Számokban 2017 novemberében történt az első kapavágás. Azóta közel háromszáz ember dolgozott itt, a Sine Metu hét ásatást végzett – 46 ezer önkéntes munkaóra alatt nagyjából 1100 teherautónyi földet mozgattak meg kézi erővel. Ezt körülbelül százezer óra romkonzerválás követte.
Mit tártak fel?
Kiásták a kolostor teljes déli udvarát, előkerültek a templom, a kápolna, a kerengő falai, a kolostorkút, a refektóriumok, a sütőház és az egyik pince. A legértékesebb leleteket restaurálták, és állandó kiállítás nyílt belőlük nem messze, az Andrássy–Polcz-kúriában.
Innen indultak 2017-ben... csak ennyi maradt a kolostorból, a többi a föld alatt.
Konzerválták a helyben fellelt freskókat, befedték a kápolnát, lepadlózták a templomot, és helyreállították az oltárokat. Méltó helyre került Bebek György síremlékének, valamint Bebek Ferenc ágyújának a másolata is. A leglátványosabb pedig a két gótikus ablak rekonstrukciója és a romfal díszkivilágítása.
A gombaszögi pálos klastromot évszázadokig föld és sűrű bozót borította, mígnem a gömöri Bástya Egyesület önkéntesei ki nem takarították. Később újra benőtte a dzsungel, 2017-ben viszont színre lépett a Sine Metu...
KINCS VAN OTT ELÁSVA
Gombaszögön vagyunk, a tavasz illatát érezni a völgyben. Egykor pálos szerzetesek éltek itt, kolostoruk romjait mára belepték a fák, mert a természet közömbös. Vagyis, dehogy, hisz a megmaradt falak mindig beszélnek. Itt mintha azt mondanák: Most így van, de volt az máshogy is. Most pedig máshogy lett!
Van egy titokzatos rend, a pálosok rendje. Azért titokzatos, mert ők az egyetlen magyar férfi szerzetesrend. A remeteséget vegyítették a szemlélődéssel, talpig fehér ruhájuk gyönyörű. Kolostoraikat nagyrészt benőtték a fák – de a gombaszögi* kivétel. (*Gombaszög Rozsnyótól 11 km-re fekszik.) Nyolc évbe telt az újjáépítése, s ma már látogatható történelmünk egyik kedvenc színtere. Orosz Örs értékmentő mesél nekünk a pálos kincsről, a Bebekek legendáiról. Mozgalmuk, a Sine Metu az évtized egyik legnagyobb értékmentő összefogását hozta össze Gombaszögön.
– A középkor világa nagyon kiszámítható volt – kezdi Orosz Örs. – A nagyurak a mennyországba szerettek volna jutni, ezért támogatták a szerzeteseket. A pálosok védelmet és pártfogást kaptak a nagyuraktól a lelki üdvösségért cserébe. Hetente kétszer vagy ötször azért imádkozott az egész kolostor, hogy a főúr biztosan a mennyországba jusson. A gombaszögi kolostort Nagy Lajos pénzügyminisztere, Bebek György, gazdagon ellátta. Az 1300-as évek derekán ő volt az egyik legerősebb felvidéki oligarcha, a Bebek-címer az akkor vert pénzekre is rákerült. Ez óriási dolog volt, hiszen a magyar pénzek egyik felén mindig Szűz Mária szerepelt – mint a Magyarok Nagyasszonya –, a másik oldalon pedig a király portréja, amely mellé odakerült a kis Bebek-címer is. Múzeumunkban egyébként ki van állítva belőle egy-két eredeti példány.
– Mit érdemes tudni még Bebek Györgyről?
– Bebek György kétszer is tárgyalt személyesen a pápával, ráadásul, mint független külföldi diplomatát, megbízták azzal, hogy közvetítsen békét a civakodó olasz városállamok között. Olaszországi útjairól pedig többek közt festőket „hozott haza”, akiknek a lemenői festették a gömöri templomok freskókincseit. Bebek Gombaszögöt választotta temetkezési helyéül, ezért hozta létre az itteni pálos kolostort.
– A kolostor vagyonáról ma is legendák keringenek. Valóban létezett a kincs?
– Igen, ez nem csak legenda! A pálosok a 16. századra olyan gazdagok lettek, hogy felvásárolták a körülöttük levő falvakat. Vagyonukat 12 ezer dukátra becsülték – a kassai aranykincs* háromszorosára. (*A kassai aranykincs Európa egyik legnagyobb újkori éremlelete. 1935-ben találták meg, Kassán van kiállítva a Kelet-szlovákiai Múzeumban.) A kincset a rend elüldözésekor rejthették el. Petőfi maga is azt írta gombaszögi látogatása után az útirajzában, hogy „kincs van ott elásva”, s a helyet még jószág sem legeli. A nép ajkán azóta is él, hogy bizonyos napokon a kincset „kiterítették”.
Bebek György után kétszáz évvel egyik lemenője – akit szintén Bebek Györgynek hívtak – két évig ásatott a kolostor területén. Meg akart győződni arról, hogy a kincs valóban ott van-e a föld alatt. Ez az utolsó Bebek György egy ambiciózus főúr volt, aki szembeszállt a katolikus Habsburgokkal, és ugye a pálosok is katolikusok voltak.
– Mi lett a gombaszögi pálosok végzete? Miként kerültek lemenő ágba?
– Az utolsó Bebek Györgyről azt tartják, hogy 1555-ben kifosztotta a kolostort, melyet még atyái alapítottak. Áttért ugyanis az evangélikus hitre, és elűzte a pálosokat birtokairól. Az áttérés mögött az is állhatott, hogy szerette volna megszerezni a pálosok vagyonát.
– Végül előkerült a kincs?
– Rozsnyón találták meg, egy ottani polgár házának a pincéjében. Bebek ostrom alá vette a várost, és elvitte a kincset. Erről pontos jegyzőkönyv maradt fenn, melynek köszönhetően tudjuk, hogy mennyi volt az arany, az ezüst, a készpénz. Ehhez még elmesélnék egy hidegrázós történetet.
Olvass tovább: Kincs van ott elásva
