A közismert napvédő faktor régebben csak az UVB-sugarakra vonatkozott, vagyis a leégéstől védte a bőrt. A mai fényvédő készítmények megbízhatóan kiszűrik az UVA-sugarakat is, amit jeleznek a készítményen. Az SPF (Sun Protective Factor) az UVB-sugárzás elleni védelem fokát jelenti, míg a PPD (Progressive Pigmentation Darkening) az UVA-sugarak elleni védelemről tájékoztat.
Harminc év fölött tízévente tíz százalékát veszítjük el az aktív melanocitáinknak, melyek a bőr barnulásáért felelősek. Testünk gyakrabban napoztatott területei (arc, vállak, dekoltázs) továbbra is jól barnulnak, de már zavar állhat be a melaninképzésben, és ekkor jelennek meg több helyen a foltok. Az idő múlásával bőrünk egyre vékonyodik, ettől barnaságunk egy kicsit szürkébbnek tűnik. A kor előrehaladtával bőrünk érzékenyebbé válhat a napra, ezért ha szép színt szeretnénk, legyünk óvatosak.
Az UVA-sugaraknak nincs azonnal látható és mérhető következménye, mint az UVB-sugaraknak, melyek a leégésért felelősek. Az UVA-sugarak esetében csak a bőrpigmentáció fokát lehet figyelembe venni, mérésének technikája még nem egységes a világon. Ezért fordul elő gyakran, hogy egyes márkák a készítményeiken nem jelzik pontos számmal kifejezve az UVA-sugarak elleni védekezés mértékét, csak utalnak arra, hogy a készítmény véd az UVA-sugarakkal szemben is.
A bőrünk megőrzi a nagy napozások, leégések emlékét. A bőr emlékszik: a napfény hatására sejtjeinek DNS-e károsodást szenved, ami miatt a DNS-lánc hibásan másolódik le, és hibás sejtek alakulnak ki. Az egészséges bőrben működik az a javító mechanizmus, amely ezt a hibát képes kijavítani, ám minél többször éri napsugárzás a bőrt, ez a mechanizmus annál hamarabb merül ki. A hibák így nem korrigálódnak, ennek eredményeként pedig pigmentfoltok, bőrszarusodás, végső soron pedig bőrrák léphet fel. Ma már létezik olyan testápoló, melynek hatóanyaga – a forró égövi tájakon honos Cassia Alata kivonata – képes megelőzni, illetve helyrehozni a bőrsejtek DNS-ének említett károsodását.
A nyílt seb helyén másként viselkedik a bőr, mint az egészséges felületen. Friss heggel tehát nem szabad napra menni, mert begyulladhat, illetve csúnya pigmentációval gyógyul.
A napallergiának többféle változata van. Előfordulhat, hogy különféle, külsőleg vagy belsőleg alkalmazott kémiai anyagok (például a citrusfélék olaja vagy bizonyos gyógyszerek) hatására fokozódik a bőr fényérzékenysége, és kiütések jelennek meg rajta. Másoknál pusztán a napfény hatására lépnek fel különféle tünetek, többek között csomók, hólyagok, vörös foltok. Ezt hívják polimorf fénydermató-
zisnak.
A barna pigmentfoltok kialakulásában (pl. az arcon) nagy szerepet játszhat az egyéni hajlam. Például akinek szeplős a bőre, a napfény hatására tünetei fokozódnak. Hasonlóképpen a naptól nőhet a pigmentfoltok, anyajegyek száma is. Ezenkívül az ösztrogén és a napfény kombinált hatására májfoltok alakulhatnak ki. Ez a terhesség alatt jellemző, vagy ha valaki fogamzásgátlót szed.
A szoláriumot örökre felejtsük el!
Csövéből UVA-sugarak érik a bőrünket, melyek a bőr korai öregedését okozhatják, és felelősek lehetnek a bőrrák kialakulásáért. A mesterséges előbarnulás helyett a fokozatosság elvét kövessük. A rövid hullámhosszú UVB-sugarak felelősek a napbarnított bőrszínért, de ezek okozzák a leégést is. A hosszabb hullámhosszú UVA-sugarak a bőr mélyebb rétegeibe jutva, annak korai öregedését idézik elő, megzavarhatják az immunrendszert, és nagyban hozzájárulhatnak a bőrrák kialakulásához.
A faktorszám azt mutatja, hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni védelmi idő bőrtípusonként változik: a legérzékenyebb bőr védelem nélkül nagyjából tíz perc alatt ég le a napon. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, a védettség nem növelhető a végtelenségig.
