Görögországba készül, és rajongva szereti a frappét? Akkor jó helyre megy. Görögország a kávéimádók számára az ígéret földje – nem csak a jó kávénak köszönhetően. Kosztasz egy krétai kávéház tulajdonosa, akit nyaralás közben ismertem meg. Ő bizony nem hódol be a modern világnak – őrzi a régi kávézási hagyományokat. Már nagyon az idegeire ment, hogy minden második betévedő turista rögtön azt tudakolja, van-e wifi. Ezért csináltatott egy táblát, és kitette a bejárat mellé. Ez a felirat állt rajta: „Itt, nálunk nincs wifi, itt mindenki szórakozik és beszélget.” Nem érdekelte, hogy néhány turista a fejét csóválva odébbáll. Ő még tudja, hogy kell egy jó görög kávét meginni...
A görögök a kávészemeket finomra darálják. A kávéital minőségét a víz mennyisége határozza meg. A vizet csészével mérik ki, és beleöntik a vízforraló kannába. Ezután kerül sorra a cukor (ha a vendég édesen kéri) és a darált kávé. Jól összekeverik, és a kannát forró homokba vagy parázsló faszénre helyezik. A hőfok nem lehet túl magas, a görög kávé ugyanis lassan készül, hét-tíz percig fő, amíg nem keletkezik rajta sűrű, krémes hab (ez a kaimaki), ami annyira jellemző a görög kávéra. Amikor a kávé elkészült, óvatosan porceláncsészékbe töltik, hogy a hab érintetlen maradjon.
(© greekboston.com)
A feketekávé jelkép. Soha nem szabad menet közben gyorsan felhörpinteni vagy a mozgólépcsőn sietve lenyelni. Érdemes a legjobb minőséget választani, és megadni a módját a kávéivásnak. El kell kerülni azokat a helyeket, ahol csak színezett kotyvalékot tesznek elénk. Görögországban nagy kultúrája van a kávéivásnak, elkészítése pedig igazi művészet. Benne van a görög népi mentalitás: az az elv, hogy „soha ne siess, hanem élvezd ki a pillanatot”.
Első szabály: Ne siess!
A legszentebb szabály a nyugalom és az elegendő idő. A görögök olyan helyet választanak a kávé elfogyasztására, ahol jó kilátás van, például egy térre vagy a tengerre. A kávét lassan iszogatják, és élvezettel ízlelgetnek minden kortyot. A kávézás szertartása alatt a barátaikkal beszélgetnek, játsszák a kedvenc társasjátékukat, a távlit, sakkoznak, kártyáznak, üdítőt isznak, édességet esznek. Néha órákat töltenek el egyetlen kávé mellett.
A kávé szerepet játszik az ismerkedésben is. Nem véletlen, hogy kávé mellett beszélik meg a találkozót egy új kapcsolat vagy barátság kezdetén, társasági összejövetel vagy munkaértekezlet esetén.
„Iszunk egy kávét?” – kérdezik. A görög ember éppen ezért ritkán kávézik egyedül, könyvet olvasva vagy a számítógép mellett ülve. A kávéházakban ritkán látni mobilozó embert kávéivás közben. Vagy ha mégis, akkor az illető biztos idegen.
Kosztasz, az említett krétai kávéház-tulajdonos ezt így magyarázta nekem: „Már nagyon az idegeimre ment, hogy az ide betévedő turista rögtön azt tudakolja, van-e wifi. Csináltattam egy táblát, és kitettem a bejárat mellé. Felírtam rá, hogy itt, nálunk nincs wifi, itt mindenki szórakozik és beszélget. Nem érdekel, hogy a turista a fejét csóválva odébbáll... Az sem érdekel, hogy elmaradott őslénynek tartanak. Az emberek azért jönnek hozzám kávézni, hogy találkozzanak és beszélgessenek egymással. Ez a viselkedésmód a görög kultúra része, és azt akarom, hogy az is maradjon.”
A görögök kávézási szokásain más nemzetek csodálkoznak. A japánok elképedve fogadják, és nem értik, hogyan lehet órákig ülni és beszélgetni egy kávé mellett. Az amerikaiak pedig nagyot néznek, hogy a kávé lefőzése közel tíz percig tart – ahelyett, hogy Nescafét innának, esetleg egy kotyogóból töltenék fel a csészéiket.
Görögországban a legkedveltebb kávé az ellinikosz kafesz. Ezt isszák a 17. századtól kezdve, amikor is a török uralom alatt az Oszmán Birodalom alattvalói behozták az országba az első kávészemeket. Az italt leggyakrabban egy fogantyúval ellátott kis rézkannában (briki) főzik. (© chowhound.com)
Második szabály: Szeretettel!
Görögországban a legkedveltebb kávé az ellinikosz kafesz. Ezt isszák a 17. századtól kezdve, amikor is a török uralom alatt az Oszmán Birodalom alattvalói behozták az országba az első kávészemeket. Az italt leggyakrabban egy fogantyúval ellátott kis rézkannában (briki) főzik. Az igazi görög kávé elkészítéséhez gyakorlat kell – és egy jó adag meraki, ami szabad fordításban azt jelenti, hogy a kávét főző személy szeretettel készítse, és tegye bele szívét-lelkét.
A sötét ital a megrendelő kívánsága szerint készül. Négyféle változata ismert, minden változatban más és más a kávé és a cukor aránya. A szkétosz cukor nélkül készül egy kiskanál kávéporból. A métrioszba egyenlő arányban tesznek cukrot és kávét. A glykószba két kiskanál cukor és egy tetézett kiskanál kávépor kerül, a vara glykószhoz három kiskanál cukor és két kiskanál kávé kell.
Dobre Anett (Dunaszerdahely) évekig élt és dolgozott Görögországban. Ő mesélt nekünk először behatóan a görög kávézási szokásokról...
A görögök a kávészemeket finomra darálják. A kávéital minőségét a víz mennyisége határozza meg. A vizet csészével mérik ki, és beleöntik a vízforraló kannába. Ezután kerül sorra a cukor (ha a vendég édesen kéri) és a darált kávé. Jól összekeverik, és a kannát forró homokba vagy parázsló faszénre helyezik. A hőfok nem lehet túl magas, a görög kávé ugyanis lassan készül, hét-tíz percig fő, amíg nem keletkezik rajta sűrű, krémes hab.
A görögök otthon is rézkannában főzik a kávét, de már tűzhelyen, kis lángon – és keserűen isszák. Így adja ki az igazi ízét. Ha édességre vágynak, pár falat baklavát esznek hozzá.
Amikor pedig magasra kúszik a hőmérő higanyszála, sorra kerül a jegeskávé. Görögország elképzelhetetlen a frappé nélkül. Ezt az üdítő italt a Nestlé üzleti képviselője, Dimitrisz Vakondiosz találta fel a Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron. A Nestlé akkor mutatta be a gyerekek számára kifejlesztett csokoládéitalát, amelyet shakerben készítettek... A bemutató szünetében Vakondiosz kávét szeretett volna inni, de sehol nem volt forraló. Hát hideg vizet tett a shakerbe a Nescaféhoz, és fölverte – így született a frappé.
Akárcsak az ellinikosz kafesznek, a jegeskávénak is több változata van. Hogy a vendég melyiket kéri, azt föl kell tüntetni a megrendelésnél. A glykósz két kiskanál instant kávéport és négy kiskanál cukrot, a métriosz két kiskanál kávéport és két kiskanál cukrot, a szkétosz csak két kiskanál kávét tartalmaz. Mind a három kávét tejjel is felszolgálják. A múlt század 90-es éveiben megjelent Görögországban a freddo espresso és a freddo cappuccino, és mind a kettő forradalmat hozott. Idővel a két freddo népszerűbb lett, mint a frappé. Mindez a frissen lefőzött presszókávénak és a minőségi szemes kávénak volt köszönhető.
A freddo espresso hozzávalói a forró dupla eszpresszó, a jég és a cukor. Ezeket összeturmixolva jellegzetes hab keletkezik a kávé tetején. A freddo cappuccino hasonlóan készül, csak a barista ráadásul felönti habosított hideg tejjel. A freddo espresso kiváló frissítő ital a forró és fárasztó kánikulai napokon, amikor az embernek sok pluszenergiára van szüksége.
Harmadik szabály: A hagyomány
Görögországban a kávét hagyományos kávéházakban szolgálják fel, amelyek neve kafeneio. A turisták arról ismerhetik fel, hogy a kint elhelyezett asztalok körül nyugdíjasok üldögélnek. A nap folyamán férfiak csatlakoznak hozzájuk. A férfiak gyakran, de nem mindennap járnak a kafeneióba, és nem ülnek ott hosszú ideig. Általában elfogyasztanak egy csésze kávét, meghallgatják a legújabb híreket, illetve megbeszélik a folyó ügyeket, például az autójavítást, a ház átépítését, a költözködést vagy ha szerelőt keresnek.
Sokan állítják, de nem igaz, hogy Görögországban a nőknek tilos a kafeneióban üldögélni. Sok asszony nem is szeret oda járni, nekik elég, ha a férjük elmondja az ott elhangzott pletykákat. A görög asszonyoknak más találkahelyük van: a ház előtt, az üzletekben, a piacon tárgyalják meg a híreket, vagy otthon fogadják a látogatókat egy csésze kávé mellett. Persze a nők is járnak kávéházba (főleg a nagyvárosokban), isszák a hagyományos görög kávét vagy a frappét és a freddót, valamint megbeszélik a számukra fontos ügyeket.
Görögországban a kávét hagyományos kávéházakban szolgálják fel, amelyek neve kafeneio. A turisták arról ismerhetik fel, hogy a kint elhelyezett asztalok körül nyugdíjasok üldögélnek. A nap folyamán a férfiak is csatlakoznak hozzájuk. Ám a görög férfiak nem mindennap járnak a kafeneióba, és nem üldögélnek ott hosszú ideig. Általában meghallgatják a legújabb híreket, illetve megbeszélik a folyó ügyeket, például az autójavítást, a ház átépítését, a költözködést vagy ha szerelőt keresnek... Szóval ugyanazt csinálják, mint amit a kocsmában csináltak nálunk a régi falusiak.
A kafeneio fontos helyet foglal el a görög kultúrában. A 19. századtól kezdve a pihenés, a szórakozás, a beszélgetés és a kapcsolattartás színhelye. Sok ember itt fogadja a látogatóit, ide járatja a postáját. Eleinte a kafeneio mint borbély- és cipőkészítő műhely, valamint mint mészárszék is szolgált. Ma – főleg faluhelyen – a kafeneio a fő hírközlő központ.
A vendégek itt beszélik meg a hazai és nemzetközi politikai híreket, a társadalmi eseményeket, a futballmeccseket és a helyi érdekességeket. A lakosság a kafeneióban mindenről értesülhet: ki adta el a földjeit, ki halt meg, ki nősül meg a közeljövőben és hasonlók.
A görögöknél a kávéfogyasztás élvezetes rituálénak számít... A kávézás alatt a barátaikkal beszélgetnek, játsszák a kedvenc társasjátékukat, a távlit, sakkoznak, kártyáznak, üdítőt isznak, édességet esznek. Néha órákat töltenek el egyetlen kávé mellett...
Ha turista vagy más idegen betéved egy-egy kafeneióba, keresztkérdéseknek vetik alá. A helybeliek mindent tudni akarnak: ki vagy, miért jöttél, mi a foglalkozásod, nős vagy-e, hány gyereked van… Az a nem idevalósi, aki nem ismeri a görög szokásokat, meglepődik a kérdéseken, és néha úgy érzi, betolakodnak a magánéletébe. De a helybeliek nem rossz szándékkal kérdezősködnek: egyszerűen kíváncsiak, ki vannak éhezve a hírekre.
Ha az idegen állja a sarat, és humorral fogadja a kérdéseket, pillanatok alatt rengeteg hasznos információra tesz szert – megtudja, hová menjen ebédelni, hol talál jó szállást, ki a legjobb idegenvezető, a legképzettebb orvos. Röviden: a kafeneio a falu, város szíve, ahol az ember mindent megkap, amire szüksége van: legyen az tanács, segítség, bármi.
Ugróczky I.
