Amikor kora tavasszal felröppentek az első riasztó hírek egy lehetséges világjárvány kitöréséről, kevesen gondolták, hogy a nyáron is ez a téma uralja majd a címoldalakat. Márpedig, sajnos, úgy tűnik az idén még a vakáció, a nyaralás sem lesz olyan, mint a korábbi években. Kezdve a tervezéstől, helyfoglalástól.

Talán nem sértődik meg a kedves Olvasó, ha saját tapasztalattal hozakodom elő: a pandémia miatt maradtam le egy erdélyi körútról, egy prágai kiruccanásról, egy budapesti és egy gödöllői konferenciáról és úgy tűnik, hogy a 70. születésnapomat sem Kosz szigetén – az orvostudomány atyjának, Hippokratésznek működési helyén – fogom megünnepelni. Bízva azonban abban, hogy a nyári hónapokra megnyugvó pandémia sokak számára lehetővé teszi majd a külföldi nyaralást, foglaljuk össze a legfontosabb járványügyi tudnivalókat, ismereteket.

orvosi-tanacsok-indito_0.jpg

Már a helyszín kiválasztásakor érdemes tájékozódni, hogy a kiszemelt tengerpart, tó, hegyvidék mennyire (volt) sújtott a koronavírus-fertőzés által. Lehetőleg ne menjünk a korábbi hónapokban a pandémia gócainak tekintett területekre. Ha mégis ott, ill. valamilyen egzotikus országban szeretnénk nyaralni, érdemes megtudni az ottani szlovák külképviselet (konzulátus, követség) elérhetőségi adatait. Ha ugyanis „bajba” (karanténba, kórházba) kerülnénk, az ő segítségük nélkülözhetetlen lesz a biztonságos hazajutáshoz. Fontos időben megérdeklődni azt is, hogy leendő nyaralási helyünkön nem követelnek-e majd tőlünk orvosi igazolást, negatív vírustesztet.

Ne essünk át azonban a ló másik oldalára: a tengervíz, a levegő önmagában nem fertőző, hiszen a vírus nem él meg benne. Mint ismeretes a vírus csak sejtben tud létezni, „szaporodni”. Ilyen, vírust tartalmazó sejtek lehetnek a légutaink (orr, garat, torok) „béléséből”, nyálkahártyájáról leváló sejtek, amelyek a tüsszentéssel, köhögéssel – urambocsá! köpködéssel – kerülnek a levegőbe. Ezért az itthon megszokott 1,5-2 méteres távolságtartás a nyaralás helyszínén is követendő fertőzésmegelőző módszer. Ezért ne háborogjunk, ha vendéglátóink is megkövetelik a távolságtartást, ill. esetleg még a maszkviselést is.

Hasonlóan ajánlatos a gyakori és alapos, szappannal, fertőtlenítőszerrel végzett kézmosás is, különösen, ha bazárban, piacon, szupermarketben tapogatjuk az árut.

Ez utóbbi nemcsak a koronavírus, hanem a szubtrópusi, trópusi, laza higiénés körülményekkel bíró országokban gyakori bélfertőzések (szalmonellózis) megelőzését is szolgálja. Mivel a koronavírus-fertőzés kezdeti tünetei nem jellegzetesek – náthát, köhögést, hőemelkedést számos egyéb fertőzés is okozhat –, enyhe tünetek esetén nem szükséges azonnal orvoshoz fordulni. Viszont poggyászunkban legyen lázcsillapító, orrcsepp stb. Fontos azonban, hogy ilyen enyhe lefolyás esetén is tartsuk be a belénk sulykolt utasítást: „maradj otthon!”. Amennyiben azonban állapotunk súlyosbodik, különösen, ha egyre nehezebben szedjük a levegőt, kérjük az idegenvezető, recepciós segítségét. Ilyen eshetőségre is számítva fontos, hogy legyen érvényes betegbiztosításunk!

Kapcsolódó írásunk: Köldökzsinórvér: átverés vagy csodaszer?

Dr. Kiss László