A vasárnapi ebédnél ülünk, a fiam meséli, hogy osztálytársa, Zizi felhívta, nem tudja-e, hogyan lehetne oltáshoz jutni. A nagyszülei mindketten Covid-áldozatok, s most rettegnek, nehogy utolérje a sors a másik nagymamát is. Nem hiszem, hogy ma Szlovákiában az oltásszkeptikusok ellen kéne harcolni.

Mi itt, a nyugati részen a lángba borult ország legközepén ülünk, és oltásra vadászunk. Oltás viszont nincs. Még az idősotthonok lakóit sem oltották be – hiába mutogatnak a tévében erről vonzó képsorokat. Hazudnak.

oltas-kezdo.jpg

A napilapok olyan címekkel közölnek cikkeket, hogy „Valóban nehezen lehet oltást kapni Dél-Szlovákiában?”. Vagy pedig semmit nem írnak. Mintha nem is a mi valóságunkban élnének. Itt, ahol a legtöbb a beteg, alig van oltóanyag. A pedagógusok vakcinációja is elég furán történik: a mellettünk levő iskolában mindent előkészítettek hozzá, már a székeket is vigyázállásba állították. Mi is kicsit nyugodtabban hajtottuk álomra fejünket, hiszen végre történni fog valami. Másnap jött a hír: mégsem oltanak Dunaszerdahelyen. És Komáromban sem oltanak.

Nincs osztási terv

Az oltások elosztása nem áttekinthető, ma végleg senki nem tudja, milyen elvek mentén osztják szét a vakcinákat. Ide hozzánk biztosan nem sok jutott, a pedagógusok rohamszerű beoltásából a múlt hétvégén semmi nem lett. Az ominózus hétvégén a bordó zónás Komáromból a fekete zónás Nyitrára kellett utazniuk a pedagógusoknak. A dunaszerdahelyieket pedig Nagyszombatba irányították – az egészségügyi miniszter egyszerűen lefújta a helyi oltást.

Miért? Miért?

Miért oltanak rugalmasan más régiókban, s a magyar vidékeken miért nem? Miért tesznek különbséget közöttünk? A minisztérium közleményben válaszolt, miszerint csak a nagyobb oltópontokon oltanak AstraZenecával.

Az elosztás attól is függ, hogy mekkora az oltási kapacitása az oltópontnak. A fő érv pedig az volt, hogy nem akarják keverni (?!) a vakcinákat. A nem létező vakcinákat nem akarják keverni? A komáromi oltóanyagot pedig a hírek szerint máshova „vitték”, és a miértekre kézzelfogható magyarázatot senki nem adott.

Helyszínelés

A komáromi kórház az egészségügyi minisztérium döntése alapján az ország 25 oltópontjának egyike. Minden feltételnek megfelelnek, és szakmailag is maximálisan fel vannak készülve az oltásra. Csak oltóanyagból van hiány. Így jelenleg a regisztrációs rendszerbe nem tudnak bevenni új jogosultakat. Ez azt jelenti, hogy hiába üldögélnek az idős emberek a számítógép előtt, nem tudnak bejelentkezni. Jelen pillanatban rendkívül fontos lenne a városi idősotthonok lakóinak immunizálása. Korábban nem lehetett, mert még sok volt a pozitív, de mostanra sikerült úrrá lenni a fertőzésen, és elkülöníteni a pozitívokat, a többieknek pedig letelt a karantén. Vakcina hiányában azonban nem tudnak lépni a mobil oltóegységek. Ezzel szemben a trencséni sportcsarnokban egy hétvége alatt 1800 ember kapta meg a védőoltás első adagját, lefutott az első oltási kör – és már alig van jelentkező. Szóval, ők a végén még szabad oltóanyag kapacitással is rendelkeztek. Ezek után csupán a vak embernek nem világos, hogy aránytalan a vakcinák elosztása. 

– Az oltási tervben előrehozták a pedagógusokat. Miért változtatták meg a helyszínt?  – kérdezzük Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét.

– Amikor Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a pedagógusok hétvégén induló oltására 40 000 dózist biztosítottak, a komáromi kórház igazgatójával, Miroslav Jaškával azonnal leültünk, és összeállítottuk azoknak az 55 évnél fiatalabb pedagógusoknak a névsorát, akiknek az AstraZeneca oltóanyaga az ajánlott. Az egészségügyi minisztérium oltási tervében az idősek számára a Pfizer-BioNTech-vakcina van előirányozva ebből egyelőre komoly hiányunk van. Szóval gőzerővel, egy nap alatt mindent megszerveztünk. Ám másnap – az első jelzéssel ellentétben – azt az értesítést kaptuk, hogy kizárólag a kerületi városokba küldenek le oltóanyagot. Érdekes módon Alsókubinban és Liptószentmiklóson is helyben oltottak: így mi ezt az érvet nem tudtuk elfogadni.

polgarmester-komarom_0_0.jpg
Keszegh Béla, Komárom polgármestere

– Komáromba nem juttattak vakcinát, pedig a kórház autója elment volna érte. Ehelyett előálltak azzal az irracionális és meggondolatlan tervvel, hogy a pedagógusoknak a megyei városokba kell felutazniuk oltásért. A komáromi pedagógusokat így a vörös zónából a fekete zónába sorolt Nyitrára irányították, ahol magasabb a fertőzöttségi ráta – és körülbelül másfél-két órát kellett sorban állni. Az intézkedésben nincs se ráció, se értelem, hiszen a járvány megfékezése érdekében a fő cél a mobilitás csökkentése. Sokan nem is éltek a lehetőséggel, úgy voltak vele, hogy inkább várnak. Komárom városában 420 (55 évnél fiatalabb) pedagógus regisztrált az oltásra. Van annak értelme annak, hogy 420 ember (csak a városunkból!) útnak induljon?

– Ezen a hétvégén folytatódik a pedagógusok oltása. Várható valamilyen változás?

– A városok uniója irányából elindult a lobbizás, hogy változtassanak! A pedagógusok számára elfogadhatatlan, hogy Komáromból vagy Dunaszerdahelyről más régiókba utazzanak oltás után. Ez nem biztonságos. Minden olyan városba, ahol megfelelően felszerelt kórház van, ki kellene szállítani az oltóanyagot, és nem a pedagógusokat kitenni a fertőzésveszélynek. Ez ügyben már rengeteget leveleztem, és számtalanszor telefonáltam a minisztériumok illetékeseivel. Úgy néz ki, hogy nem hiába: a hétvégére már Komárom is megjelenik a rendszerben oltóhelyként, ami azt jelenti, bárki bejelentkezhet hozzánk. Ami megint csak nem szerencsés.

A cél ugyanis az lenne, hogy mindenki a saját járásán belül maradjon. Elméletileg ötszáz pedagógus oltását tudjuk majd biztosítani. A pedagógusokat közvetlenül az oltás előtt leteszteljük, előkészítjük a nyomtatványokat, hogy ne legyen fennakadás.

– Lassan a hétvégékhez ugyanúgy hozzá fog tartozni a tesztelés, mint a vasárnapi ebéd. Ez mennyire terheli le a városokat?

– A községek és városok az antigéntesztelések megszervezésekor 5 eurót kapnak minden mintavétel után. Ebből kellene fedeznünk a védőeszközök vásárlását, fizetnünk esetenként a 150-200 egészségügyi és adminisztratív dolgozó bérét, a termek bérleti díját, a hulladékelszállítást, a tanúsítványok nyomtatását. Mindent! A városi rendőrök, akik a tesztelés zavartalan lefolyását felügyelik, minden hétvégén túlóráznak. Komoly túlórapénzeket fizetünk ki. Már az ötödik tesztelési kört szervezzük, de eddig még csak ígéretet kaptunk a finanszírozásra. Tegnap a minisztérium oldalán megjelent az információ, hogy az első kör kiadásait kezdik megtéríteni, ma reggel kaptunk is pénzt. Komárom esetében az első négy kör 234 ezer euróba került. Az összeget a város költségvetéséből kellett megelőlegezni. Gyorsított átfizetésekre lenne szükség, ha már heti rendszerességgel ismétlődnek a magas költségekkel járó szűrések.

– Miközben a kormány kitart az országos tesztelés mellett, egyre több község polgármestere ad hangot a tiltakozásának, és utasítja el a szűréseket. Meddig lehet ezt folytatni?

– Azt gondolom, hogy az országos tesztelés indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. A célirányos tesztelést el tudom fogadni. A teljes lakossági tesztelést nemhiába nem alkalmazzák sehol a világon. Komárom városa számára három prioritás van: az iskolák, a munkahelyek és a szolgáltatások biztonságos működése. Ezeken a helyeken támogatjuk az alkalmazottak és a dolgozók tesztelését. Kiemeljük a pozitív eseteket, hogy az élet ne álljon meg. Azt gondolom, ha egy község vagy város vezetése lázad, annak a lakosok lesznek a kárvallottjai. Az állam ugyanis megköveteli tőlük a részvételi tanúsítványt. A kormány és az önkormányzatok közti súrlódásoknak nem lehet a lakosság a vesztese.

hirlevel_web_banner_2_136.jpg

OLTÁSI KISOKOS

Pfizer/BioNTech

Talán az egyik legismertebb, legtöbbet emlegetett amerikai-német oltóanyag, amelynek kifejlesztésében nagy szerepe volt a magyar származású Karikó Katalinnak. Ez volt az első vakcina, melyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett, és mind Szlovákiában, mind Magyarországon használják már. Ez egy úgynevezett mRNS-esen alapuló módszerrel működik, s a harmadik generációs vakcinák közé sorolható. A módszer lényege, hogy a sejtekbe bejuttatott mRNS hatására saját sejtjeink kezdik termelni a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit, így ha valódi vírussal találkozunk, immunrendszerünk már védett lesz azzal szemben. Jelenleg 95%-os hatékonysággal működik, s a két oltást 21 napos különbséggel kell beadni. A vakcina –90 oC és –60 oC között 6 hónapig, 2–8 oC közt pedig mindössze 5 napig tárolható, így kezelése nagy odafigyelést igényel. A beadás előtt maximum 2 órán keresztül tartható szobahőmérsékleten, és arra is figyelni kell, hogy 30 oC-nál ne kússzon feljebb a hőmérő.

Moderna

Az amerikai Moderna vakcináját január elején engedélyezték az unióban, azonban karácsony előtt az Egyesült Államokban már sokakat beoltottak vele. Tulajdonságaiban és összetételében megegyezik a Pfizer vakcinájával, azonban van egy fontos előnye vele szemben, amely sokkal könnyebben alkalmazhatóvá teszi: nem igényel speciális hűtést. Természetesen oda kell figyelni a tárolására, ugyanakkor –25 oC  és –15 oC fok között 7 hónapig, 2–8 oC között pedig 30 napig eltartható. Ezeket a feltételeket pedig minden orvosi rendelő képes biztosítani.

Ugyanúgy harmadik generációs oltóanyag, tehát a fentebb említett mRNS-technológiával működik, viszont itt a két oltás közt 28 napnak kell eltelnie. Hatékonysága hasonló másik harmadik generációs társáéhoz: 94,1%.

Oxford/AstraZeneca

A svéd és brit fejlesztésű oltóanyag más technikán alapul – itt már második generációs vakcináról beszélünk. Ennek lényege, hogy nem legyengített koronavírust, hanem egy teljesen ártalmatlan ,,hordozóvírust” juttatnak a szervezetbe, mely tartalmazza a Covid-19 tüskefehérjéinek kódját. Saját sejtjeink innen kapják meg tehát a szükséges információkat, hogy védekezni tudjanak a koronavírussal szemben. Ezt adenovírus alapú technikaként is szokták emlegetni. Maga az adenovírus olyan, szinte ártalmatlan kórokozó, amely megfázásszerű tüneteket produkál. Az AstraZeneca emberi adenovírust használ a vakcináihoz. Gyakorlati alkalmazása során hatékonysága jóval alulmarad a harmadik generációs oltóanyagokéhoz képest: mindössze 62%. Azért is alacsonynak számít, mert egy vakcinát (persze rengeteg más szabály mellett) akkor engednek forgalomba hozni, ha hatékonysága legalább 50%-os. Vagyis a beoltottak legalább felének jól kell reagálnia a hatóanyagra. Nem ajánlják 55 év felettiek oltására, mert erősebb mellékhatásokat válthat ki, mint a fiataloknál, s az idősebbek szervezete a kísérletek alapján nem reagál olyan jól erre az oltóanyagra. Ez esetben is két oltást kell beadni 28 napos különbséggel. A vakcina 2–8 oC között tárolható.

Gamaleya (Szputnyik V)

Az orosz vakcina engedélyezésén még sok ország rágódik. Ugyanúgy adenovírus-vektoron alapul a módszer, mint az AstraZeneca esetében. A sejtekbe bejutó ártalmatlan vírus tartalmazza a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló gént, ami átíródva saját sejtjeinkbe elindítja a termelődést, s kiváltja a szervezet immunválaszát. Ez is második generációs vakcina, azonban emberi adenovírus helyett csimpánz-adenovírussal dolgoztak a kutatók. Félhivatalos adatok szerint (még nincsenek publikálva a kutatóközpont által kapott eredmények) hatékonysága 91,4%. A harmadik fázisú kísérletek még jelenleg is zajlanak, s az egy- és kétadagos adagolás alkalmazását is vizsgálják (ha a kétadagos technika bizonyul megfelelőnek, azt 3 hét különbséggel kell majd beadni). Az oltóanyag –20 oC-on akár 2 évet is kibír, de 3 hónapig egy hűtőtáskában is eltartható.

–janković, néva–