Jól ismert, hogy a most tomboló világjárvány nem csak múló, akut veszélyt jelent egészségünkre. A koronavírus okozta fertőzés nem csupán tüdőnket viseli meg, hanem testünk számos egyéb területét is.

Kevésbé közismert azonban, hogy a Covid–19 – a közvetlen hatás mellett – közvetetten is veszélyeztetheti egészségünket a járvány kiváltotta korlátozások révén. Fontos tehát felhívni a figyelmet a világjárvány ún. mentálhigiénés (lelki egészségi) következményeire.

orvosi-kezdo.jpg

Minél tovább tart a járvány, annál inkább kialakulhat általános bizonytalanságérzés (mit hoz a holnap?), félelem, fenyegetettség (én is megfertőződöm?). A szakirodalom erre a lelkiállapotra már a „koronafóbia” elnevezést kezdi használni. (A fóbia rettegés, iszony valamitől.) A koronafóbia speciális alkalmazkodási zavar, amely testi tüneteket is okozhat: étvágytalanság, szédülés, alvászavar, hányinger, bizonytalan hasi fájdalom. Gyakori az akut stresszreakció, a földink, Selye János által közismertté vált distressz – szorongás, lehangoltság (depresszió), reménytelenség, öngyilkos gondolatok – elhúzódása, krónikussá válása.

Egyre több szakközlemény figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által „infodémiának” nevezett jelenség veszélyeire. Ez az „információs epidémia”, azaz a média legkülönbözőbb formáiból felénk áramló hírözön.

Ez a veszély valós, hiszen a hasznos és szükséges, például a korlátozások változásáról szóló információk mellett gyakoriak a rémhírek, az álhírek is – lásd az ún. nyugati és keleti vakcinák körül zajló „vihart”. Ez a gyakran ellenőrizhetetlen információáradat növelheti a szorongást, a distresszt. Mit tehetünk e distressz megelőzésére? A világjárvány mentális (lelki) következményeit tanulmányozó szakemberek szerint nagy jelentősége van az ún. szociális kohéziónak, azaz a közösség, a család összefogásának, egymás segítésének.

Korlátok közé szorítva – de kiszakítva a minden-napi hajszából – a családok tagjainak több idejük lehet egymásra, sőt, saját magukra is! Ki lehet alakítani egy egészségesebb életmódot, amelybe belefér az aktív kikapcsolódás: a napi séta, a testmozgás, a közös éneklés, az online beszélgetés a máshol élő családtaggal.

web-bannerek-instagram.jpg

Az anyagi támogatáson kívül (bevásárlás, tüzelő beszerzése) fontos az érzelmi támogatás, különösen az egyedül élők számára. Megnő az emberekkel közvetlen kapcsolatban lévők munkájának értéke: a szociális munkás, a házigondozó, a háziorvos felelőssége. A hosszabb idejű és folyamatos kapcsolattartás során felismerhetik az általuk ápolt, ellátott személy lelkiállapotának esetleges változását is (depresszió, öngyilkossági hajlam).

Fontos lehet az ún. hírfüggőség kerülése, vagyis a túlzott hírolvasás, hírhallgatás mellőzése. Habár az ígéretesen növekvő beoltottság következtében már látni véljük az alagút végét, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy fel kell készülnünk a pandémia hosszú távú következményeire. A lelki problémák idejében történő felismerésével, kezelésével megelőzhető, vagy legalább mérsékelhető a „pszichodémia”, azaz a súlyosabb mentálhigiénés gondok járványszerű terjedése.

Dr. Kiss László