Nézegetem a Facebookon a már-már műalkotásnak tűnő, tökéletes sütemények fényképét, és búsan felsóhajtok: „Hát, ilyen csodasütiket sem fogok készíteni soha!” Lássuk, mit árul el nekünk minderről Héger Rudolf, a Pátria rádió szerkesztő-műsorvezetője.
A gyakorlatban egyre több helyen, főleg az internetes sajtóban tendencia, hogy csak a Word helyesírás-ellenőrző programján futtatják át a cikkeket. Az Új Nő azonban még a jól bevált régi elveket vallja, ezért aztán „csapatunk” nagy becsben tartja nyelvi szerkesztőnket, a dunaszerdahelyi Nagy Adorján tanárt.
A somorjai Mayer Éva képein magányos alakot látunk a sötét metróalagútban, magába roskadt embert egy kopár szobában, egymás felé nyúló, de soha egymásba nem kulcsolódó kezeket: a magány, a magunkra hagyatottság képei ezek.
Tóth Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, akinek a művei gyakran csendülnek fel a Felvidéken, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a csábi dalegylet előadásában. Őt faggatuk.
Győry úr nyugalmazott hajózási gépésztiszt, aki olyasmit vitt véghez, amit tájainkon kevesen: az évtizedek során sok-sok gyönyörű rózsát nemesített ki, melyeket általában a szülőföldjéhez köthető hírességekről nevezett el.
Kinek ne lenne ismerős a Marcia grófnő című operettben felcsendülő „Szép város Kolozsvár” vagy a „Hej cigány” kezdetű dal. A darabról most Ocsko Aladár koproducert és Kolár Pétert, a Thália Színház igazgatóját kérdeztük.
