Reklámok népszerűsítik az újkommunizmust

A pandémia legyöngítette az embereket, példát nyújtott arra, hogy a tömegnek el lehet venni a szabadságát. Az emberek mentálisan legyöngültek: megérett a helyzet arra, hogy az utópista tervekkel ki lehessen jönni a fényre. Persze, a „Nagy Újraindítás” által elképzelt jövőkép nem egyenlő a társadalmi kreditrendszerrel. Mégis egyre többet hallunk róla.

Az újkommunizmus gondolata azért is elhibázott, mert nincs, nem létezhet olyan valaki, aki meg tudná mondani, hogy mi a jó mindenkinek...

Ezt a képet mesterséges intelligencia készítette. Nagy felháborodást keltett, mert beneveztek vele egy amerikai művészeti versenyre, amelyen első díjat nyert.

Ki áll a háttérben?

A világból kivált egy csoport, amelynek olyan nagy a vagyona, hogy valóban felette áll a nemzetállamoknak. Ez a globalista elit van a háttérben; az egyik főszereplő például a világ leggazdagabb családjának, a Rotschild bankárcsaládnak az egyik sarja.

A hatalmas vagyonok a tulajdonosokban mára egy olyan küldetéstudatot hoztak létre, hogy megpróbálják a világot átalakítani és „megjavítani”. 1992-ben a Világgazdasági Fórum elindított egy ehhez kötődő tanfolyamot is, ahol politikai vezetőket képeztek: ide meghívták például Angela Merkelt, de Putyint is. (A Világgazdasági Fórum legutóbbi, davosi fórumáról magyarul is meghallgathatjuk Soros György előadását a DEEPSTAGE YouTube-csatorna fordításában, Rehák Andreától.)

Klaus Schwabék azt mondják: Nincs szükség többé nemzetekre, nemzeti államokra. Inkább egy globális államot kell létrehozni, mert nem jó, hogy kötődünk egy közösséghez, ami érzelmeket vált ki belőlünk.

A nemi identitásunk sem bizonyosság, és a családunktól is el kell szakadnunk. A vallások majd egyesülnek, s tőkével kart karba fűzve hoznak létre egy új világot. Az a gondolat is megjelenik, hogy túl sokan élünk a Földön, s csak a legjobbaknak kellene megmaradni...

Klaus Schwab

A Világgazdasági Fó­rum fő filozófusa, az izraeli Yuval Noah Harari azt írja, hogy mi va­gyunk a Homo sapi­ens utolsó generáció­ja. A jó világért cserébe csak a Homo sapiens létünket kell feláldoz­ni. De ez az új korszak, a transzhumanizmuskorszaka sokkal jobb lesz, hisz az ember sok félelemmel és feszült­séggel küszködik, ami az emberi természeté­ből adódik.

Ám ha az embert a géppel, a mesterséges intelligenciával egyesítik, akkor a személyes gondok is megszűn­nek, mert tökéletesítik az embert. (Csak ezzel éppen az emberi mivoltunkat veszít­jük el, s nem leszünk többé emberek, nem dönthetünk a saját dolgainkról. Elveszítjük a lelkünket.)

Yuval Noah Harari

Szóvirágok bűvöletében

Bedő Imre szerint az emberek fejét el lehet csavarni bűvszavakkal és szóvirágokkal. „Amikor azt halljuk, hogy social credit system és sharing economy (megosztáson alapuló gazdaság – a szerk. megj.), akkor többnyire valami izgalmas és jó dologra gondolunk. A társadalmi kreditrendszer végső soron arról szól, hogy szépen be­széljünk, ne illessünk senkit kritikával, ne provokáljunk, és lehetőleg ne is legyen vé­leményünk – tehát viselkedjünk. Ha pedig a szabályt megszegjük, büntetésben ré­szesülünk. De képzeljük el, mi történhet, ha a törvény szegés fogalmát leviszik egé­szen a mindennapos tevékenységek szint­jére! Ha majd azért kapunk pénzlevonást, mert épp elvesztettük a fejünket, s vala­kivel összevesztünk; vagy túl sok alkoholt vásároltunk; vagy épp nem takarítottuk ki a kölcsönvett autót – akkor az egész már korántsem lesz olyan izgalmas. Igaz­ság szerint ma már több témában is véle­ménydiktatúra van. Lehetetlen párbeszédet kezdeményezni, mert ellenkező vélemény esetén rögtön megbélyegzik az embert.“

„A cél az, hogy az emberek többsége kiábrándult, zombi életet éljen. Nem születnek majd gyerekek, s ezáltal majd csökkenthető lesz a népesség. A probléma az, hogy túl sokan vagyunk a Földön. A  tervben fontos szerep jut a nemek valamiféle felszámolásának is. Az a fő, hogy ne mozdulj ki, ne szennyezd a környezetet, ne szaporodj, szeparálódj – létezz online! S hogy az ember ezt valahogy kibírja, lesz alkohol és kábítószer is. A lélekben tátongó űrt ugyanis valahogy ki kell majd tölteni.”

Kínai utópia

A társadalmi kreditrendszer (angolul: social credit system) a Kínai Kommunista Párt kezdeményezése, s bár még hivatalosan nem vezették be, néhány városban már zajlottak kísérleti projektek. Ez olyan állampolgár-minősítő rendszer, mellyel az állam teljes betekintést nyer az életünkbe.

Tudják, mit és mennyit vásárolunk, milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, milyen életmódot folytatunk. Az összegyűjtött adatok alapján pedig következtethetnek arra, hogy mennyire vagyunk megbízhatóak. Minden tevékenység kiértékelésre kerül, s ez alapján kaphatunk pontokat. Előfordulhat, hogy valaki a „rossz magatartása” miatt nem kap kölcsönt, lakást, támogatást – vagy épp zárolják a hozzáférését a pénzéhez.

VÁLTOZIK KÖRÜLÖTTÜNK A VILÁG – INTERJÚ BEDŐ IMRE KÖZGAZDÁSSZAL

Változik körülöttünk a világ – miközben befolyásos emberek egy csoportja szebb, jobb és zöldebb életet vizionál. Egy olyan életet, ahol nem birtoklunk majd semmit, minden közös lesz, s mi boldogok leszünk. Mindez már nem valami olcsó összeesküvés­el­mélet, a kitalálói kiléptek a fényre. A Great Reset, vagyis a Nagy Újraindítás jelszava má­ra jól ismert, az emberiség számára elképzelt szebb jövőről maguk az ötletgazdák – a Világgazdasági Fórum alapító elnöke, Klaus Schwab és fő filozófusa, az izraeli Yuval Noah Harari – beszélnek.

Bedő Imre (© Dömötör Csaba / csalad.hu)

Bedő Imre (49) közgazdász, a Férfiak Klubja alapítója több vi­deójában beszélt már Klaus Schwabék tervéről. Mint mondja, megélte a Ceausescu-­diktatúrát, ezért van viszonyítási alapja. S ugyanazt a fenyegető, jeges leheletet érzi, mint néhány évtized­del ezelőtt... Persze, ő lenne a legboldogabb, ha néhány év múl­va kijelenthetné, hogy tévedett.

– Ma már a politikusok is nyíltan beszélnek a Nagy Újraindításról. Mit takar ez pontosan?

– A terv összefügg a Világgazdasági Fórummal, amely egy non­profit szervezet. Kapcsolatban állnak vele a nagy globális cégek, valamint egyes országok politikai vezetői, illetve a művészvilág és a tudomány komoly személyiségei. Ezek az emberek úgy nyilat­koznak, hogy van egy régi-­új tervük, egy vágyuk, hogy egy olyan világot alakítsanak ki, ahol minden ember egyenlő, és ahol mindenki egyformán hozzáfér mindenhez.

– Így elmondva, nem is hangzik olyan rosszul...

– Nem, hisz hasonló utópiákról már az ókor óta ábrándozik az ember. A kitalálói ma is meg vannak győződve arról, hogy ők jót tesznek, s félreértés ne essék: egyáltalán nem állítom, hogy ők gonoszok. Hiszen hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a vi­lág jobb hely legyen. Csak épp minket nem kérdeznek meg ar­ról, hogy szeretnénk-­e mindezt vagy sem. Olyan ez, mint amikor az öreg néni nem akar átmenni az úttesten, de valaki mégis erő­szakkal átvezeti.

Ez egy valódi terv, amelyről most már egyre több nyilatkozatot tesznek közzé – s ezáltal vitát generálnak, várva a reakciónkat. S ha majd nem tudunk elég ellenérvet felsorakoztatni ellenük, akkor a sok szép ígéret miatt rengeteg támogatójuk lesz. Hiszen ki ne akarna egy zöldebb, jobb és egyenlőbb világban élni?

– Milyen érveket hoznak fel, illetve melyek a megvalósíthatatlan részek?

– Alapvetően ők csak a szép dolgokról beszélnek: hogy a Föld sokkal zöldebb lesz, mert visszafogják majd a fogyasztást. Csak azt elfelejtik mellé tenni, hogy ezt milyen áron akarják elérni. Úgy fogják majd vissza a fogyasztást, hogy például azt sem fogják megengedni, hogy lemenjünk Horvátországig, megnézni a ten­gerpartot. Nem ülhetünk repülőre, nem mehetünk autóval, mert akkor nagy lesz a karbonlábnyomunk... S ha túl nagy lesz, lehet, hogy a Balatonra sem mehetünk majd le. Vagy ha gyereket vál­lalunk, akkor megint csak nagyobb lesz a lábnyomunk, hisz azok enni, inni kérnek – és két gyerekkel már súlyos katasztrófába sodorjuk a világot. Aztán ott van a húsevés, aminek a megszünte­tésével zöldebbé tennék a bolygót. Európában már bemutatták a műhúst: hogy milyen hatással lesz az emésztésünkre, azzal egye­lőre nem foglalkoznak. Ezt a műhúst ugyanis nem szójából és fe­hérjéből készítenék, hanem Petri-csészében növesztenék, sejtsza­porítással. Illetve 3D­-nyomtatott steakben gondolkodnak, vagy a jövő fehérjeforrásárában, a tücsökben és annak lárvájában, mely­nek izolátumára fantasztikus tisztaságú fehérjeként hivatkoznak. Nicole Kidman nemrég már filmet is készített róla.

Olvasson tovább: Változik körülöttünk a világ! – Interjú Bedő Imre közgazdásszal