A pandémia legyöngítette az embereket, példát nyújtott arra, hogy a tömegnek el lehet venni a szabadságát. Az emberek mentálisan legyöngültek: megérett a helyzet arra, hogy az utópista tervekkel ki lehessen jönni a fényre. Persze, a „Nagy Újraindítás” által elképzelt jövőkép nem egyenlő a társadalmi kreditrendszerrel. Mégis egyre többet hallunk róla.
Az újkommunizmus gondolata azért is elhibázott, mert nincs, nem létezhet olyan valaki, aki meg tudná mondani, hogy mi a jó mindenkinek...
Ezt a képet mesterséges intelligencia készítette. Nagy felháborodást keltett, mert beneveztek vele egy amerikai művészeti versenyre, amelyen első díjat nyert.
Ki áll a háttérben?
A világból kivált egy csoport, amelynek olyan nagy a vagyona, hogy valóban felette áll a nemzetállamoknak. Ez a globalista elit van a háttérben; az egyik főszereplő például a világ leggazdagabb családjának, a Rotschild bankárcsaládnak az egyik sarja.
A hatalmas vagyonok a tulajdonosokban mára egy olyan küldetéstudatot hoztak létre, hogy megpróbálják a világot átalakítani és „megjavítani”. 1992-ben a Világgazdasági Fórum elindított egy ehhez kötődő tanfolyamot is, ahol politikai vezetőket képeztek: ide meghívták például Angela Merkelt, de Putyint is. (A Világgazdasági Fórum legutóbbi, davosi fórumáról magyarul is meghallgathatjuk Soros György előadását a DEEPSTAGE YouTube-csatorna fordításában, Rehák Andreától.)
Klaus Schwabék azt mondják: Nincs szükség többé nemzetekre, nemzeti államokra. Inkább egy globális államot kell létrehozni, mert nem jó, hogy kötődünk egy közösséghez, ami érzelmeket vált ki belőlünk.
A nemi identitásunk sem bizonyosság, és a családunktól is el kell szakadnunk. A vallások majd egyesülnek, s tőkével kart karba fűzve hoznak létre egy új világot. Az a gondolat is megjelenik, hogy túl sokan élünk a Földön, s csak a legjobbaknak kellene megmaradni...
Klaus Schwab
A Világgazdasági Fórum fő filozófusa, az izraeli Yuval Noah Harari azt írja, hogy mi vagyunk a Homo sapiens utolsó generációja. A jó világért cserébe csak a Homo sapiens létünket kell feláldozni. De ez az új korszak, a transzhumanizmuskorszaka sokkal jobb lesz, hisz az ember sok félelemmel és feszültséggel küszködik, ami az emberi természetéből adódik.
Ám ha az embert a géppel, a mesterséges intelligenciával egyesítik, akkor a személyes gondok is megszűnnek, mert tökéletesítik az embert. (Csak ezzel éppen az emberi mivoltunkat veszítjük el, s nem leszünk többé emberek, nem dönthetünk a saját dolgainkról. Elveszítjük a lelkünket.)
Yuval Noah Harari
Szóvirágok bűvöletében
Bedő Imre szerint az emberek fejét el lehet csavarni bűvszavakkal és szóvirágokkal. „Amikor azt halljuk, hogy social credit system és sharing economy (megosztáson alapuló gazdaság – a szerk. megj.), akkor többnyire valami izgalmas és jó dologra gondolunk. A társadalmi kreditrendszer végső soron arról szól, hogy szépen beszéljünk, ne illessünk senkit kritikával, ne provokáljunk, és lehetőleg ne is legyen véleményünk – tehát viselkedjünk. Ha pedig a szabályt megszegjük, büntetésben részesülünk. De képzeljük el, mi történhet, ha a törvény szegés fogalmát leviszik egészen a mindennapos tevékenységek szintjére! Ha majd azért kapunk pénzlevonást, mert épp elvesztettük a fejünket, s valakivel összevesztünk; vagy túl sok alkoholt vásároltunk; vagy épp nem takarítottuk ki a kölcsönvett autót – akkor az egész már korántsem lesz olyan izgalmas. Igazság szerint ma már több témában is véleménydiktatúra van. Lehetetlen párbeszédet kezdeményezni, mert ellenkező vélemény esetén rögtön megbélyegzik az embert.“
„A cél az, hogy az emberek többsége kiábrándult, zombi életet éljen. Nem születnek majd gyerekek, s ezáltal majd csökkenthető lesz a népesség. A probléma az, hogy túl sokan vagyunk a Földön. A tervben fontos szerep jut a nemek valamiféle felszámolásának is. Az a fő, hogy ne mozdulj ki, ne szennyezd a környezetet, ne szaporodj, szeparálódj – létezz online! S hogy az ember ezt valahogy kibírja, lesz alkohol és kábítószer is. A lélekben tátongó űrt ugyanis valahogy ki kell majd tölteni.”
Kínai utópia
A társadalmi kreditrendszer (angolul: social credit system) a Kínai Kommunista Párt kezdeményezése, s bár még hivatalosan nem vezették be, néhány városban már zajlottak kísérleti projektek. Ez olyan állampolgár-minősítő rendszer, mellyel az állam teljes betekintést nyer az életünkbe.
Tudják, mit és mennyit vásárolunk, milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, milyen életmódot folytatunk. Az összegyűjtött adatok alapján pedig következtethetnek arra, hogy mennyire vagyunk megbízhatóak. Minden tevékenység kiértékelésre kerül, s ez alapján kaphatunk pontokat. Előfordulhat, hogy valaki a „rossz magatartása” miatt nem kap kölcsönt, lakást, támogatást – vagy épp zárolják a hozzáférését a pénzéhez.
VÁLTOZIK KÖRÜLÖTTÜNK A VILÁG – INTERJÚ BEDŐ IMRE KÖZGAZDÁSSZAL
Változik körülöttünk a világ – miközben befolyásos emberek egy csoportja szebb, jobb és zöldebb életet vizionál. Egy olyan életet, ahol nem birtoklunk majd semmit, minden közös lesz, s mi boldogok leszünk. Mindez már nem valami olcsó összeesküvéselmélet, a kitalálói kiléptek a fényre. A Great Reset, vagyis a Nagy Újraindítás jelszava mára jól ismert, az emberiség számára elképzelt szebb jövőről maguk az ötletgazdák – a Világgazdasági Fórum alapító elnöke, Klaus Schwab és fő filozófusa, az izraeli Yuval Noah Harari – beszélnek.
Bedő Imre (© Dömötör Csaba / csalad.hu)
Bedő Imre (49) közgazdász, a Férfiak Klubja alapítója több videójában beszélt már Klaus Schwabék tervéről. Mint mondja, megélte a Ceausescu-diktatúrát, ezért van viszonyítási alapja. S ugyanazt a fenyegető, jeges leheletet érzi, mint néhány évtizeddel ezelőtt... Persze, ő lenne a legboldogabb, ha néhány év múlva kijelenthetné, hogy tévedett.
– Ma már a politikusok is nyíltan beszélnek a Nagy Újraindításról. Mit takar ez pontosan?
– A terv összefügg a Világgazdasági Fórummal, amely egy nonprofit szervezet. Kapcsolatban állnak vele a nagy globális cégek, valamint egyes országok politikai vezetői, illetve a művészvilág és a tudomány komoly személyiségei. Ezek az emberek úgy nyilatkoznak, hogy van egy régi-új tervük, egy vágyuk, hogy egy olyan világot alakítsanak ki, ahol minden ember egyenlő, és ahol mindenki egyformán hozzáfér mindenhez.
– Így elmondva, nem is hangzik olyan rosszul...
– Nem, hisz hasonló utópiákról már az ókor óta ábrándozik az ember. A kitalálói ma is meg vannak győződve arról, hogy ők jót tesznek, s félreértés ne essék: egyáltalán nem állítom, hogy ők gonoszok. Hiszen hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a világ jobb hely legyen. Csak épp minket nem kérdeznek meg arról, hogy szeretnénk-e mindezt vagy sem. Olyan ez, mint amikor az öreg néni nem akar átmenni az úttesten, de valaki mégis erőszakkal átvezeti.
Ez egy valódi terv, amelyről most már egyre több nyilatkozatot tesznek közzé – s ezáltal vitát generálnak, várva a reakciónkat. S ha majd nem tudunk elég ellenérvet felsorakoztatni ellenük, akkor a sok szép ígéret miatt rengeteg támogatójuk lesz. Hiszen ki ne akarna egy zöldebb, jobb és egyenlőbb világban élni?
– Milyen érveket hoznak fel, illetve melyek a megvalósíthatatlan részek?
– Alapvetően ők csak a szép dolgokról beszélnek: hogy a Föld sokkal zöldebb lesz, mert visszafogják majd a fogyasztást. Csak azt elfelejtik mellé tenni, hogy ezt milyen áron akarják elérni. Úgy fogják majd vissza a fogyasztást, hogy például azt sem fogják megengedni, hogy lemenjünk Horvátországig, megnézni a tengerpartot. Nem ülhetünk repülőre, nem mehetünk autóval, mert akkor nagy lesz a karbonlábnyomunk... S ha túl nagy lesz, lehet, hogy a Balatonra sem mehetünk majd le. Vagy ha gyereket vállalunk, akkor megint csak nagyobb lesz a lábnyomunk, hisz azok enni, inni kérnek – és két gyerekkel már súlyos katasztrófába sodorjuk a világot. Aztán ott van a húsevés, aminek a megszüntetésével zöldebbé tennék a bolygót. Európában már bemutatták a műhúst: hogy milyen hatással lesz az emésztésünkre, azzal egyelőre nem foglalkoznak. Ezt a műhúst ugyanis nem szójából és fehérjéből készítenék, hanem Petri-csészében növesztenék, sejtszaporítással. Illetve 3D-nyomtatott steakben gondolkodnak, vagy a jövő fehérjeforrásárában, a tücsökben és annak lárvájában, melynek izolátumára fantasztikus tisztaságú fehérjeként hivatkoznak. Nicole Kidman nemrég már filmet is készített róla.
Olvasson tovább: Változik körülöttünk a világ! – Interjú Bedő Imre közgazdásszal