Nádszeget olyan emberek lakják, akik nem akarnak belenyugodni, hogy csak úgy elteljen a nap, ők maradandót akarnak alkotni, nyomot hagyni maguk után. Lássuk őket, az érdekes embereket Nádszegről!
A nagybodaki Soós Ádám keze alól isteni sütemények kerülnek ki: többek között a zserbó, amely kihagyhatatlan a karácsonyi menüsorból. Ádám azonban a diós finomságot néhány csavarral megbolondítva készíti. Ínyenceknek, kísérletező kedvűeknek ajánljuk!
Hogy miért szeretjük a zserbót? Talán a ropogós dió miatt. Vagy az aranylón fénylő baracklekvár csábít el bennünket? Az ínyencség hagyományos változatát Presinszky Király Ágnes magyar–történelem szakos tanárnő készítette el nekünk.
A vályog- és sárházakra sokan alacsony társadalmi státuszú emberek szükségmegoldásaként tekintenek. Ilyen előítéletek mellett könnyen el lehet képzelni, mekkora volt a döbbenet, amikor előálltunk azzal, hogy mi is vályogházat szeretnék építeni – egy kis csavarral.
Mióta az eszemet tudom, mindig is városban éltem. Így a szalmabála-vályog kombinációval mint régi-új építészeti technológiával csak viszonylag későn találkoztam, a családalapítást követően, a férjem révén.
A Losonci-katlanban jártunk, ahol Tóth László füleki diósgazda igazi bioültetvényt üzemeltet. Ma az egész EU dióbehozatalra szorul. Ezért is mesések az olyan hatalmas ültetvények, mint amilyen Lászlóék diósa.
Emlékszem, kiskoromban elvitt a nagymamám, hogy megnézzük, hogyan bocsájtanak vízre egy négyszintes hajót. Csak azt tudtam, hogy valami fenséges és nagy horderejű dolgot látok, mert ez tükröződött a parton ácsorgó emberek csillogó tekintetében.
Az élet jó oldala – Értékek keresése az ingatag világban címmel jelent meg Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes és Csák János kulturális és innovációs miniszter közösen jegyzett beszélgetős könyve, amelyben a beszélgetőpartnerek nem életvezetési tanácsokat adnak, csupán elmélkednek.