A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb, tizenharmadik (!) gyermeke világgá megy, és minden idők leghíresebb szállodatulajdonosa lesz.

Ő César Ritz. Nemrég Budapesten újra megnyitotta kapuit a Ritz-Carlton Hotel, és Párizsban is átadták a pincétől a padlásig felújított, fényűző Ritzet: érdemes megismerkedni a hotelcézárral.

ritz-kezdo.jpg

Niederwaldnak, a kis svájci falunak 1850-ben, César Ritz születésének évében 123 lakosa van. César nem kápráztatja el tanárait az iskolában: közepes bizonyítványokat visz haza. Tizenkét éves, amikor a jezsuitáknál lesz bentlakó, tizenöt, amikor egy hotelben borpincéri állást kap. Amikor értesül arról, hogy világkiállítás lesz Párizsban, elindul szerencsét próbálni. Pincér, sommelier, majd szobapincér az egyik hotelben. Egy orosz arisztokrata nővel kezd viszonyt. Kirúgják. Addigra viszont már vége: a luxus örökre megbabonázta!

Mindenáron Párizs akkor leghíresebb éttermének, a Voisin-nak alkalmazottja szeretne lenni, mert itt étkeztek az akkori hírességek: írók, művészek, államférfiak. Sikerült is felvétetnie magát kisegítő pincérnek. Itt nyer először bepillantást a konyhaművészet titkaiba. 1871-ben volt ez, amikor a megszállt Párizsban valóságos éhség dühöngött, így Ritz továbbvándorol. Karrierje ezután feljebb és feljebb ível, egyre előkelőbb szállodákban dolgozik: Párizs, Nizza, Luzern, Locarno, Monaco.

Cannes-ban és Baden-Badenben saját szállodát nyit. Hamar rájön: kiemelkedő hotel kiemelkedő szakácsot kíván.

Felkéri Auguste Escoffier-t a főszakács posztjára (a törpe növésű francia szakács akkoriban éppen a szakma óriásává növi ki magát). Életre szólóan összebarátkoznak, és üzlettársakká válnak. Együtt dolgoznak olyan legendás helyeken, mint a monte-carlói Grand Hotel, a londoni Savoy és Carlton, vagy a párizsi Ritz. Mindketten a (picit giccses) pompa megszállottjai. Ez annyit jelent, hogy Ritz a saját ízlésére átépítteti a szállodáit, majd bevezeti a táncesteket és a fényűző ötórai teázást.

ritz-es-escoffier.jpg
Középen Ritz, jobbján Escoffier-vel

Ötleteihez Escoffier varázsol bámulatos ételkreációkat. Pedig ő sem született ezüstkanállal a szájában: apja egy francia kovács. Egyszerű az ízlése: megelégszik a legjobbal! 18 éves korában kitalálja a Szép Heléna nevű édességet (Offenbach operájának hősnője ihleti meg). Ez azóta is a francia konyha egyik emblematikus desszertje (szirupban posírozott körte, forró csokoládéba mártva). Escoffier bámulatosan kreatív, híres vendégeknek kreál fogásokat: Garibaldi tésztakosara, Sarah Bernhardt eprei. Főz Zolának, Vilmos császárnak. Hihetetlen magasságokba emeli a francia gasztronómiát.

Világhírű kreációja a pêche melba (posírozott őszibarack vaníliafagylalttal és málnaöntettel), melyet Nellie Melba operaénekesnőről nevez el. A Lohengrin első részében feltűnő hattyú ihleti a jégből faragott hattyúszobrot, amelyben feltálalja a híres és azóta sokat hamisított édességet. A Monsieur híres könyveket is publikál, és megkapja a francia becsületrendet. Kitalálja a konyhai brigádrendszert (azóta minden jobb konyhában chef de partie vezeti az egyes pályákat: van a köretes pálya, a húsos pálya és a többi). Könnyít a mártásokon, és meghonosítja az „orosz szervizt”.

Ez azt jelenti, hogy egymás után szolgálják fel a fogásokat, nem tálalnak fel mindent egyszerre az asztalra, mint a francia szervizben. Nekünk, magyaroknak azért is fontos, mert a monte-carlói Grand Hotelben elkezdi használni a magyar pirospaprikát.

„Ez egy kis ház, és én büszke vagyok, hogy kiírják rá a nevem” – mondja César Ritz 1898-ban, amikor Párizsban megnyitja a luxushoteljét. A szálló az „art de vivre”-t, vagyis az élni tudás francia művészetét emeli magasba. A szálló a pénzszagúnak tartott sikkes Vendôme téren nyílik meg. A hotelcsoda a palota elnevezést kapja. Marnier likőrgyáros, a világhírű Grand-Marnier feltalálója adja hozzá a tőkét. Ritz személyesen utazza be Európa műkereskedéseit, ahol régi bútorokat, szőnyegeket, kárpitokat vásárol, ő tárgyal a művészekkel, akik a szállodáját berendezik.

Minden emeleten lift, minden szobában elektromosság, telefon, fürdőszoba – ez a színvonal akkoriban egyedülálló a világon! Ritz mindenben forradalmasít: ami addig elképzelhetetlen volt, az nála megvalósul. Az előkelő társaság asszonyai, sőt, fejedelmi személyiségek nála étkeztek először nyilvánosan. A megnyitón részt vett Marcel Proust író is, aki az elsők között „szokik rá” a szállodára. Kicsiny különteremből figyeli a mondén párizsi életet, és karaktereihez innen merít ötleteket. Az eltűnt idő nyomában című könyve itt születik meg.

hirlevel_web_banner_1_66.jpg

„A Ritz az otthonom”

A mondás Coco Chaneltől származik, aki közel négy évtizedig élt itt. Hemingway is visszatérő rajongó volt. Emléke előtt tiszteleg a róla elnevezett bár. A legenda szerint 1944 augusztusában az amerikai író – ellenállókból álló csapata élén – karabéllyal a kezében szabadítja fel kedvenc szállodáját a német megszállás alól. Aztán nekiáll az ünneplésnek és a régi, méregdrága konyakok elpusztításának. Hemingway jó barátja César Ritz fia, Charles; mindketten szenvedélyes horgászok.

Állítólag nekik köszönhető, hogy a Ritzben megnyílik a L’Espadon, azaz a Kardhal étterem. Akkoriban a tengeri herkentyűk nem tartoztak a divatos falatok közé.

Pompa és bukás Pesten

A Ritz szállodák nívóját semmi sem jelzi jobban, mint hogy a „Ritz” tulajdonnévből lesz az angol nyelvben a „ritzy” („elegáns, divatos, sikkes”) melléknév. Nem sokkal az első világháború előtt nyitja meg kapuit a neobarokk stílusban felépített pesti Ritz: „A szálloda halljában és pálmakertjében five o’clock teára gyűlnek össze társadalmunk kiválóságai, míg a déjeunert, dinert és soupert a szálloda grill roomjában és étkezőjében nyujtja vendégeinek” – értesítik a nagyérdeműt 1913-ban. Az úri közönség három személyliften közlekedhet, óhajuk minden tárgyát pedig négy teherliften szállítják rendelkezésükre.

Madame Ritz hónapokat tölt Budapesten, felügyeli a csinosítás részleteit. César ugyanis ekkor már egy svájci szanatóriumban tölti idejét – a túlhajszolt életmód meggyengítette az idegeit. Bizony, bizony depresszióban szenved. A birodalom irányítását felesége, Marie veszi át, és káprázatosan győzi. A pesti hotel kényelmét számtalan előkelő vendég élvezi. Például maga a walesi herceg (VIII. Eduárd) amerikai kedvesével. Akármennyire igyekezett is inkognitóban maradni az angol trónörökös, Budapesten minden lépését éber figyelem kíséri. A Ritz igazgatója ajánlotta a hercegnek, kóstolja meg a kecskeméti barackpálinkát, amit Edward annyira megkedvelt, hogy azontúl naponta fogyasztotta.

budapest-ritz.jpg
A budapesti Ritz

A pesti szálló az ostrom alatt is nyitva van, frakkos pincérek szolgálják fel a francia pezsgőket, és ezüsttálakban a rizibizit, mely a kiéheztetett városban luxuseledelnek számít. 1945-ben az épület bombatalálatot kap, és teljesen kiég. Csaknem hetven évvel később, újra Ritz nyílik Pesten – ezúttal a Deák téren, a régi Le Meridien hotel helyén. A párizsi Ritzbe pedig végre wifit is beüzemeltettek, nem csupán a vezetékeket és légkondit újították fel. Sajnálatos módon a legfelső emelet a nyitás előtt leégett, de hamar rendbe hozták.

A fényűző párizsi szállónak immár arab tulajdonosa van, maga al Fayed (annak a Dodinak az apja, aki Dianával halálos balesetet szenvedett). Ő jelentette ki nemrégiben, hogy mától a párizsi Ritz nem a felső tízezernek, hanem azok közül is csak a kiválasztottaknak nyitja meg kapuit.

Ám nemcsak a hírességekkel történtek izgalmas dolgok a Ritzben. A kisemberek sorsa talán még érdekesebb. 1925-ből származik a pesti Ritz legbizarrabb love storyja. Király Mátyás liftkezelő a 3. és 4. emelet között mellbe szúrta Ádám Böske szobalányt. A liftkezelő szerelmes volt a szobaleányba, aki udvarlását semmibe vette. A szerelmes liftkezelő egy hosszú kést rejtett a zubbonya alá, s mikor a leány elájult, önmagát is megsebezte. Mindkettőjüket csak hosszas ápolás után sikerült megmenteni az életnek. 

A bíróság előtt Ádám Böske azt kérte, hogy ne nagyon büntessék meg a fiút, mert szívesen hozzámegy feleségül. A fiatalok végül egymás nyakába borultak, és ragyogó szemekkel hagyták el a tárgyalótermet.

–varga–