Megcsalt a férjem. Megtaláltam a szerelmes SMS-eket a telefonjában. Nem csupán egy görbe éjszaka volt: három hónapja randizik a nőjével. Ez romantikus sétákat jelent, kávéházi beszélgetéseket, szexcsatákat. Megszakad a szívem. Mit tegyek?

Ez övön aluli ütés – valódi átverés volt. Elmondtam a barátnőimnek, akik a fejükhöz kaptak, és előbújt belőlük a harcos amazon: „Én bármit megbocsátanék, de EZT nem!” Mit tegyek? Rakjam ki az ajtó elé a férjem holmiját? Vagy bocsássak meg a bűnösnek? 

Égbekiáltó igazságtalanság
A forgatókönyv szokványos: a férj beszerelmesedik, és elköltözik a szeretőjéhez. Két hónap után fordul a kocka: térden állva könyörög a feleségének, hogy bocsásson meg, mert csak őt szereti, csak vele akar élni. Az asszony is szereti a férjét, nem akarja elveszíteni (átengedni egy másik nőnek végképp nem). Meg aztán ott vannak a gyerekek, akik nem akarnak vasárnapi gyerekek lenni: az apukát akarják vissza... A házasság egyébként jó volt (ez unalmasnak hangzik ugyan, de hát kinek nem unalmas a házassága), ezért az asszony gondolkodik, mi legyen ezután. Döntenie kell. Mert ezt a kérdést a világon senki más nem döntheti el helyette. Egyedül ő. Neki kell tudnia, hogy képes-e megbocsátani…
Mi a jó megoldás? A pszichológus azt mondja: egyértelműen az, ha együtt maradnak. De mind a kettőjüknek nagyon kell igyekezniük, és az asszonynak kell jobban. Pár nap múlva jön ugyanis a feketeleves.
A nőnek le kell nyelnie a békát, hogy a férje egy másik nőt szeret (még mindig, de azért szimultán őt is szereti!), más nőhöz is kötődik (még mindig), más nők is vannak a világon rajta kívül (akik jobb nők az ágyban, és akik jobban tetszenek-tetszettek a férjének, mint ő). A nőnek nincs más választása, mint szembe nézni az igazsággal. Nem csak ő van a férje szívében.
A nő szíve össze van törve. Igen, az egész így nagyon igazságtalan – de ez az igazság. S innét kéne elrugaszkodni, és újra felépíteni az újabb boldog (s egy idő után még unalmasabb) házasságot.
A megbocsátás nem azt jelenti, hogy az asszonynak szélesre kell tárnia a karját és a szívét. Egyáltalán nem! A megbocsátás bonyolult valami: az érzelmek összevissza dobálják a nőt, az egyik pillanatban szereti, a másikban gyűlöli a férjét, ízekre szabdalná az ingét és azt a sima rókaképét…
A megbocsátás nem jelenti azt, hogy a nő gyenge, vagy hogy bolondot csinál magából (ahogy esetleg a barátnők mondják, akik dühösek az elcsatangolt házasságtörőre). A megbocsátás elsősorban azt jelenti, hogy a nő képes felülemelkedni azon, ami megtörtént.

web-bannerek-hirlevel-02.jpg

Csapás a napfonatra
A nők másképpen értelmezik a hűtlenséget, mint a férfiak. Ennek a nevelés az oka. A nőket úgy nevelik, hogy szexet kell nyújtaniuk, ha el akarják nyerni a férfiak elismerését és csodálatát. A férfiakat úgy nevelik, hogy ki kell nyilvánítaniuk a szerelmüket, hogy megkapják a szexet.
„Ez rávilágít arra, hogy a nők és a férfiak miért fogják fel másképpen a hűtlenséget” – mondja Peggy Vaughan A monogámia mítosza című könyvében. Ennek következtében a férfiak a nő hűtlenségét elsősorban szexuális elutasításként fogják fel. Ezzel szemben a nők a férfi hűtlenségét személyük komplex elutasításaként értelmezik, ezért a nő számára a hűtlenség rendkívül nagy csapás. A nő egész egója szenved, ezért hajlamos rá, hogy összehasonlítgassa magát a másik nővel, és olyan kérdésekkel gyötörje magát, hogy hol követte el a hibát, biztosan nem elég a férfinak.
Peggy Vaughan harminc éve foglalkozik azokkal a nőkkel, akiknek életét tornádó módjára tönkretette a hűtlenség. Ő maga is megtapasztalta ezt az érzést, mert férje hét éven keresztül megcsalta (tizenegy évi boldog házasság után). De túljutottak rajta, és ma már ötvenöt éve élnek együtt.
Peggy Vaughan meglepő megállapítása, hogy a hűtlenséggel megbélyegzett kapcsolatok tartóssága attól függ, hogy a két ember között van-e testi vonzódás. „Egy másik szempontról is szót kell ejtenem, amelyről el szoktak feledkezni a sértettség és elidegenedés időszakában. Ez pedig az elemi testi vonzódás. A hormonok játéka, amelynek léte bizonyított. Ha a hűtlenség fölfedezése előtt a nő »szíve elszorult«, amikor a férfira nézett, ha remegett a térde, amikor akár rövid távollét után is viszontlátta, akkor nagy esély van a megbocsátásra és gyógyulásra. De ha a szikra rég kialudt már, akkor embertelenül nagy erőfeszítésre van szükség, hogy ismét mély érzelmek és szeretet ébredjen benne a másik iránt. Tehát nem csak arról van szó, hogy meg tudták-e osztani egymással a házimunkát, vagy jól kijöttek egymással a mindennapokban.”

Intézkedjen, törődjön valami mással – de ne nyomozzon
Ha a nő elhatározta, hogy megbocsátja a félrelépést, vértezze fel magát nagy adag türelemmel. Főleg azt gondolja át, mi módon, milyen hangnemben fog beszélni a férjével a hűtlenségről. A nő idegei könnyen felmondják a szolgálatot: már hallja is a saját hangját, hogy kiabál, szemrehányást tesz, vádol, zokog…
A feladat: bele kell nyugodni abba, ami történt, azután pedig továbblépni – és nem sértegetni a férfit. Ez nem vezet sehova, csakis a pokolba, egy újabb megcsaláshoz.
A nő azt várja, hogy a férfi mentegetőzni fog, engesztelés gyanánt lehozza a csillagokat is az égről, hogy megmutassa, milyen rendes. Erre ne számítson a nő, mert a dolog ritkán alakul így. Hiszen a férfi érzései ellentmondásosak: általában még mindig szereti, kívánja azt a másikat.
A feleség vegye úgy, hogy a férfi elhatározta, lezárja a külső kapcsolatot, s számára ezzel vége a dolognak. Ugyanakkor még fáj neki (mármint a férfinak, mert igenis neki is van szíve, és minden más testrésze, amelyek még a régi szép élményeket szomjúhozzák, azok után vágyakoznak), hogy elvesztette azt a nőt, akit kívánt és szeretett. De azért kibírja valahogy, ezért nehogy közben a feleség sajnálja! A férfit inkább csak az eszével értse meg, de soha ne sajnálja – sajnálja ő eleget saját magát. És várjon ki!
A feleség egy ideig hagyja békén a férfit, hiszen a férfi őt választotta, mégis vele maradt. Ez is elégtétel. Diadalmas elégtétel!
A legrosszabb megoldás az, ha a feleség folyton kutakodik, kérdezősködik, és a férfi orra alá dörgöli, ami történt. A női természet már csak ilyen – mindent tudni akar. Ebben az esetben azonban az a jó megoldás, ha a nő úrrá lesz a kíváncsiságán. A nem tudás megkönnyíti a felejtést, és segít megújítani a bizalmat. Minél kevesebbet tud a nő, annál könnyebben megemészti, ami történt. Ne nyirbálja meg saját önbecsülését, nem fontos tudnia, hogy a másiknak olyan melle volt, amely rácáfolt a Föld vonzerejére, az ágyban képes volt kikötöztetni magát, és úgy csókolt, mintha öt nyelve lett volna…
Ilyen információk hatására csak újra felbuzog a nő sértettsége, fellángol a haragja, szíve továbbhasad. Minek? Ez az út sehová sem vezet.
„Minél kevesebbet tud a nő, annál könnyebb lesz számára a felejtés” – állítják a szakemberek. 

Nem kellenek ígéretek
A második számú szabály így hangzik: Ne kívánja a nő a férje ígéretét, hogy ilyesmi többet nem fordul elő. A bűnbánó férfi az ígéret pillanatában valóban komolyan gondolja, hogy soha többet nem tesz ilyet, ami azonban nem jelenti azt, hogy így is lesz. A hűségeskü nem visz biztonságot a kapcsolatba, pedig a megcsalt nő erre vágyik leginkább. Biztonság nem lesz, és igazából soha nem is volt. (Hisz a nő is lehet szerelmes, megcsalhatja a férjét, pedig isten látja lelkét, soha nem akarta ezt. Elégtételként nem is jön rosszul egy kis flört, akár egyéjszakás kaland: a nő csorbát szenvedett hiúsága kielégül. Visszaadta a kölcsönt. S máris nem fáj annyira! Sok nőnek éppen ez segít.)
Sajnos, ez az igazság.
Nincs mit tenni, újra hinni kell. Bízni a másikban annak ellenére, hogy egyszer már hazudott. Különben jön a féltékenység. A féltékenység mar, mint a sósav. Az állandó gyanakvás, hogy hol van, mikor jön haza, kivel tölti az idejét – és előjönnek a kényszerképzetek. Az asszonyból kém lesz. Ez nem élet.
A nőnek el kell hinnie, hogy a férfi számára ő az igazi, ő az, aki igazán jó neki, hogy együtt jó párost alkotnak. Fölül kell emelkednie azon, ami történt. Nem szabad ellenőrizni a férfit, úgysincs semmi értelme. Arra kell gondolni, hogy minden férfi lehet hűtlen. Ahogy minden nő is. (Mert hát kivel csalják meg a feleségüket a férfiak? Általában egy másik nővel, akinek sokszor szintén férje vagy kedvese van, vagyis ő is benne van vagy volt nemrégiben egy másik kapcsolatban.)
Senki sem immunis egy új szerelemmel szemben. Semmi nem véd meg egy új szerelemmel szemben – sokszor még egy unalmas házasság sem.
Márpedig melyik házasság nem unalmas egy idő után? Mindegyik. 

Akinek más a véleménye, írja meg… 

 

A hűtlenség után jobb lehet

§ Mennyi ideig és milyen hangnemben kell beszélni a ballépésről? 
A hűtlenségnek csak azt az oldalát tárgyaljuk ki, amelyik összefügg a saját kapcsolatunkkal. Ne kutassuk, ki volt a bűnös, csak a saját kapcsolatunk további sorsával törődjünk. Azt beszéljük meg, mit kell tennünk, hogy a jövőben normális legyen.

§ Jó elmondani a barátoknak, a családnak, a kollégáknak azt, ami történt?
A barátnőink igaz szövetségeseink. Hűtlenség esetén azt mondják: „Hát én aztán megkeseríteném az életét!” Jó szándékkal mondják ezt, hogy segítsenek nekünk. Pedig ez a tanács nem jó tanács. Nem használ senkinek. A családtagokat sem kell beavatni, mert a félrelépő később nehezen tudja felvenni velük a kapcsolatot. A kolléganőket is jobb kihagyni. 

§ Mi van akkor, ha a feleség szerez tudomást utolsóként a viszonyról?
Ebben az esetben az a legjobb, ha az asszony méltósággal viseli a sorsát. Bizalma megingott ugyan a barátokban, ismerősökben, hiszen nem szóltak neki, de vegyük számításba, hogy az emberek rendkívül bizonytalanok ilyen esetekben – nem könnyű eldönteni, szóljanak-e, vagy sem.

§ Legyenek-e újabb mézeshetek? Ártanak-e, vagy használnak?
A legtöbb megcsalt asszony elvárja a kárpótlást. Minden krízis új időszakot nyit meg a kapcsolatban, minden változást valamilyen rituálénak kell bevezetnie. Ezért jó megoldás, ha a pár együtt elutazik valahová.

§ Legyen szex, ne legyen?
Paradox módon a hűtlenség után javulni szokott a pár nemi élete. Ha nem így történik, meg kell várni, amíg az idő megteszi a magáét. Ez eltart egy ideig – egyik esetben fél évig, másik esetben egy évig, amíg a kapcsolat magához tér.

§ Jó megoldás, ha a pár egy időre különköltözik?
Ha a nő úgy érzi, hogy időre van szüksége ahhoz, hogy magához térjen, mert egyre sír, féltékeny stb., akkor jobb, ha egy időre elválnak útjaik. A közeledést később el lehet kezdeni randevúkkal, kávéházi találkozásokkal, mert ilyen helyeken nem lehet veszekedni.

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-01_4.jpg