Az orvosi műszerekben nincs egyenlőség – azokat mind férfiakra szabták. Manapság egyre többet beszélnek erről (mert még az ápolói és egyéb egyenruhákat és kellékeket is férfiméretre készítik, pedig nők viselik őket). Vannak azonban műszerek és eszközök, melyeket csak nők esetében használnak: ezeket nem lehetett a férfiakra uniformizálni. Lássuk! 

Először is itt van a spirál! Ennek az eszköznek csalóka az elnevezése. Sok méhen belüli fogamzásgátló eszközt ismerünk, de a spirálnak valahogy nincs előképe. Azt azonban már az ókori orvosok is tudták, hogy egy apró kő a női méhbe helyezve megakadályozza a teherbeesést: a gond csak az volt, hogy iszonyatos nehezen tudták kivenni.

fogo-nogyogyaszat-indito.jpg

Nem meglepő, hogy a méhen belüli fogamzásgátlás sokáig nem jött képbe. Egy lengyel orvos, dr. Richard Richter azonban feltalált egy selyemhernyó beléből készített apró eszközt, amely a méhbe helyezve annak enyhe gyulladá­sát okozza – és ezzel megnehezíti a petesejtek beágyazódását. A nők persze nem lelkesed­tek a találmányáért, hisz egy állandó gyulladással együtt élni nem leányálom. 

Az áttörés csak az ötvenes évek végén következett be, amikor a szexuális forradalom hajnalán a nők kiabálni kezdtek, miszerint nem akarnak lemondani a szexről, ámde nem akarnak teherbe esni sem... Az orvosok erre törni kezdték a fejüket, mert az egyenjogúsággal és az emancipálódással hirtelen nagy igény lett a biz­tonságos fogamzásgát­lási módszerekre. Dr. Ernst Gräfenberg megalkotta saját spirálváltozatát, amely fémből készült, és kör alakú volt. (A doktor úrról még tudni kell, hogy ő fedezte fel a G-pontot a nőknél, melynek ingerlésével gyönyörhöz lehet jutni.) A kör alakú spirál óriási sikert aratott – erre alapozva a gyárak újabb és újabb formájú eszkö­zöket kínáltak. Úgy ment minden, mint a karikacsapás, és igazából mindegyik új spirál biztonságosabb és hatéko­nyabb volt, mint az előző.

A tüskék befúródtak!

1962-ben azonban kitört a botrány: az egyik pajzsszerű spirálnak ugyanis egészen különleges alakja volt. A kis, háromszögletű valamiből apró tüskék álltak ki. Sajnos, ezek a tüskék mélyen befúródtak a méh falá­ba, így csak nagy nehezen lehetett onnan eltá­volítani. Ezért az orvosok extra erős szálat rögzítettek hozzá – ám ennek anyaga elősegítette a baktériumok feljutását a méhbe, így fokozta a fertőzések kocká­zatát. Bár közel 2,5 millió nő elége­dett volt vele – de 200 ezer esetben súlyos komplikációkat okozott (gyakran med­dőséget), és 18 nő bele is halt a használatába. Nem meglepő tehát, hogy azontúl senki nem akart ilyet. 

Bár korábban a spirált csak az idősebb, korábban már szült nőknek ajánlották, újfajta, rugalmas műanyagból készült (hormonális) változatát már tinédzserek is használhatják.

Mi legyen tovább?

A 80-as években egyre inkább fény derült a hormonális fogamzásgátló tab­letták mellékhatásaira is, ezért a nők megint valami mechanikus eszköz után ácsingóztak (ami nem nyúl bele a hormonháztartásukba). Ismét főszereplővé lépett elő az elfeledett spirál, ugyanis rengeteg jó tulajdonsága van: olcsó, sok évig használható, nagyon hatékony. S amint kiveszi az orvos, nem kell rákészülnie a szervezetnek, azonnal teherbe eshetünk. Ráadásul 1969-ben rájöttek a tudósok, hogy a réz használata 95 százalékkal növeli a fogamzásgátlást (a fém erős spermaölő tulajdonsága miatt). Manapság sincs ennél hatékonyabb eszköz! Bár vannak hátrányai: erő­sebb menstruációs görcsöket okozhat az első hónapban, bizonyos típusú méheknél nem ajánlják, és vannak, akik aller­giásak a rézre. Ma mégis nők millióinál alkalmazzák, ma ez a legnépszerűbb fogamzásgát­lási módszer a világon.

spiral.jpg
A kör alakú spirál óriási sikert aratott – erre alapozva a gyárak újabb és újabb formájú eszkö­zöket kínáltak.

A szülészeti fogó

A középkorban minden harmadik kisbaba meghalt szülés közben, mert a bábák nem tudtak tenni semmit, ha a szülés elakadt. Gyakran nemcsak az újszülött, hanem az édesanya is belehalt a szülésbe. Volt azonban egy orvoscsalád, amelyik tudta, mit kell ilyenkor csinálni – ám 150 évig sen­kinek nem adták ki a titkukat. Ma már tudjuk: a szóban forgó család feltalálta a szülészeti fogót! Ez ránézvést brutális szerszámnak tűnik, de a hiedelemmel ellentétben nem ezzel rángatják ki a babát. Csak arra való, hogy a magzat fejét a megfelelő irányba forgassák, és a kitolási szakaszban kicsit tágítsanak a szülőcsatornán. Hihetetlenül hasznos eszköz, és rengeteg életet men­tett meg addig, amíg fel nem találták a biztonságos császármetszést.

Azt nem tudjuk, hogy a francia Chamberlen család melyik tagja fejlesztette ki a fogót, de azt igen, hogy az 1600-as évek elején már arról voltak híresek: reménytelen esetekben is képesek segíteni. Előtte kam­póval, lapátszerű kanalakkal próbálták kihúzni a gyereket az anyja hasából – de ezekbe mindig belehalt a magzat.

A nőgyógyászati fogó kilétét sokáig titok övezte. Nehéz megérteni, hogyan tarthattak titokban 150 évig egy olyan találmányt, amely több millió nő életét megmenthette volna. A fogót csak királyok, hercegek születésénél használták az orvosok, így a feltaláló család nagyon sok pénzt keresett vele.

A Chamberlen család fogója attól volt olyan különleges, hogy kétfelé lehetett szedni. A két részt külön kellett bevezetni a szülő­csatornába, majd ott összepattintani. A csodálatos és titokzatos eszköz segítségé­vel (Chamberlenék állítása szerint) 15 perc alatt minden esetben világra segít­hető volt az újszülött. Titkukat sokáig nem adták ki, amivel rengeteg pénzt kerestek. Mindig két markos legény cipelte be egy hatalmas aranyozott ládában a fogót, hogy azt a képzetet keltsék, nagy és bonyolult műszert használnak.

fogo_2.jpg
A szülészeti fogó a hiedelemmel ellentétben nem a baba ,,kirángatására" való. Csak arra használják, hogy a magzat fejét a megfelelő irányba forgassák, és a kitolási szakaszban kicsit tágítsanak a szülőcsatornán.

A szülő nőn kívül mindenkit eltávolítottak, és még a jövendő anya szemét is bekötötték, hogy ne tudja, mi történik vele. Az orvos asszisztensei paravánt vontak az ágy köré, hogy megakadályozzák a leselkedést, és csöngőket, kereplőket vettek elő, hogy a fogó fémes zörejét elnyomják. A titok csak a 18. század végén pattant ki. Az utolsó Chamberlen (akinek nem született fia, akiből nőgyógyász lehetett volna) eladta találmányát a hollandoknak. Ezután Európát elárasztották a szülészeti fogók, amelyek máig használatban vannak. Még ma is előfordul a szülések kis százalékában, hogy szükség van rájuk. A formájuk pedig szinte teljesen ugyanolyan, mint 400 évvel ezelőtt.

Összeállította: Varga Klára

 

Kapcsolódó írásunk: Ide a D(innye) kosárral!

web-bannerek-hirlevel-01_0.jpg

Varga Klára